Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Biogyümölcs a hullámtérben?

Több, a természetvédelem szempontjából fontos, lezáratlan – vagy még el sem kezdődött – folyamat foglalkoztatja a Tisza mentén élőket. Például: milyen hatást gyakorolna a Tisza élővilágára a csongrádi duzzasztó megvalósítása; szükséges-e a nagy vizek gyors levezetése érdekében a hullámtéri erdők kitermelése; van-e jövője a hullámtéri gazdálkodásnak.
A Tisza Európa-szerte a legtermészetközelibb jellegű folyó. Ez legfőbb vonzereje is. Fotó: Miskolczi Róbert
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkára részt vett egy Tokajon tartott, Tiszával kapcsolatos fórumon. Ennek kapcsán kérdeztük aktuális, dél-alföldi kérdésekről – hiszen a Tisza mindenütt ugyanaz a folyó, hasonló problémákkal.

A turizmus hozna hasznot

Természetvédelmi szempontból a helyettes államtitkár egyáltalán nem helyeselné a csongrádi duzzasztó létrehozását.
– Nem látok benne olyan mérvű anyagi előnyt, ami indokolttá tehetné megépítését. Egy-két évtized múlva valószínűleg lebontásán, s a folyó visszatermészetesítésén gondolkodnánk, ahogyan ma Nyugat-Európában teszik – fejtegeti. Fölhívja a figyelmet: a Tisza mentén élők számára elsősorban a turizmus hozhat anyagi föllendülést, azt pedig a folyó Európa-szerte egyedülálló természet közeli állapotának megtartása biztosíthatja. És a duzzasztó hatására épp ez a természet közeli állapot veszne el; többek között eltűnne például a tiszavirág, olyan jellegzetesen tiszai halfajok, mint a kecsege és a márna.

Arról is hallani: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében szükséges lehet hullámtéri erdők kitermelése, a vízlefolyás meggyorsításáért.

A hajózásnak kedvezne

Az áruszállítás, a vízi közlekedés szempontjából egyértelműen kedvező hatást válthatna ki a duzzasztás hatására megnövekedő vízmagasság – mondják a hajózás képviselői. Az is valószínűsíthető, hogy a duzzasztó fölött az eltűnő folyóvízi élővilág helyett gazdag állóvízi életközösség alakulhat ki. De bizonyos: jellegében erőteljesen megváltozna a folyó.

Erdők és áradás


– Ez legföljebb ott szükséges – hívja föl a figyelmet a helyettes államtitkár –, ahol a hullámtér elöntése, azaz nagyvízi meder esetén a folyó kiegyenesíti saját kanyarulatát, és ha útjában sűrű erdő áll, az lassítja a lefolyást. A kitermelt erdőt azonban másutt, árvízveszély szempontjából kevesebb kockázatot jelentő szakaszon pótolni kell.
A tiszai hullámtér sokhasznosítású, s az eltérő érdekeket nem mindig könnyű egyeztetni. Még több szántó jót tehet a helyi gazdálkodóknak, de semmiképp nem kívánatos: a folyótól a vegyszereket távol kell tartani. A gyepterületek kedvezőek az élővilág szempontjából, és jövedelmezővé is lehet tenni azokat a legeltető állattartás visszahonosításával. Erre például a szürke marha kiválóan alkalmas lenne.

Gyümölcs, vegyszermentesen

Ráadásul a szürke marha a terjedő, tájidegen – s árvízvédelmi szempontból is káros, mert visszafogja a vízlevonulást – gyalogakácnak is fogyasztója.

Szeged és a megye más, folyó menti nagyvárosai kitűnő felvevőpiacot jelenthetnének a hullámtéren létrehozható gyümölcsösök számára. Léteznek régi, helyi gyümölcsfafajták, amelyek nem igényelnek vegyszeres növényvédelmet – akár biotermesztéssel is előállíthatók –, s az időnkénti elöntést is kibírják. A gyümölcsösök a vízlefolyást sem akadályoznák számottevően. A hullámtéri gazdálkodás megkönnyítésére egyébként komplex támogatáscsomagot dolgoznak ki a szakemberek a közeljövőben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jótékonysági bál, beteg gyerekekért

A szegedi Független Civil Fórum négy év szakértői munka után szövetségeivel elindul az őszi… Tovább olvasom