Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 24°C

Betti ghánai lepkéket véd Szegeden

Szeged - Három magyar törte az utat a ghánai őserdő mélyén egy nemzetközi kutatócsoport előtt. Kormos Bernadett szegedi, Sáfián Szabolcs Szegeden tanult, harmadik társuk, Csontos Gábor veszprémi. Nekik köszönhetően számos új állatfaj került elő, és megmenekült az Atewa-hegység esőerdeje.
– Mindenáron Afrikába vágytam, ezért kerestem önkéntes munkát. Három éve az Egyenlítő vidékére, Ghánába szervezett csoportot egy angol cég, ám hamar kiderült, hogy átverés. Mi hárman nem adtuk fel. Szabolcs többször járt már Nyugat-Afrikában, az ő tapasztalatára alapozva megszerveztük magunknak az expedíciót. Azóta is jó barátok, munkatársak vagyunk. Aki egyszer kint jár, egy életre beleszeret Afrikába, vagy soha többé nem kívánkozik vissza – meséli az elveszett paradicsom egyik felfedezője, a szegedi Kormos Bernadett. A huszonhét éves, törékeny biológus az egyetem bőrgyógyászati klinikáján ösztöndíjas. Két társa most is a dzsungelt rója, innen ötezer kilométerre. Sáfián Szabolcs (33) Szegeden tanult erdésznek, a soproni egyetemen doktorál majd lepkészetből. Csontos Gábor (26) pedig Keszthelyen agrármérnök PhD-hallgató.

Kormos Bernadett Afrikába vágyott.
Fotó: Frank Yvette

– Sárgaláz, hepatitisz A és B, agyvelőgyulladás és hastífusz ellen felvettük a védőoltásokat. Kell is, mert ugyan az év szárazabb időszakában jártam kint, de ez azt jelenti, hogy harmincfokos meleg van, és sokszor százszázalékos a páratartalom. Eleve megterhelő, hiszen egyfolytában csuromvizesek voltunk, úgyhogy pillanatok alatt megváltam a negyvenkilós felszerelésemtől – mutat fényképeket Betti. Települések között lepukkant „dzsungeltaxival", vagyis egy roncsautóval jártak, de az esőerdő nagy részét gyalog fedezték fel. Élelmet nem sokat cipeltek, amúgy is minden megpenészedik, vagy megrohad pillanatok alatt. Banánt, narancsot, kókuszdiót ettek. Bozótvágóra alig volt szükség, hiszen a lepkék sem bújnak be a legsűrűbb vadonba. Az őserdő háborítatlan mélységébe ásták bele magukat, százméteres fák tövébe. Egy nemzetközi expedíció előtt „törték az utat", melynek tagjai később számos kihalással fenyegetett állatfajra bukkantak azon a területen.

Titokzatos vadon

A világon összesen nagyjából 150 ezer ismert nappali és éjszakai lepkefaj él. A nappaliaknak egytizede, az éjszakaiaknak viszont nyolcvan százaléka még felfedezésre vár. Ghánában több mint 900 ismert nappali lepkét tartanak már számon, ehhez képest hazánkban mindössze csak 160-at, Nagy-Britanniában 60-at.

– Közülünk Szabolcsnak sikerült először lefotózni azt a ritka fehér lepkét, a Mylothris atewát, amelyből előtte csak kettőt láttak a világon. Nagy erőfeszítéssel és nemzetközi összefogással elértük, hogy az anyaország ne árusítsa ki a ritka állatfajoknak ezt a kincsesbányáját, állítsa le a középhegység külszíni bauxitbányászatát – mondja Betti. – Különben szó szerint naponta esőerdők négyzetkilométereit vágják ki bányák, szántóföldek számára. Mi a lepkék megmentése érdekében új kutatószervezetet hoztunk létre, a BCGHANA-t, a Butterfly Conservation rövidítéséből. Lepkére „vadászni" egyébként nem egyszerű. Klasszikus lepkehálóval csak a talaj közelében szálló, lassabb példányokat értük utol, az ennél magasabban repkedőket függő lepkecsapdával gyűjtöttük. A leggyorsabbaknak saját székletből „kakicsapdát" állítottunk, arra az ásványi sók miatt pillanatok alatt lecsapnak a rovarok. A fajokat fotóztuk, leírtuk, csak egy-két bizonyító példányt tettünk el konzerválni. Próbáltunk hernyóból is lepkét nevelni, de nem voltunk sikeresek, mindent felfaltak a pókok és a hangyák. Mindössze egyetlen lepkét hoztam haza emlékbe. Elsődleges célunk önkéntes csoportok szervezése a természetvédelemre, később expedíciószervezést is vállalnánk. Közben folyamatosan pénzforrásokra pályázunk.

Pók a dinók korából

Az Atewa-hegyláncban az elmúlt két évben a magyarokat követő nemzetközi kutatócsoportok rábukkantak egy kritikusan veszélyeztetett békafajra (Conrua derooi). Huszonkét emlősfajt találtak, közte a ritka Fehérszakállú kacskakezű majmot és a törpe karcsúmajmot. Sőt előkerült egy ősi pókfaj is a dinók korából. Találtak 17 új és ritka pillangófajt, köztük Afrika legnagyobb lepkéjét, a Papilio antimachust, amelynek 25 centis a szárnyfesztávolsága. Ez lett a BCGHANA jelképe ( www.bcghana.org).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öt szegedi táncoshely van a két egyetemi klubbal együtt

Szeged - Hosszú idő óta ugyanazok a szórakozóhelyek hívják táncba a szegedieket. Az elmúlt években annyi diszkó zárt be a városban, amennyi most fogadja a szórakozni vágyókat. Tovább olvasom