Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Bíróság előtt a holokauszttagadó

Magyarország, Szeged - Bíróság előtt kell felelnie holokauszttagadásért annak a szegedi nőnek, aki tavaly egy internetes portál cikkéhez szólt hozzá. Kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetve hazugságként állította be azt. Magyarországon 2010 februárjában nyilvánították bűntetté a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtások tagadását.
Gyorsított eljárásban állítja bíróság elé a Szegedi Járási Ügyészség azt a szegedi nőt, aki egy internetes hírportálon megjelent cikkhez írt hozzászólásában vonta kétségbe a holokauszt megtörténtét.

Tavaly november végén látogatott Budapestre Rainer Höss, akinek nagyapja, Rudolf Höss az auschwitzi haláltábor parancsnokaként több mint egymillió ember, köztük 430 ezer magyar zsidó gyilkosa volt. Rainer Höss az Élet Menete Alapítvány rendezvényén járt Budapesten, ittlétéről számos portálon beszámoltak. Írtak arról is, hogy a férfi bal mellkasán angol nyelven a Never forget, vagyis sose felejts tetoválás látható, a felirat mellett egy Dávid-csillag, valamint három holokauszttúlélő neve is olvasható.

A vádirat szerint a portál közösségi oldalán az arra jogosított felhasználóknak hozzászólási lehetőséget biztosítottak cikkhez. A szegedi nő november 21-én este a cikkhez olyan tartalmú hozzászólást fűzött, amellyel kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetve hazugságként állította be azt, valamint utalt arra is, hogy mi köze van az unokának a nagyapja tetteihez. Ezenkívül felháborodását fejezte ki a cikk áskálódása miatt.

– A vádlott a hozzászólásával, valamint az ezt alátámasztó szófordulatok használatával nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtást hazugságként állította be, annak megtörténtét kétségbe vonta – közölte Szanka Ferenc ügyészségi szóvivő.

 Országonként eltérő

A holokauszttagadás büntetendő Magyarországon kívül Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Liechtensteinben, Litvániában, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában. Nem büntethető az Egyesült Államokban, mivel az alkotmány első módosítása tiltja olyan törvények beiktatását, amelyek korlátozzák a sajtó- és szólásszabadságot. Spanyolországban 2007-ben törölték el a holokauszttagadás büntethetőségét. Olaszország 2007-ben utasított el egy holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő törvényjavaslatot. Az Egyesült Királyságban már kétszer utasították el a holokauszttagadás büntethetőségének bevezetését. Dánia, Svédország és Bosznia-Hercegovina szintén elutasította a büntethetőséget.

A nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtások tagadását 2010 februárjában nyilvánította bűntetté az Országgyűlés. Három hónappal később az új parlament a korábbi tényállást kiegészítve bűncselekménynek minősítette a kommunista érák emberiség elleni bűntetteinek tagadását is. Azelőtt a holokauszttagadás hazánkban nem volt büntethető, amíg az megmaradt a véleménynyilvánítás keretein belül és nem párosult gyűlölet szításával.

Holokauszttagadásért az első jogerős ítélet 2013. január végén született meg Magyarországon. A vádlott, egy akkor 42 éves férfi 2011. október 23-án a „Nem tetszik a rendszer" elnevezésű fővárosi demonstráción nagy nyilvánosság előtt magasba tartotta a nála lévő táblát, amelyen héber nyelven a „holokauszt nem történt meg" felirat volt olvasható.

A Fővárosi Törvényszék a vádlottat másfél év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Külön magatartási szabályként előírta a férfinak, hogy nem látogathat politikai rendezvényeket, demonstrációkon nem vehet részt, legalább háromszor látogasson el a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján foglalja össze gondolatait, vagy egyszer tekintse meg az auschwitzi emlékhelyet vagy a jeruzsálemi Jad Vasem emlékparkot.

Néhány napja, március 26-án első fokon 750 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Debreceni Járásbíróság Ágoston Tibor debreceni jobbikos önkormányzati képviselőt, mivel egy rendezvényen „hollókamu" és „hollókaszt" kifejezéseket használt. A tárgyaláson Ágoston Tibor tagadta a bűncselekmény elkövetését, de elismerte, hogy szerencsétlen nyelvbotlás volt részéről az inkriminált kifejezés, és elnézést kért, ha valakit megsértett vele. Az ítélet után az ügyész súlyosítást, próbaidőre felfüggesztett letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte, míg az ügyvéd felmentést kért.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyermekjogi roadshow

A dél-alföldi régió közel 300, gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél élő fiatal lakóját várják ma ˝Gyere-K-épbe˝ elnevezésű gyermekjogi program. Tovább olvasom