Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Betlehemi bölcsek kezdték az ajándékozást

Szeged - A karácsonyi ajándékozás hagyománya a betlehemi királyokkal kezdődött. A szakember szerint mára többnyire egymás túllicitálásában merül ki ez a szokás, pedig egyszerű ötlet is nyújthat életre szóló élményt.
Dobókocka, betlehem

– Ismerős család kért meg egyszer, vigyázzak két eleven kisfiúra, amíg a szülők vacsoráznak. Akkor találtam ki a dobókockás játékot. Nagyon jól működött. Legutóbb a négyéves fiú- és hároméves lányunokámnak vittem ajándékba négy dobókockát. Beletettük egy műanyag pohárba, és aki a legtöbbet dobta, az kapta az első játéklehetőséget. Az énekelt vagy úszott vagy hintázott először, mindenkire sor került. Így vittem is ajándékot, mégis a legnagyobb ajándék az volt, hogy együtt jól éreztük magunkat – mesélte Ritz Judit, az egyházmegye szociális főigazgatója. Idősebb Boros Gyula, a szegedi önkormányzat nyugdíjasügyi referensétől hallottuk, hogy 19 éve, az első unoka születésekor kezdődött náluk az a hagyomány, hogy a nagyszülők elviszik a legifjabb generációt karácsony három délelőttjén három templomba. Idén három unokával kelnek útra. A dómban betlehemet néznek, és az ünnepről beszélgetnek. A felsővárosi templomban felelevenítik, hogy ott esküdtek a nagyszülők, a rókusi templomba pedig azért mennek, mert ahhoz laknak legközelebb.

Nem régi hagyomány, hogy a karácsonyt összekapcsolják az ajándékozással. Elsősorban német nyelvterületen alakult ki a szokás polgári formája, a karácsonyfa-állítás rítusával. Vallási háttere, hogy a betlehemi királyok, a napkeleti bölcsek ajándékokat vittek az újszülött Jézusnak: aranyat, tömjént, mirhát. Ezekkel a szimbolikus ajándékokkal ismerték el a tekintélyt. Azt fejezték ki, hogy a világtörténelem nagyon jelentős személyisége született meg, akit a szegényes körülmények dacára királyként köszöntöttek.

– A tömjént égő parázsba szórták, hogy az uralkodó istenségét kiemeljék. A bibliai háromkirályok tömjénje egyben politikai fricska is, hiszen nem az akkori római császárt tisztelték meg vele, hanem egy szalma közt fekvő csecsemőt – emelte ki Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A valláskutató hozzátette: a karácsony családi ünnep, de a kereszténység alapgondolata szerint egy metafizikai és egy politikai bomba. Metafizikai abban az értelemben, hogy Isten emberré lett, átlépve az emberi és isteni szféra határát. Politikai, mert a világtörténelem középpontjába egy kiszolgáltatott kisgyereket állít és nem aktuális hatalmasságokat.

– Az ajándékozás a mostani fogyasztói társadalomban többnyire egymás túllicitálásában, „űberelésében" merül ki. Ha valamit kapunk, kötelezően úgy érezzük, hogy nagyobb értékkel kell viszonoznunk. Régen visszafogottabban vásároltunk, de nemcsak azért, mert szegényebbek voltunk, hanem mert az ajándékozás lényege más volt – fogalmaz Saly Noémi, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa. – Mostanra elveszett a lényeg: a meglepetés. Sokan olyan dolgot vesznek meg, aminek inkább ők örülnek, és nem gondolnak bele, hogy a másik igazán mit szeretne. Jól szeretni a legnehezebb. Lassan nem tudjuk mással kifejezni a szeretetünket, csak tárgyakkal. Így próbáljuk nyugtatni a lelkünket és mentegetőzünk a másik előtt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért viperák a szopránok?

Csak jó és rossz színház létezik – mondja a Kossuth-díjas Vári Éva, aki korábbi vendégjátékai, az Edith Piaf-est és a Hat hét, hat tánc után most A nagy négyessel jön újra Szegedre. Tovább olvasom