Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Bélyegzőlenyomatok Trianon előttről

A hajdani Nagy-Magyarország majdnem ötezer postahivatalának bélyegzőlenyomataiból már több mint kétezret összegyűjtött Nagypál Miklós szegedi építészmérnök. Azt mondja, nem lehet abbahagyni a rendezést, sőt a kollekciót több ötlettel lehet finomítani – például a bélyeg- és a képeslapgyűjteményből.
Nagypál Miklós szívesen bíbelődik bélyegeivel. Fotó: Segesvári Csaba
A szegedi Nagypál Miklós 63 vármegyét tart számon, plusz a nyolc horvátot – így 71 nagy-magyarországi vármegye szerint rendezte a postai lebélyegzésekből álló gyűjteményét. Az albumokban ábécérendben következnek a címerek után a nyomatok, azok között is települések szerint sorakoznak.

A fénykor 4800 hivatala

A történelmi atlasz mutatja: 1871-ben, amikor az osztrák posta fennhatósága után az önálló magyar posta hivatalokat rendezett be Nagy-Magyarország-szerte, egyes években kétezer, de a fénykorában akár 4800 hivatal is működött. Érdekes, hogy nemritkán cégek is foglalkoztattak saját postájukon postáskisasszonyokat. Egészen 1920-ig, amikor a trianoni békeszerződés átrajzolta a posta térképét is.

Eddig több mint kétezer hivatal bélyegzőjének lenyomatát gyűjtötte össze Nagypál Miklós. Tehát, mint mondja, a fele még hátra van. És hogy hogyan kezd valaki éppen lebélyegzést gyűjteni? Természetesen úgy, hogy bélyegre és képeslapra vadászik félszáz esztendeje, amióta csak gyerekfejjel bekeveredett a felnőtt bélyegbarátok közé. A bélyegzések szenvedélyeinek egyik oldalhajtását jelentik.

Számítógépes katalógus

– Könnyebben összegyűjthető, hiszen véges számú. És eleinte kevesen foglalkoztak vele. Borzasztó örömet jelent, ha a térképen és bélyegen is megtalálok egy települést – lapozta fel a civilben építészmérnök gyűjtő két albumát. Megjegyezte, újabban a „divatozó szerzésmániások" ennek is jócskán felverték az árát. Nagypál Miklós saját számítógépes katalógust is vezet, hogy tudja, mi van már meg. Legrégebbi szerzeménye egy szegedi 1871-es.

– Csongrád volt az egyik legapróbb megye, innen Algyőt volt nehéz megtalálni. Végül Nyíregyházán szereztem meg. Szőreg megyéje, Torontál viszont nagy területű volt, ott majdnem kétszáz lebélyegzés várható – mutatja a listáján. Variálódott 1910 körül a települések neve, amikor visszakapták régebbi elnevezésüket. Ez bonyolítja a gyűjtést. Bélyeg és rajta a bélyegzés felbukkanhat borítéksarkon, de legértékesebb egész borítékkal együtt. Nagypál Miklós tervezi, hogy a képeslap-kollekciójából a vármegye címere alá a székhelyeket is beteszi, ezzel lesz még teljesebb az album.

Kék festékes és ovális

És aki azt hinné, hogy egy postai lebélyegzés egyetlen szimpla fekete pecsétből áll, helységnévvel és dátummal – az nagyon téved. Nagypál Miklós gyűjteményében találni kék festékeset, ovális és nyolcszögletű lenyomatot, de olyat is, amelyen plusz információként rajta szerepel a vármegye neve. A kör alakúak sem mind egyforma méretű stemplivel készültek, a „gyűszűs" például onnan kapta a nevét, hogy a fanyomdájának legfeljebb kétcentis lehet az átmerője. Nagy becsben őrzi Nagypál Miklós a hamisítványokat, egy külön kollekciót rak össze belőlük. Persze a bélyegzőt nem érné meg utángyártani, de egy különleges bélyeghamisítványra ügyes pecsét dukál.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bőr alatti jeladó már a jelen

Egyre népszerűbb eljárás a háziállatok chipes azonosítóval való ellátása, de szakemberek szerint még… Tovább olvasom