Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Bemegy az ágköteg és kijön a mulcs

A faapríték, azaz a mulcs használata csak pár éve lett divat közterületeken. Előállításával mind többen foglalkoznak. Egy dorozsmai házaspár erre alapozta nyugdíjas jövőjét.
Kovács Károly ilyen hulladék lécekkel eteti a gépet. Fotó: Gyenes Kálmán
A kiskundorozsmai Paróczi Ibolyát mindig érdekelte a természet. Nyugdíjas pedagógusként, s egyszersmind biokertészként ismerkedett össze Kovács Károllyal, aki sok évig dolgozott Németországban kertészként. A nyugdíjas házaspár elhatározta: nem fognak napestig négy fal között senyvedni, hanem természetszeretetüket és szakismeretüket kamatoztatva faapríték-, azaz mulcsgyártásba kezdenek. Azért döntöttek épp emellett, mert a Németországból hazajött Kovács Károlynak feltűnt: errefelé milyen kevés helyen hasznosítják a nyugaton már nagyon elterjedt aprítékot. Bt.-t alapítottak, Paróczi Ibolya lett a vezető, s már két géppel mulcsoznak.

– Az az elvem mint biokertésznek, hogy azt a szerves anyagot, amely egy adott helyen keletkezett, nem szabad onnan eltávolítani, hanem vissza kell juttatni a talajba. Tehát, ha egy kertben fahulladék keletkezik, azt nem szabad elégetni, ami – túl azon, hogy káros – most már szabályellenes is, hanem mulcsot kell készíteni belőle. A faanyagban fölhalmozódott tápanyagok nem mennek füstbe, hanem fokozatos humusszá válás révén visszajutnak a talajba – mondja Paróczi Ibolya.
Nemcsak talajerőpótlásra jó a mulcs. Talajra terítve meggátolja, hogy kiszáradjon a föld, és azt is, hogy esős, belvizes időkben tocsogni kelljen a sárban.

A mulccsal beszórt jég nem csúszik, télen, bizonyos esetekben, akár sózás helyett kiváló; ahol faaprítékkal fedik a földet, ott gyom nem terem, nem kell kapálni, sem gyomirtózni. De akár fűteni is lehet vele. Ha kiskertes utcák összefognak, hogy mulccsá alakíttatják a kertekben termelődött ág-bogtömeget, akkor a nyugdíjas házaspár utánaköti az autónak a gépet, megjelenik a helyszínen, végigjárja a házakat, s az ágakból-levelekből mihamar létrejön a mulcs. Idén ősszel már a szegedi füvészkertnek is a dorozsmai házaspár végezte a mulcsozást, és a deszki kórház, s a szegedi zsinagóga kertjébe is az általuk készített apríték került. Egy szegedi óvoda és több bölcsőde külső tereit is így borították be.

– Szabály: ahol gyermek játszik, ott betonfelület nem lehet, és a homokborítás sem jó, mert a homok belemegy a sebbe – hívja föl a figyelmet a nyugalmazott pedagógus. – Legjobb tehát a mulcs.
Ezen belül pedig: a fenyőmulcs, a fenyőkéregből, -gallyból készült apríték ugyanis kimondottan rugalmas, eséstompító hatású. A Dél-alföldi Erdészeti Rt. ásotthalmi erdészete akár hét-nyolcszáz köbmétert is elő tud állítani belőle havonta – tudtuk meg Fazekas József vezérigazgató-helyettestől. Ásotthalom körzetében sok a fenyves, helyben tehát az alapanyag. Az erdészet a közelmúltban szerzett be új gépet, amelybe bemegy az ágköteg és kijön mint faapríték, a kész mulcs.


Karácsonyfa-hasznosítás

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. karácsony után az utcai kukák mellé kihelyezett fenyőkből készít mulcsot. Lukács Attilától, a kht. szakemberétől megtudtuk, mintegy hatvanezer háztartásból kikerült fenyőből lesz minden télen mulcs, amit közterületek, parkok borítására hasznosítanak. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged látványa az égből és az űrből

A Szeged belvárosáról, 700 kilométeres magasságból készült űrfelvételt is láthatják az érdeklődők az… Tovább olvasom