Délmagyar logó

2018. 09. 20. csütörtök - Friderika 17°C | 28°C Még több cikk.

Bioenergia-előállítás és természetvédelem

Egymillió forint egy-egy túzok pénzben kifejezett értéke. Legnagyobb veszélyt a tél, a havazás jelenti számára: ha nem jut táplálékhoz, elrepül Dél-Európába, ahol nagy eséllyel lelövik. Ha azonban repcét talál – mely, mint bioenergia-növény jelentős jövő elé néz Magyarországon –, nem vándorol, s meg van mentve.
Túzok Csongrád megyében is él, a Körös–Maros Nemzeti Park területén. Fotó: Széll Antal
– Most már elmondható: a mintegy harmincdarabos, Csongrád megyei túzokállomány, mely a Csanádi-pusztákon él, átvészelte a telet – mondja Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának alelnöke, aki rendszeresen figyelemmel kíséri a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó terület élővilágát. A túzok – legnagyobb madaraink közé tartozik, elérheti a tizenhat kilót is – havas, kemény tél esetén messze elkóborol táplálék után. Akár Észak-Olaszországnak veszi az irányt, akár a Balkánra, könnyen lelövik. Amennyiben nem lövik le, akkor is eljuthat olyan helyekre, ahol aztán kérdéses, mi lesz vele – tavaly télen még Budapest belterületén is láttak túzokot.

Ha azonban megindul a megújulóenergia-termelés – elsősorban a biodízel-előállítás –, egyre kevésbé kell tartani attól, hogy a túzok határainkon kívülre vándorol télen, vagy egészen lehetetlen helyekre keveredik. A biodízel nyersanyaga ugyanis a repceolaj, a télen is zöldellő repce pedig – a takarmánykáposztán túlmenően – a túzok egyik legkitűnőbb téli tápláléka.

– Egyébként a repce magja, az olaj kipréselése után, kitűnő fehérjetakarmánynak számít a sertéstenyésztésben. Jól helyettesítheti a jelenleg e célra használt, import szóját, melynek fölhasználása állat-egészségügyileg egyébként sem aggálymentes – halljuk a szakembertől, aki egyszersmind állatorvos is. A sertéstenyésztés során keletkező hígtrágya pedig a biogáz-előállításban játszhat növekvő szerepet – nagyon is összefér a megújulóenergia-létrehozással a túzok.

S nem csupán azzal: lucerna és őszi vetésű gabona is kerülhet a túzokos gyepterület mellé. Csak az a fontos: ne óriási monokultúrák vegyék körbe a nagy madárnak otthont adó pusztai élőhelyet, hanem kisebb táblák, „mozaikosan", és ne kezeljék őket intenzíven. A Csongrád megyei túzokélőhelyen részint a nemzeti park biztosít ilyen körülményeket, részint a környék lakói is olyan gazdálkodást folytatnak, mely nem zavarja az unióban Magyarországon kívül alig-alig előforduló madarat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Használt mobilok

Továbbra is vevők a használt mobilokra a szegediek, noha az utóbbi években jelentősen esett az új… Tovább olvasom