Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Bioetanol gabonából, kukoricából

Ellentmondásos a környezetkímélő energiahordozók hasznosításának helyzete Magyarországon. A Dél-Alföldön elsősorban a bioetanol gyártásra alkalmasak a feltételek. Ahhoz azonban, hogy a befektetők foglalkozni kezdjenek vele, megfelelő jogi, pénzügyi és szabályozási környezet kell.
– Magyarországon, kiváltképp a dél-alföldi régióban a bioetanol-gyártásnak nagy jövője lehet: mint alkoholt, gabonából, kukoricából lepárlással minden mennyiségben elő lehetne állítani – mondja Terbe Zoltán, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó energetikus. A dízelmotoros járművek, például kamionok, traktorok, s egyes személyautók üzemanyagaként hasznosítható biodízel előállítása repce- és napraforgóolajból történik. Magyarországon három, kulcsrakész biodízelüzem várja, hogy beindulhasson, de egyelőre nem termel: túl drága lenne az üzemanyag-előállítás. A biodízelolaj-előállításhoz hasznosítható növények, főleg a repce számára Magyarország éghajlati viszonyai nem a legkedvezőbbek; ha például kötelezővé válna tízszázalékos biodízel-bekeverés a dízelüzemanyagba, behozatalra szorulnánk biodízelből, legalábbis az első időkben – hívja föl a figyelmet a szakember. A bioetanollal mennyiségi gondok nem lennének.

Olcsóbb nem, de tisztább lenne


Biogáz, a szennyvíztisztítási melléktermék

A biogáz is környezetkímélő energiahordozó. Fermentálással minden zöld növényből létrehozható, így a dél-alföldi régióban mint mezőgazdasági területen szintén lehet jövője. Szennyvíztisztító telepeken is létrejön energianyerésre hasznosítható mennyiségben biogáz, ami ugyancsak jövőbeli jelentőségére utal. A keletkező terméket csak tisztítás után lehet alkalmazni.

Ám vigyázat: az etanolgyártás beindulása nem biztosítaná, hogy sokkal olcsóbb legyen az üzemanyag, főleg, ha árába beépítik a különböző adókat. Ugyanakkor egyértelműen környezet- s így egészségkímélő volna az így nyert üzemanyag. Jelenleg csak egyféle uniós pályázat vehető igénybe vehető megújuló energiák hasznosításával kapcsolatban, ezen kis- és középvállalkozások nem is vehetnek részt. A legfőbb gond: nincs meg az a törvényi háttér, mely az említett termékek forgalmazását segítené, megszabva például, mely bioüzemanyag hány százalékban keverhető hagyományoshoz, s ha bekeverik, milyen jövedéki adó jár utánuk.

E mostoha helyzet valószínűleg nem marad így időtlen időkig – bizakodik a szakember –, ahogyan a „zöld elektromos energia" előállításával kapcsolatban már létrejött a befektetőket vonzó, megfelelő jogi, pénzügyi és szabályozási környezet – ugyanígy a bioetanollal és társaival kapcsolatban is megtörténhet a váltás.

A „zöld villamos áram" már menő

„Zöld elektromos energiával" – jelenleg ez biztosítja az uniónak tett, megújuló energiaforrások előállítására vonatkozó vállalásaink legnagyobb hányadát – kifizetődő foglalkozni: kilowattóránként 23 forintért kötelező a „zöld villamos áramot" átvenniük a szolgáltatóknak, így a befektetők erre a területre összpontosítanak. A gond a környezetvédelem szempontjából: a zöld elektromos energia előállításához használt biomassza – legnagyobbrészt fanyesedék, egyéb cellulóztartalmú anyagok – nagy részét szenes erőművekben, szén közé bekeverve égetik el, és nehezen ellenőrizhető: valóban fölhasználták-e. A megfelelő helyeken – például nem madárvonulás-útvonalban – létrehozott szélerőműveknek ehhez képest nagyon kevés a nemkívánatos mellékhatása.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Petárdázások és egy sajtlopás volt az összes rendbontás

Szeged belvárosában petárdadobálók miatt indult szabálysértési eljárás, a Pulcz utcában egy… Tovább olvasom