Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Bemutatták a szegedi 56-ról készült filmet

Háromórás dokumentumfilmben láthatta a közönség Szeged ötvenhatos eseményeinek krónikáját a Belvárosi moziban. Az ismert és kevésbé ismert szegedi szereplők visszaemlékezéseivel megelevenedtek a forradalom hétköznapjai és a megtorlás kíméletlensége is.
Vida Mihály rendező. Fotó: Karnok Csaba
Díszbemutatón láthatta a közönség az ötvenhatos szegedi eseményekről készült közel háromórás dokumentumfilmet vasárnap délután a Belvárosi moziban. A filmet tavaly ősszel forgatta Vida Mihály és stábja, akik eredetileg egy negyvenkét perces műre kaptak megbízást az ORTT-től: ez Szegedi ballada címmel el is készült. Az eseményekben egykor részt vállaló tíz szereplő visszaemlékezései azonban annyira gazdag anyagot szolgáltattak az átfogó történelmi képhez, hogy azt a rendező szerint bűn lett volna veszni hagyni – így készült el a háromszor egyórás produkció, 56 Szeged címmel. Az első rész arra törekszik, hogy bizonyítsa: a forradalom Szegedről indult. A második a város kevés véráldozattal járó „rendszerváltásáról", a munkástanácsok működéséről, a forradalom hétköznapjairól szól. A záró epizód a megtorlással foglalkozik, de megpróbálja elkerülni annak szörnyű naturalitását, inkább az emberi érzelmekre, a börtönben kialakuló közösségek bemutatására helyezi a hangsúlyt – olykor fekete „börtönhumort" is csempészve a tragédiákba.

Fejér Dénes, a film egyik szereplője, a Pofosz Csongrád megyei elnöke a vetítés előtt köszönetet mondott a rendezőnek a történelmi hűségre törekvéséért. Hozzátette: egyes történetek még neki is újdonságot jelentettek. A mozi nagyterme az ősbemutató ellenére is csak félig telt meg, főleg idősebbek – köztük néhány szereplő – jelentek meg, szemükben a vetítés végén könnycseppek csillogtak.

Három hét boldogság

Vida Mihály rendező elárulta: kétszáznegyven órányi vágás után még mindig tizenegy órányi értékes anyaguk maradt – ebből szerkesztették össze a háromórás filmet. A teljes tizenegy órányi felvétel szövegét a napokban adták ki könyvben Három hét boldogság címmel.

Kósa Gábornét is nagyon meghatották a látottak. A történtek idején még tízéves kislány arra emlékezett, mennyire feszült és várakozással teli légkörben teltek a család mindennapjai. A bemutatóra az érdeklődés mellett az hozta el, hogy így emlékezzen meg azokról a rokonairól, akiket még a Rákosi-korszakban internáltak.

Az egyetemista Novák Balázs viszont azért volt kíváncsi a filmre, mert szegedi létére keveset tudott eddig a város ötvenhatos történéseiről. Mint mondta, örül neki, hogy a számos új információ átadása mellett a film nem „úszott el" a napi politikai aktualitások irányába, megmaradt a dokumentálás szándékánál.

A film rendezője, Vida Mihály elmondta: számára az a történet volt a legmegrázóbb, amikor az egykori elítélt, Vasvári Vilmos arról beszélt, hogy halálra ítélt barátjuktól, bajtársuktól elbúcsúzni sem tudtak. A fegyőrök ugyanis mindig hátra arcot vezényeltek a zárkatársaknak, amikor valakit a bitófához kísértek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor József érdemrendet kapott

Az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulója alkalmából számos kitüntetést, elismerést adott át… Tovább olvasom