Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Bemutatkoznak a képviselőjelöltek: a 2. számú körzet indulói

Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.
Akik megmérettetnek

Csongrád megye 2. számú választókerületének főbb határai: Szegeden a Tisza folyó, a Vörösmarty utca páros oldala, a Széchenyi tér a Tisza Lajos körútig, Kossuth Lajos sugárút páros oldala az Izabella hídig, a környező községek határáig; továbbá ide tartozik Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Zákányszék.
E választókerületben 1990-ben 10, 1994-ben 6, 1998-ban 10, 2002-ben 7, 2006-ban 5 képviselőjelölt pályázott a parlamenti helyre.

A 2006. április 9-i választáson a szavazólapon szereplő öt jelölt:
1. Balogh László (Fidesz–KDNP),
2. Herold Gábor (MIÉP-Jobbik),
3. dr. Kiss József Géza (Centrum),
4. dr. Sándor Klára (SZDSZ–MSZP),
5. dr. Ványai Éva (MDF).
Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. A jelölteknek pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy röviden ismertessék választási programjukat, annak legfontosabb elemeit. A Délmagyarország és a Délvilág a pártatlan tájékoztatás jegyében – melynek elveit etikai kódexben is rögzítettünk, egyeztettük a pártokkal azokat – választókörzetenként mutatja be a jelölteket. Azonos terjedelemben szólhatnak saját, és pártjuk elképzeléseiről, céljairól. Rövid névjegyet is mellékelünk minden jelölthöz, amelyben ismertetjük eddigi szakmai, politikai pályájukat. Természetesen csak azok kerülhetnek az összeállításokba, akik március 17-éig összegyűjtötték az induláshoz szükséges minimum 750 érvényes ajánlószelvényt és akiket a választási bizottság nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltként.

A két választási forduló, április 9. és 23. között a versenyben maradt képviselőjelöltek újra nyilvánosságot kapnak lapjaink hasábjain. Ma a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.

Balogh László, Fidesz–KDNP

– A rendszerváltás aktív részese voltam, azóta is választókörzetemben élek és dolgozom. Ismerem az itteni örömöket és problémákat, s a helyiek érdekében szeretném továbbra is hasznosítani nyolc-nyolc éven át gyűjtött önkormányzati és parlamenti tapasztalataimat – rögzíti kiindulópontját Balogh László.

A munkahelyek hiánya jelenti a legnagyobb problémát ebben a leszakadó térségben – véli a Fidesz–KDNP jelöltje. Szerinte az MSZP–SZDSZ városvezetés, illetve a Medgyessy–Gyurcsány kormány nem váltotta valóra meghirdetett programját.

– A családi gazdaságok megléte és támogatása a kulcs – jelenti ki Balogh László. – Ez több annál, mint hogy jó minőségű zöldség-gyümölcs kerül a piacokra, mert megtartó erőt jelent a tanyákon, a kistelepüléseken. E falupolitikával felelünk meg az EU elvárásainak.

Névjegy

Az 1957-ben született Balogh László feleségével és két gyermekével él Szegeden. A rendszerváltás aktív részeseként a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, az 54. számú tagkönyv tulajdonosa. „Az MDF létrehozójával, Lezsák Sándorral együtt, törvénytelenül zártak ki a pártból. Amit a párt balratolódása miatt tudomásul vettem" – mondja. Nyolc éven át dolgozott a szegedi közgyűlésben képviselőként, majd 1998-ban és 2002-ben is Fidesz–MDF jelöltként választották meg egyéni választókerületi országgyűlési képviselőnek. Elkötelezett környezetvédőként, illetve az első ciklusban a szervezett bűnözés ellen küzdő úgynevezett olajbizottság, aztán a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló testület elnökeként lett országosan ismert politikus.


 

Eredményei közül kiemeli, hogy felvállalta a környezetvédelmi feladatokat, így például a Tisza ciánszennyezése és az autópálya építése nyomán felhalmozódott káros anyagok azt bizonyítják, hogy ma az extraprofit biztosítása, s nem a környezet védelme az érdeke a mamutvállalatoknak.

– A mai városvezetés olyan eredményeket is magának tulajdonít, amelyek a Fidesz-időszakhoz kötődnek – állítja Balogh László, aki példaként a szegedi egyetemi TIK fölépültét; a rendelőintézet, a kisszínház és az Anna fürdő rekonstrukcióját, a Kárász utca újjászületését, a vasútállomás épületének renoválását, a szennyvíztisztító és csatornarendszer kiépítése forrásainak előteremtését sorolja. Szerinte Szeged jelenlegi arculatának 80-90 százaléka az Orbán-kormánynak köszönheti újjászületését. A Fidesz az egyetlen párt – véli a jelölt –, mely a mikroközösségek véleményének összegyűjtése alapján önálló szegedi programmal áll elő: ez a Tisza Lajos-terv. Ezt megvalósítva, a hazai és az uniós pénzforrásokat ide csoportosítva a Fidesz ott folytatja programját, ahol négy évvel ezelőtt abbahagyta.

Herold Gábor, MIÉP-Jobbik

Herold Gábor megválasztása esetén nagy hangsúlyt fektetne a munkahelyteremtésre. A politikus elmondta, hogy első lépésként létrehoznánk Szegeden a konzervgyárat, amelynek kapacitása szerinte lehetővé tenné a megyében élőknek a biztos megélhetést. A politikus arról is beszélt, hogy létrehoznák a szegedi központú, de országos kiterjesztésű Magyar Áruházláncot, ahol elsősorban a magyar terményeket értékesítenék. Az ehhez kapcsolódó logisztikai feladatokkal, szállítmányozással csökkenthető lenne a munkanélküliség.

– Dolgoznék azon is, hogy visszaállítsuk a vasárnap szentségét, hogy a családtagoknak legyen idejük egymásra. Szegeden autómentes övezetté nyilvánítanánk a Tisza Lajos körút által határolt belvárosi szakaszt, és újabb sétálóutcákat hoznánk létre. Ezzel is óvnánk Szeged város építészeti örökségét – magyarázta a politikus. Herold Gábor programjának hangsúlyos részét képezi a közbiztonság erősítése. A rongálások megfékezésére például olyan technikai megoldásokat alkalmazna, amelyeket még nem használtak a megyeszékhelyen. Szerinte az újfajta technológiával meg lehetne védeni a városi épületeket és a tömegközlekedési járműveket a graffitisektől.

Névjegy

Herold Gábor 1976. szeptember 17-én született Szegeden. Nőtlen. A budapesti Zsigmond Király Főiskolán végzett humánerőforrás-menedzserként. Jelenleg egy szegedi személyzeti tanácsadó iroda vezetője. 2003-ban lett a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja. A mozgalom párttá alakulásakor a szegedi szervezet alelnökévé választották. Szabadidejében szívesen jár kulturális eseményekre.

A politikus több pénzt szánna a kutatás-fejlesztésre, annak érdekében, hogy itthon tartsa a tudósokat és kiváló szakembereket.
– Szerintünk sokkal jobban ki lehetne használni az alternatív energiaforrásokat, amelyek alkalmazása további megtakarításokat eredményezne a város és lakói számára – mondta a képviselőjelölt. Herold az akadálymentesítéssel kapcsolatos problémákat is megoldaná. A politikus szerint az első szabad választáskor a rendszerváltoztatás feladataként megfogalmazott célok tizenhat év alatt sem teljesültek.

Szerinte kiépültek ugyan a parlamenti demokrácia és piacgazdaság törvényi keretei és intézményei, de ezek nem a társadalom többségének javára működnek. „Programomat a humánus politizálás eszméje alatt kívánom megvalósítani, hiszen nem hagyhatjuk, hogy a politikai döntéshozásból kimaradjon az egyetemes érték, az ember."

Kiss József Géza, Centrum Párt

– Az 1990-es évek elején kerültem közel a politikához. Több civil szervezetnél is aktívan tevékenykedtem, majd az akkori KDNP szegedi szervezeténél lettem városi alelnök. A KDNP-nek ez a szárnya négy évvel ezelőtt alapítója lett az akkori Centrum Pártnak, így magam is kezdetektől a Centrumban politizálok – magyarázza helyzetét Kiss József Géza.

A Szegedet vezető koalíciónak a Centrum is tagja, a képviselőjelölt pedig a közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának munkájában külsősként vett részt. Ezért aztán leginkább az egészségügyre, a felsőoktatásra, valamint a kutatatás problémakörére van rálátása.

Szerinte az elmúlt négy évben rengeteg fejlesztés és beruházás történt annak köszönhetően, hogy az egyetem, az önkormányzat és a régióban dolgozó cégek sikeresen pályáztak uniós pénzforrásokra. De országosan a fiatal pályakezdők és családalapítók, az ifjú kutatók helyzete – az árakat és béreiket összehasonlítva – szinte reménytelen.

Névjegy

Dr. Kiss József Géza 1953. március 15-én született Budapesten, 38 éve Szegeden él, három gyermek édesapja. 1977-ben szerzett fizikusi diplomát a JATE-n. 1979-ben doktorált biofizika–növényélettan tárgyakból. 1977-től az egyetem fül-orr-gégészeti klinikáján dolgozik, halláskutatással foglalkozik, jelenlegi beosztása: tudományos tanácsadó. Az orvostudományok kandidátusa címet 1995-ben szerezte meg, majd 1998-ban lett az egyetem habilitált oktatója. 1999-ben „eü közgazdász" diplomát szerzett. Jelenleg a Centrum Párt egyik városi alelnöke, s tagja az országos választmánynak. Hobbija az olvasás, a néptánc, a zene és a numizmatika.

– A fő útvonal, az autópálya csak a fővárossal köt össze bennünket, ezért a térség kelet–nyugati irányú kisebb útjait fejleszteni kellene, de szükség lenne egy harmadik hídra is – véli a jelölt. – Az egyetem és annak új részei (például biopolisz) holdudvarában meg kellene jelenniük olyan kisebb cégeknek, melyek hasznosíthatóvá tennék a szellemi tudáskoncentrátumot. Szeged oktatási, kutatási és egészségügyi régióközponttá válása a záloga az új munkahelyek teremtésének, s a város további felemelkedésének. A Centrum egészségügyi programját a betegközpontúság és nem a betegség-központúság, a megelőzés, a prevenció a kötelező és hatékony szűrővizsgálatok bevezetése jellemzi.

Fontos az egészségre nevelés, az ésszerű környezetvédelem, a sport, a mozgás népszerűsítése és az egészségügyi ismeretterjesztés is. Komoly problémát jelent továbbá a veszélyes hulladék kezelése is.
A Centrum kis párt, de részt szeretne vállalni továbbra is a városért és a régióért folyó munkában.

Sándor Klára, SZDSZ–MSZP

– Szerencsés vagyok, mert a megye legszebb, legérdekesebb választókerülete az enyém. Ennek megfelelően itt a legnagyobbak a kihívások is. A sokarcú körzet a belváros szívétől a megyehatárig, a pusztamérgesi tanyavilágig tart. Az itt megválasztott képviselőnek egyszerre kell foglalkoznia a szegedi kultúra, tudomány, magas technológiára épülő ipar, a kertvárosiak, és a homokháti munkanélküliség, kisiskolák, őstermelők problémáival – mondta Sándor Klára. A politikus szerint a jó helyzetből induló Szeged fejlesztését földrajzi, infrastrukturális és szellemi adottságaira kell építeni. A földrajzi helyzet a turizmus mellett a kereskedelem fejlesztését teszi lehetővé, és ehhez kiépült a szükséges infrastrukturális háttér: az MSZP–SZDSZ kormány elhozta a határig az autópályát, épül a nemzetközi forgalom fogadására alkalmas reptér és a logisztikai központ, az egyetemen összpontosuló tudás pedig szabadon összekapcsolódhat a gazdasággal.

Névjegy

Sándor Klára 1965-ben született Salgótarjánban, 18 éves kora óta Szegeden él. 1989-ben végzett a JATE-n magyar–török szakon, azóta a Szegedi Tudományegyetemen tanít és kutat nyelvészként. 1990-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, 1991–92-ben a szegedi szervezet ügyvivője volt. 2002-ben kezdett újra aktívabban politizálni. 2003-ban az SZDSZ Országos Tanácsának elnökségi tagjává, 2005-ben az SZDSZ vezetésének a tagjává, ügyvivővé választották.
Úgy véli, Szeged ideális hely ahhoz, hogy magasan fejlett biotechnológiai, gyógyszer-, élelmiszer- és informatikai ipara legyen. Ezzel munkahelyet és megélhetést teremthet nemcsak a szegedieknek, hanem – különösen az élelmiszeripar révén – a homokháti termelőknek is. Vonzóbbá teheti a térséget, és munkahelyet teremthet az is, ha a szegedi kulturális programokat sikerül a falusi vendéglátás és gyógyfürdők hálózatával összekapcsolni. Sándor Klára elmondta: a kistérség jelentős támogatást – hatmilliárd forintot – kapott ebben a ciklusban, ennek felét a kistérség központja nyerte el. A következő időszakban arra kell figyelni, hogy a kistérség többi települése is jobban fejlődjön. A külterületi utak minőségét javítani kell, és különösen az ott élő idősekre és gyerekekre kell figyelni: erősíteni kell a tanyagondnoki hálózatot, és biztosítani kell, hogy a kisiskolákban is ugyanolyan jó föltételekkel lehessen minőségi oktatást folytatni, mint a nagyobb iskolákban. Sándor Klára politikusi munkájának vezérelve: a tudás, a tehetség megbecsülése, egymás tisztelete és felelősség, hogy emberségesebb társadalmat teremtsünk.

Ványai Éva, Magyar Demokrata Fórum

Önkormányzati tapasztalatokkal rendelkező nőpolitikus Ványai Éva, aki nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy pártja – tizennyolc év MDF-tagság és tizenhat év önkormányzati tapasztalat után – országgyűlési képviselőnek jelöli.

– A család, a helyi közösségek, az egyházak, a civil szervezetek tekintélyének növelését tartom szükségesnek – mondja.

Programjának kiindulópontja, hogy a terület két, eltérő adottságú részből áll. Szeged egyetemi város, regionális, oktatási, kulturális, egészségügyi központ. További fejlődése a hármas határ adta gazdasági lehetőségek, az innovatív kapacitás kihasználásával és a nagyszabású uniós projektek megvalósításával lehetséges. Kétezer ágyas új egészségügyi központ, a harmadik híd, az elkerülő utak, vasúti felüljárók megépítése, a tömegközlekedés megújítása, a repülőtér fejlesztése, valamint a környezetgazdálkodás bevezetése által nyílik esély felzárkóztatására – véli Ványai Éva.

Névjegy

Ványai Éva orvosi végzettségét 1979-ben szerezte, másoddiplomája: Európa-szakértő, projektmenedzser. Jelenleg közbeszerzésireferens-képzésen vesz részt, az egyik szegedi szociális otthon vezetője. Angolul és németül középfokon, franciául társalgási szinten beszél. Gyermekei egyetemisták, kedvenc időtöltései közé tartozik a főzés és a kirándulás. 1990 óta az MDF képviselője a szegedi önkormányzatban, ugyanakkor 12 évig alpolgármesterként az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociálpolitika tartozott ügykörébe, jelenleg a közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke. Munkája elismeréseként több hazai és külföldi kitüntetésben részesült. Közéleti tevékenységében mindig elhatárolódott a szélsőséges hangoktól. Mint egy európai, konzervatív párt tagja értékek és elvek alapján politizál.
A Homokhátság számára viszont páratlan természeti kincsei, hangulata, a vadászat lehetősége jelent vonzerőt.
– Az MDF programja szerint az oktatási rendszernek biztosítania kell mindenki számára a felemelkedés, a tehetség érvényesülésének esélyét. El kell érni, hogy az egyén felelős legyen önmaga egészségügyi állapotának megőrzéséért. A vidék lakosságmegtartó ereje új munkahelyek létesítésével, az iskolák és a kisposták megtartásával, a termálkincs kihasználásával növelhető – hangsúlyozza az MDF nőpolitikusa. Szerinte a földnek az itt élők biztonságát kell szolgálnia, s az uniós csatlakozás előnyeit a családi, kis- és középgazdálkodások támogatására kell fordítani. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kálló nem jelölt

Nem indulhat a megyei 3-as választókerületben Kálló Gábor, a Zöldek Pártja szegedi képviselőjelöltje… Tovább olvasom