Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Biztonságra kell nevelni a hűtőgenerációt

Két jégkrémet kérek! – kiáltotta egy kislány édesanyjának az egyik szegedi bevásárlóközpontban. Mellettünk egy család chipset is vásárolt, szerintük hétvégén szabad nasizni. Az élelmiszer-biztonságra és a tudatos vásárlásra tanítani kell a kicsiket.
A chips mellett óriásrudit és szotyit pakolt kosarába Attila és családja az egyik nagy szegedi áruházban, ahol kosármustrát tartottunk.

– A srácok holnap mennek birkózóversenyre, az útra vásároltunk apróságokat. Részben ők válogatják össze a nasikat, de azért van beleszólásom, próbálunk egészséges ételeket választani, de fontos, hogy megfelelő energiamennyiséghez jussanak. A legtöbb terméknél elolvasom, mit is tartalmaz – magyarázta a pénztárnál ácsorogva.

– A fő szempont, hogy tudják, mit miért választanak, és miért jó vagy egészségtelen az adott termék. A reklámokra nem igazán hallgatok – folytatta Attila, majd a 14 éves Viktor és a 15 éves Ákos vette át a szót.

– A hétvége felé szabad nassolni, a mostani versenyen nem kell aggódnunk a súlyunk miatt – mondták, amikor egy ötévesforma kislány hangja csendült fel mögöttünk: – Két jégkrémet kérek! – kiáltotta édesanyjának, aki összevont szemöldökkel tanulmányozta egy sonka termékleírását.

A szülőkön múlik

Az élelmiszer-biztonságra és a tudatos vásárlásra változó, ki hogyan tanítja gyermekét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a PontVelem.hu idei közös felmérése rámutatott: a kisdiákok 64,8 százaléka rendszeresen, 32,9 százalékuk néha, míg 2,3 százalékuk egyáltalán nem jár bevásárolni. A kutatást ismertető akción kiderült: a „tudatos többséghez" tartozik Szekeres Nóra és családja is, jól szerepeltek a Nébih nyári tesztjén, ahol a TV2 Babavilág című műsorának háromgyermekes háziasszonya vásárlóként vizsgázott gyermekeivel. Ügyeltek a próbavásárlást idéző akció során az áruk minőségére, állapotára.

Szekeres Nóra tudatos vásárlásra tanítja gyermekeit. Fotó: DM
Szekeres Nóra tudatos vásárlásra tanítja gyermekeit. Fotó: DM

– Úgy érzem, nemhogy a gyermekek, a felnőttek sincsenek eléggé tisztában az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel, nem elég tudatosak – magyarázta a műsorvezető, amikor arról kérdeztük: tanítja-e gyermekeit, a 13 éves Noát és a 11 éves Milánt (Alexander még csak egyéves) a tudatos vásárlásra.

– Ha valami egészségtelen ételt szúr ki valamelyik gyermekem az áruház polcán, próbálom lebeszélni róla. A rossz szokásokat általában mi, szülők alakítjuk ki a kicsikben, vagy engedünk teret nekik – fogalmazott.

– Volt olyan étel, amiről szerettem volna Milánt leszoktatni, de magától betelt vele, és soha többet nem evett belőle. A gyerekek gyakran ráéreznek arra, mi nem jó, bár az ízfokozók, adalékanyagok félrevezetik őket. Ennek ellenére egyszer-egyszer megengedek magamnak és a gyerekeknek is egy-egy burgert, mert mindent lehet, csak mértékkel. Nem kell mindent megvonni magunktól – tette hozzá Szekeres Nóra, aki a hétköznapok során odafigyelésre tanítja gyermekeit.

Kulcskérdés: Mit és hol?

– Igyekszem felhívni a figyelmüket arra: nem mindegy, hogy hol vásárolnak, milyen márkát választanak, és arra is szeretnék rámutatni, hogy időnként érdemes elolvasni, mi miből készült. Fontos megnézni, ha egy termék túl olcsó, akkor valami nem stimmel. Ezért általában friss alapanyagokat vásárolok, de egy húson vagy halon nem lehet elrejteni, ha romlott – magyarázta.

Elfelejtettünk bánni az ételekkel

A következő lépést is tanulni kell, azt, hogyan kezeljünk egy-egy ételt a megvásárlása után. A Nébih és a PontVelem.hu kutatásából az is kiderült, a gyerekek 78,6 százaléka tudja helyesen, hogy a nyersanyagokat el kell különíteni a fogyasztásra kész ételektől, de a diákok közel fele (45,2 százalék) nem találja el a hűtőgép helyes hőmérsékletét, az ajánlott 4 Celsius-fokot. Azt szerencsére szinte mindenki (92,7 százalék) jól tudta, hogy a hűtőbe nem szabad meleg ételt betenni.

– Régen természetesebb volt odafigyelni, mert nem a boltban vásároltak az emberek, hanem pontosan tudták, miért, milyen húst kell füstölni és ezzel tartósítani, de a maiak elfelejtették ezt. Emlékszem arra, amikor a nagymamám mesélt „az ő idejéről". Elmondta, hogy ők még várták a jegesembert, és a jégveremben tárolták az alapanyagokat – folytatta az
édesanya.

– Ám ahogy megjelentek a modern eszközök, mint a hűtő, a fagyasztó, az oktatásban, nevelésben nem esett szó arról, hogyan használjuk őket, milyen szabályokat kell betartanunk a mindennapokban, csak telirakjuk őket. Így a kezelésük „tudománya" anyáról lányára, apáról fiúra száll, azt követjük, amit otthon láttunk, nem is tudjuk, jót vagy rosszat teszünk. Szerencsére én az édesanyámtól jó mintákat kaptam – tette hozzá Szekeres Nóra, aki a gyermekeit is ezen elvek szerint igyekszik nevelni.

Jóhiszemű vásárlók

– Nem tartogatok soká a hűtőben semmit, de jóhiszemű vásárló vagyok, fel sem merül bennem, hogy romlott árut találhatok a boltok polcain. Pedig sokféle problémába belefuthatunk, a lejárt szavatosságtól az átcímkézett ételekig – utalt többek között a legutóbbi sajtbotrányra, amely során kiderült, hogy a fővárosban egy sajtgyártó üzemben lejárt alapanyagokat és selejt késztermékeket hőkezeltek és használtak fel újra. – Ijesztő volt belegondolni: ugye, nem ettem meg semmi ilyet?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakók a kutya ellen: petíció, feljelentés, bíróság

Tízből kilenc főbérlő nem enged állatot a lakásba. Az az egy, aki pedig mégis, a szomszédok… Tovább olvasom