Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Bevándorlási hivatal: az ország kapuja

Szeged - Kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, menekültstátusz-, tartózkodási és letelepedési engedély megadása, egyszerűsített honosítási kérelem és magyar állampolgárság iránti kérelem fogadása: ezekkel az ügyekkel foglalkozik legtöbbet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szegeden működik: 4057 ügyfél kereste fel az év első hat hónapjában. A régió békéscsabai és kecskeméti ügyfélszolgálati irodájában 3050-en fordultak meg ugyanebben az időszakban.
A földszinten található ügyfélszolgálati iroda és az előállító a két legfontosabb helyisége a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának a szegedi Kálvária sugárúton. Az irodából ottjártunkkor angolul folytatott kedélyes csevej foszlányai szűrődtek ki: itt intézhetik a külföldi állampolgárok magyar állampolgárságuk kérvényezését, és ide térnek be azok, akik megfelelő okmányokkal tanulni, tanítani, kutatni érkeztek.

Pecsét a helyén, rendben van! Fotó: Schmidt Andrea
Pecsét a helyén, rendben van! Fotó: Schmidt Andrea


Az előállító helyiség ajtaja előtt rendőrök álltak, akik két külföldit kísértek be az igazgatóság épületébe: egyikük éppen kiutasításra várt.
– A migrációnak két fajtája van: a legális és az illegális – magyarázta Seres József, a BÁH regionális igazgatója. Szegedre sok külföldi diák, tanár és kutató érkezik: az ő tartózkodásukat is a BÁH-nak kell engedélyeznie. – Ha uniós országból jönnek, és 90 napnál hosszabb időt szeretnének nálunk tölteni, csak regisztrációs kötelezettségük van. Az év első félévében 812 igazolást állítottunk ki: a magyar hatóságoknak tudniuk kell, hogy a külföldiek mi célból vannak nálunk – magyarázta az igazgató. Nem uniós országból érkezettek csak engedéllyel tartózkodhatnak hazánkban, kivéve, ha országuk és Magyarország között vízummegállapodás van – ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. De hosszabb itt-tartózkodás esetén egy amerikainak is tartózkodási engedélyt kell kérnie: mi vagyunk nekik az ország kapuja – mondta Seres József. Tartózkodási engedélyt vagy -hosszabbítást – akár 5 évre – idén 550-et adtak ki; letelepedési engedélyért 10-en folyamodtak. A tartózkodási engedély fő feltételei: szállás, megélhetés, egészségügyi ellátás.

Jacob Gábor munkája. Nagyítható illusztráció!
Jacob Gábor munkája. Nagyítható illusztráció!


Tibetiül is kellett már tolmácsolni

A BÁH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága az egész országban több mint 100 tolmáccsal áll kapcsolatban: pastu, urdu, farszi vagy egyéb egzotikus nyelvet beszélő fordítót nem lehet bárhol találni. – Ha Szegeden nincs a kívánt nyelven beszélő tolmács, bárhonnan hívhatunk egyet. Van, hogy 8–10 órát is kell egyhuzamban fordítani, különösen ha nagyobb határsértő csoport érkezik hozzánk; mindegyiket külön-külön kell meghallgatni – mondta Seres József. A tolmács órabére üzleti titok, de több pénz jár annak, aki Magyarországon ritkábban beszélt nyelvet fordít, mint ha angolul, németül vagy szerbül tolmácsol. – Kecsua nyelven beszélő tolmácsot még nem kellett kerítenünk, de tibetiül beszélőt már igen – mondta az igazgató. Általában a tolmácsok utaznak le az igazgatósághoz, de a modern kor technikai vívmányainak köszönhetően lehetőség van távtolmácsolásra is.

Az illegális migrációval kapcsolatban az igazgató megjegyezte: a hazánkban tartózkodó külföldiek – akik lehetnek határsértők is – bármikor kérhetnek menekültstátuszt. A debreceni befogadóállomásra (itt szabadon mozoghatnak), vagy a kiskunhalasi, illetve békéscsabai, rendőrség által őrzött szállásra kerülnek: hatósági mérlegelés alapján döntik el, ki hova megy. A regionális igazgatóság idén 314 külföldivel szemben rendelt el kiutasítást, jellemzően a beutazás és tartózkodás szabályainak megszegése miatt. 1300 emberrel szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. Külföldi állampolgárokkal szemben a legtöbb kényszerintézkedés a dél-alföldi igazgatóságon történik az országban.

A menekültstátusz erős jogosítvány: az illető bekerül a személy- és lakcímnyilvántartásba, igazolványokat kap. Szinte ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a magyar állampolgár, de például az országgyűlési választásokon nem lesz választójoga. Először integrálni kell őket – Bicskén. 6 hónap alatt többek között nyelvi képzést kapnak – tanításuk és integrációjuk költségét a magyar állam és különböző uniós pályázatokból befolyt összeg fedezi.

A BÁH ügyfélszolgálatain is lehetőség van a magyar állampolgárság iránti kérelem benyújtására: az egyszerűsített honosítás intézményének köszönhetően magyar származású külföldi állampolgároknak már nem szükséges ezt megelőzően letelepedési engedélyt kérni. A szegedi igazgatóság az év első hat hónapjában 506 egyszerűsített honosítási kérelmet vett át: 685-en kérték honosításukat.

Olvasóink írták

  • 5. Egyolvasó 2012. július 20. 17:13
    „A "Magyarországra" bevándorlók igen is jól járnak, ingyen orvos, ingyen utazás, költőpénz, ingyen kaja, pia, és ha itt akar letelepedni még anyagi segítséget is kap az államtól, mindezért a fülük botját sem kell mozdítani.”
  • 4. roxper 2012. július 20. 15:58
    „Meddig tűritek még kontrapityu kizárólag személyeskedő hülyeségeit?”
  • 3. Qllancs 2012. július 20. 14:05
    „Külföldiek jönnek , itt szeretnének letelepedni --de eltöltenek itt pár hónapot --mennek tovább . Itt a magyar már nem érzi jóóól magát--kivándorol, még a pakisztáni, tibeti esetleg jól érzi magát. Ha átéli a magyar valóságot ..eltölt 1 évet , majd rájön nem ez a " paradicsom "”
  • 2. kontrapista 2012. július 20. 14:00
    „Ki az a ...intelektuális kihívásokkal küszködő, aki magyarországi lakos, valószínű magyar állampolgár és csak magyarul tud megszólalni, de csak akkor, ha Magyarországot kell minősíteni ? Válasz : gyökér-telen, annyi bizonyos !”
  • 1. X_Y 2012. július 20. 12:53
    „Ki az a ...intellektuális kihívásokkal küszködő, aki Magyarisztánba akar bevándorolni??”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyei képviselők aktivitása a parlamentben: szószátyárok és szófukarok

Varga Géza (Jobbik) beszélt a legtöbbször és a legtöbbet az Országgyűlés idei tavaszi–nyári ülésszakán a Csongrád megyéhez kötődő képviselők közül. Tovább olvasom