Délmagyar logó

2018. 06. 18. hétfő - Arnold, Levente 19°C | 25°C Még több cikk.

Bérfeszültség lehet a kötelező béremelésekből

Bérfeszültség lehet a kötelező béremelésekbőlA Váll-Ker Kft.-nél már tavaly emelték a béreket. Fotó: Török János
Összenyomja a bértáblát a minimálbér és a szakmunkások bérminimumának emelése. A közpénzből gazdálkodó társaságoknak fejtörést okozhat a bérfeszültség enyhítése. A magáncégek egy része már kénytelen volt többet fizetni a dolgozóknak, mások a gépesítésben látják a megoldást.
– Most az a helyzet alakul ki, hogy a csoportvezető annyit fog keresni, mint az a tizenkét ember, akiket irányít – magyarázza a lehetetlen helyzetet Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezetője. – A cégnél 170 fő egyharmadának kell a bérét megemelni, ezt az összes dolgozó után fizetett járulék négyszázalékos csökkentéséből ki is tudjuk gazdálkodni – számol Kóbor. Az ügyvezető szerint a gond az, hogy most a megemelt minimálbéres fűtőkezelő annyit keres majd, mint a diszpécser.

Az ügyvezető szerint az lenne méltányos, ha arányosan mindenki fizetését emelnék, de ehhez már plusz ötvenmillió forint kellene. Az állami támogatás, ami nélkül egyetlen távhőszolgáltató sem maradna talpon, erre nem elég.

Felkavarta az állóvizet a kormány lépése, amivel arra kötelezte a munkaadókat, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak fizetését tíz százalékkal, a szakképesített munkavállalók bérét pedig huszonöt százalékkal emeljék meg. A jól működő magáncégeknek sem könnyű kigazdálkodni a pluszköltségeket. A közpénzből gazdálkodó önkormányzati cégek közül néhányan a fenntartó döntésére várnak, hogy a kötelező emelések utáni bérfeszültségekre mennyi pénzt áldoznak majd.
Az SZKT szerelői a megemelt munkabért kapják február elején. Fotó: Karnok Csaba
Az SZKT szerelői a megemelt munkabért kapják február elején. Fotó: Karnok Csaba

A trolivezető nem szakmunkás

– A sofőrök fizetése most a minimálbér fölött van nem sokkal – magyarázza Szunyogh Péter, az Egységes Közlekedési Szakszervezet szegedi vezetője. – A most megemelt 737 forintos órabérnél hatvan forinttal kapnak többet, tehát semmilyen emelés nem lesz az esetükben – Szunyogh szerint a gond éppen az, hogy szakmájuk nem tartozik a szakképesítések közé, így szóba sem jön a garantált bérminimum. Az SZKT műhelyeiben dolgozó szakmunkások viszont a megemelt bérminimumot kapják már a februári fizetésekkel. 

– Majd meglátjuk, hogy a közgyűlésen lesz-e arról döntés, hogy a sofőrök is megkaphatják a 926 forintos, szakképesítéssel rendelkezőknek járó megemelt bérminimumot – tette hozzá az SZKT egyik szakszervezeti vezetője.

Az SZKT-nál éves szinten 100 millió forint feletti összeg szükséges egy bérrendezésre, amelyhez az önkormányzat pénzügyi támogatása szükséges – erősítette meg Majó-Petri Zoltán, a cég ügyvezetője azt, hogy egyeztetnek az szakszervezettel arról, hogy a forgalomban dolgozó járművezetők is megkapják a garantált bérminimumot. Az SZKT-nál 60 főt érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, ez éves szinten 8 millió forintból megoldható – számolt az ügyvezető.  Az SZKT 556 fő munkavállalójából 496 fő alapbére magasabb, mint a jogszabályban foglalt minimálbér.

A Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft.-től azt az információt kaptuk, hogy ott senkit nem érint a béremelés, míg a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Kft.-nél 25 dolgozót érint a bérminimum megemelése, ám itt a járulékok csökkenése mindösszesen az emeléshez szükséges összeg tíz százalékát teszi ki. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. igazgatója is úgy látja, hogy nem a minimálbér emelése a gond, hanem az, hogy az újonnan belépők bére ugyanannyi lesz, mint a régóta a cégnél dolgozóké. – Ennek forrásigénye a kötelező emelés többszöröse – tájékoztatta lapunkat Makrai. A cég igazgatója azt még hozzátette, hogy mindezzel együtt szükséges a bérek emelése, mert a cégnél már igen súlyosan jelentkezik a munkaerőhiány.

A magáncégek többsége lépett már

– Nálunk csak az éjjeliőrt és az irodistát érinti a kötelező béremelés – a Makói Hagymakertész Kft. ügyvezetője, László Róbert ezt azzal magyarázta, hogy cégüknél teljesítményalapú bérezés van. A mezőgazdasági vállalkozások már régóta szorítóban vannak, kénytelenek voltak létszámot csökkenteni, többet dolgozni, ugyanakkor mind az állattartási, mind a növénytermesztési ágazatukban elérik a dolgozók a garantált bérminimumot.
A Váll-Ker Kft.-nél még további fizetésemelést is terveznek a bérfeszültség elkerülése érdekében. Fotó: Török János
A bérfeszültség elkerülése érdekében a Váll-Ker Kft.-nél további fizetésemelést is terveznek. Fotó: Török János

– Egyre többet dolgozunk, egyre kevesebb pénzért – fordítja le egy vállalkozóra vonatkoztatva a kötelező béremeléseket Batka Zoltán, a Ro-Ba Kft. ügyvezetője. A csongrádi faipari cégnél már régóta hiánycikk a szakmunkás, nagyon gyorsan cserélődnek a dolgozók. – Minimálbért csak az újak kaptak nálunk – magyarázza Batka Zoltán. Az ügyvezető azt hangsúlyozza, hogy nem a béremelést ellenzi, de azt a négyszázalékos járulékcsökkentést, amellyel ezt a kormány kompenzálja, viccnek tartja. – Száznyolcvan főt foglalkoztatunk, ha nem emelek mindenkinek, akkor elmennek a dolgozók. Az üzemünk saját forrásból fejlesztésre másfél millió eurót költött, majd összekötjük a gépsorokat – ötletel az ügyvezető. 

– Ettől nem biztos, hogy hosszú távon többet fognak keresni az emberek – teszi hozzá Batka Zoltán.

Számítógépes hegesztő

A Váll-Ker Kft.-nél már tavaly meglépték, amit most a kormány kötelezően előírt, azaz volt egy 25 százalékos béremelés a cégnél. Tóth István ügyvezető átszervezéseket, további gépesítést is tervez, már számítógép-vezérelt hegesztő is működik az elsősorban nyugat-európai piacra kandallókat gyártó vállalkozásnál. 

A bérfeszültségeket úgy kerülik el, hogy további fizetésemelést is terveznek, de azt a munka minőségéhez igazítják majd.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kigyulladt egy troli a hídon: kemény fagyban könnyebben törik a vezeték

Rosszul bírják a szélsőséges hideget az öregebb alkatrészek. Tovább olvasom