Szeged - delmagyar.hu

Bálint Sándor néprajzkutató azt írja, hogy „a jólétéből fakadó rátartisága és költségesebb ruházkodása miatt régebben kényös város, selymös város, hajdani kenyérsütögető asszonyairól pedig kinyérváros néven emlegetett Felsőváros Szegednek Alsóváros mellett legjellegzetesebb városrésze". Felsőváros a középkortól kezdve egészen a XX. századig a szegedi kézművesség, vízi élet és tiszai közlekedés központja volt. Erre utcanevei is utalnak – Hajós, Sóhordó, Bárka és Maros utca.

A panelprogram színei és a zöld felületek miatt barátságosak Felsőváros épületei, terei. Fotó: Schmidt Andrea

Felsőváros a vizek hazája volt. A szabályozás és feltöltés előtt a Tisza sok mellékága folyta körül. A szabályozás előtt volt időszak, amikor Tápéról csak ladikon lehetett megközelíteni a várost. Több kisebb híd is átívelt a mellékágakon, ereken. Hogy ezek miből épültek, nem tudjuk. Bálint Sándor azt írja, „részei közül már a XVIII. századból ismeretes a Kéri Kata luka, másként Kéri Kata köze. Valahol a mostani Zsótér utca táján szolgált a Nagytiszába". A Tisza felsővárosi partrészei közül legnevezetesebb a régebben Sárgapart, Sárgaszirt néven is emlegetett Sárga, ahol egykor vízimalmok is őröltek. A felsővárosi Kistiszapart és Nagytiszapart volt évszázadokon át Szeged víziforgalmának fő helye. A sószállítás még az Árpád-kor elejére nyúlik vissza. A sórakodást lajmás, szamár, lukmájér néven emlegetett sóhordó munkások végezték, akik sokáig a várban őrzött rabokból kerültek ki. A régi felsővárosi hajósgazdák, főleg a Zsótérok, Kopaszok és Tombáczok lóvontatta fahajóikon szállítottak gabonát, sót, szalonnát, cserzett bőrt és dohányt.

Jacob Gábor munkája

Híres felsővárosiak Felsőváros számos derék fiat adott Szegednek és az országnak. Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István a szegedi hagyományok megörökítésével szerzett érdemeket. Vastagh György, Joó Ferenc, Nyilasy Sándor a képzőművészet, Dankó Pista pedig a zeneszerzés terén jeleskedett.

A XVII. században bukkan fel Felsőváros két kisebb, de jelentős ipari életre utaló fertálya: Fazékszer, szegediesen Fazékször és Tabán. Fazékszer vegyes: magyar és idegen, de nem mohamedán lakossága számot vetve az adott körülményekkel, kétségtelenül megtalálta a törökkel való együttélés elviselhető lehetőségeit. Itt készítették a nevezetes szegedi bokályt, az egyfülű, körte alakú, cserép borosedényt. A Tabán – a mai Római körút, Szilléri sugárút, Körtöltés és Tisza közé zárt része – a török tímárok telephelye volt. A bőrcserzés kellemetlen szaga, továbbá a szükséges víz közelsége miatt ide, Felsővárosnak akkor a legszélére telepítették. A török tímárok számos finom bőrtechnikát honosítottak meg hazánkban. A híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucs ebből a szakmából alakult ki. A Tímár és Festő utca táján dolgozó tímárok, bocskorvargák, szűcsök, kékfestők a Tisza vizében tisztították, áztatták a nyersanyagaikat. Itt a közelben könnyen hozzájutottak a cserzőléhez is. A Kéri Kata lukához telepedett és országos hírre emelkedett Felmayer-kékfestőgyár, majd a helyére épült Pick-szalámigyár virágzását is jelentős mértékben éppen a Tisza-víz közelsége tette lehetővé. Számos szappanfőző is itt dolgozott.

Az ősi Felsőváros a török hódoltság után De la Croix Paitis császári mérnökkari tiszt szép, áttekinthető térképén 6 szigetszerű házcsoportból állott. A legnagyobb egység a Szent György tér és környéke. Ezen 6 háztömb volt. Itt épült a középkori Szent György- és Szent Miklós-templom. Egy másik házcsoport a mai Sándor és Csuka utca déli részét foglalta el, 3 háztömbből állott. Vele szemben volt a mai József Attila sugárúton 1 házsor. E két utóbbi szigetségtől teljesen elkülönült az a téglalapszerű 5 háztömb, amely nagyjából a mai Római körút, Maros, Tímár és Háló utca vonalába esett. Az ettől északkeletre eső 3 háztömb a Kistisza és Hajós utca tájékán terül el, már a Tabán területén. Ezen a részen dolgoztak valamikor a török tímárok. Ettől északra volt még 2 terjedelmes háztömb a Szilléri sugárút táján. Mögöttük a Szilléri szőlők következtek.

Felsőváros hagyományvilága ma már jórészt a múlté. Eltűntek a városrész régi házai, helyükre panelépületeket húztak fel, amelyek közül a 11-es választókerületben – ahol jelenleg közel tízezren laknak – 35 panelház mintegy 850 lakása újult meg az elmúlt években a panelrekonstrukció során.

* * *

Városrészek fóruma Felsővároson

Városrészek fóruma címmel új sorozat indult lapunkban. Abban reménykedünk, hogy a „Mi történik Szegeden?" kérdésre pontosabb választ tudunk adni, ha a kisebb területekre és lakóikra fókuszálunk. Sorozatunk következő helyszíne Felsőváros. Szeptember 11-én, kedden Szentgyörgyi Pál önkormányzati képviselőt faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a szerkesztoseg@delmagyar.hu címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).