Szeged - delmagyar.hu

Jacob Gábor munkája

Kiskundorozsmát 1973-ban csatolták Szegedhez, a város körüli falvak közül – a Kövér Lajos és Tóth Sándor László szerkesztette monográfia szerint – ez ütött el leginkább a szegedi tájtól a népszokásaiban és nyelvjárásában. A különbség a nyakas, ám találékony „dorozsmai embörről" szóló anekdotákban, ugratásokban mind a mai napig kifejezésre jut.

Ugyanott...

A falu a XI. században már település lehetett, de nevét alapítójáról, a felvidéki származású Dorozsma családról csak a XIII. században kapta. A nemzetségnév a szláv druzsba, azaz barátság szóból ered.

...csak kicsit később. Fotó: Schmidt Andrea

Eredetileg nem kun település, a tatárjáráskor elpusztult falu helyére IV. Béla telepített kunokat, majd a török korban elnéptelenedett pusztára 1719-ben Orczy István jászkun főkapitány telepített kunokat és palócokat. Dorozsma hatalmas területét Domaszék, Bordány, Zsombó, Szatymaz és a Fehértó, illetve a vasút határolja.

Jelkép először: a szélmalom. Fotók: Schmidt Andrea

A közel 11 ezer lakos közül jelenleg sokan földműveléssel és állattartással foglalkoznak, az ingázók a szegedi gyárak, intézmények dogozói. Az ipart az 1992-ben alapított és többször átalakult Tornádó International Kft., a sütőüzem és a Mol-olajtelep képviseli. A kereskedelemben és szolgáltatásban a nagybani piac, az országos kirakodóvásár, Sziksósfürdő, a RO-LA terminál és a vasútállomás a meghatározó. 1958 óta működik a falu bankja, a helyi takarékszövetkezet. A 102 éves Orczy István iskolába 330 tanuló, a 38 éve alapított Jerney János iskolába 310 diák jár. Négy óvoda és egy bölcsőde segíti a családokat. A művelődési házat 1893-ban alapították, most a könyvtárral egy fedél alatt működik. A településrészből 20 perc alatt elérhető Szeged központja, de jelentős a gépkocsi, motor- és kerékpárforgalom is.

Jelkép másodszor: a kőbárány. Fotók: Schmidt Andrea

Dorozsma jelképe az 1796-ban copf stílusban épült Nepomuki Szent János katolikus templom, a plébános tavaly augusztus óta Gordos Ferdinánd. Ugyancsak szimbólum az 1821-es Faragó-malom. A templomkerítésbe illesztett kőbárány a városrész elszakadásvágyát fejezi ki Szegedtől. Az évszázadokon át húzódó peres és véres torzsalkodás végén Dorozsma maradt, a kőszobrot jelképesen három éve kapta vissza a városrész. Egy éve Kosik Dénes és Mihálffy Béla, a településrész fideszes önkormányzati képviselője vetette fel az önállósodás kérdését, de a 3500 háztartásból csupán 350 válasz érkezett, igaz, 80 százalék támogatta a különválást.
Hírességek. Dorozsma olyan szülöttei és lakói váltak híressé többek között, mint Balázs Barna Mihály parasztköltő, Tombácz János mesemondó, Jerney János Ázsia-kutató, nyelvész, Orczy István jászkun főkapitány, falutelepítő, Horváth Mihály történetíró, püspök, Vass Mátyás tanító, igazgató, Sztriha Kálmán plébános, Győry Jenő Dorozsma-kutató, Márta Ferenc akadémikus, kémikus, Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus, Diskai Lenke grafikus, Baranyai László zongoraművész, Barta András és Popovics Lőrinc szobrász. A hírhedt betyár, Rózsa Sándor a falu határában lévő családi birtokon nőtt fel.