Szeged - delmagyar.hu

Botka László: A jövőben is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást kell folytatni. Fotó: Karnok Csaba

– Milyen érzésekkel búcsúzik a ciklustól?
– Egy város életében négy év arra elég, hogy beinduljanak folyamatok. Úgy érzem, az elmúlt négy évben sikerült a szegediekkel elhitetni, megértetni, hogy Szeged sikerre van ítélve, és rajtunk, városlakókon múlik, hogy a meglévő értékeinkből képesek vagyunk versenyképes, gyarapodó várost építeni, és nem mástól kell várni a csodát. Élni kell a lehetőségekkel, amelyek megnyíltak a város számára. Szeged szerepe felértékelődött az uniós csatlakozással, az adottságaink hosszú távú fejlődést tudnak beindítani. A közhangulat gyökeresen megváltozott. Látszik, hogy egy leszakadó, lemaradó városból bezzegváros lettünk az elmúlt négy évben. Szegedre pozitív példaként tekintenek az országban és Európában.

– A sikeres négy év után miért bomlott fel a Szegedet irányító MSZP–SZDSZ–Centrum–MSZDP városházi koalíció?
– Nem bomlott fel a várost vezető koalíció. Számtalanszor elmondtam, és mi tartottuk is magunkat ehhez, hogy a helyi képviselőknek nem az a dolguk, hogy kis parlamentet játsszanak. Elsősorban szegediek vagyunk, és másodlagos, ki milyen pártnak a tagja. A pártok feladata, hogy eldöntsék, milyen formában kívánnak indulni a választásokon. A két kormánypárt jól együttműködött, nekünk a városvezetés munkát, nem pedig pártpolitizálást jelentett. A Centrum és az MSZDP úgy döntött, hogy külön útra tér.

– Mit gondol, nem hozott volna több szavazatot, ha egyben marad a városházi koalíció, főleg annak ismeretében, hogy a jobboldalon szövetkeztek a pártok?
– A helyhatósági választások nem a pártokról szólnak. Most polgármester- és képviselőjelöltekre szavaznak az emberek. Mi olyan jelölteket indítunk a körzetekben, akik már bizonyítottak. Ez fontosabb annál, minthogy a pártok taktikailag milyen megállapodásokat kötnek.

– A kampány központi témája Szeged gazdasági helyzete. Oláh János fideszes polgármesterjelölt szerint a város adósságállománya 25 milliárd forint. Amikor 2003-ban kiderült, hogy 6 milliárd a város adóssága, csődközeli helyzetről beszéltek. Most pedig 25 milliárdos adóssággal szárnyal a város? Hogy van ez?
– Kezdjük az elején. 2002-ben, amikor átvettük a város irányítását, Szeged költségvetése 35 milliárd, a hitel- és kötelezettségvállalás 9 milliárd, az adósságszolgálat pedig 2,8 milliárd forint volt. Most a város költségvetése 68 milliárd, a hitelállomány 13 milliárd, az éves adósságszolgálat pedig egymilliárd forint. A minőségi különbség az, hogy a korábbi ciklusban felvett hitelek döntő részt működést finanszíroztak, az általunk felvett, kedvezményes kamatozású hitelekből viszont fejlesztéseket végeztünk, végzünk, amellyel a város vagyonát gyarapítjuk. Az ellenzéki véleményekről pedig annyit, hogy két hete még 17 milliárdról, majd 20 milliárdról, hétfőn pedig már 25 milliárdról beszélt Oláh János. Még van három hét a választásokig. Kíváncsi vagyok, meddig jutnak el.

– Maradjunk még a pénznél. A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett megszorító csomag hogyan érezteti majd hatását Szegeden? Végeztek erre vonatkozóan számításokat, készítettek terveket abban bízva, hogy újrázhat a jelenlegi városvezetés?
– Magyarország tízezermilliárdos fejlesztést tud végrehajtani az elkövetkező években uniós támogatással. Szegeden több száz milliárd forint értékben történhetnek fejlesztések. Az elmúlt négy évben a nagyobb városi beruházásoknál minden tíz forintból hetet uniós forrásból finanszíroztunk, csak a maradékot kellett nekünk állnunk. Ha nincs meg az önrész – maradjunk a képes beszédnél –, a három forint, akkor nem tudjuk megszerezni a hét forintot. Ez azt jelenti, hogy Szegednek is elemi érdeke, hogy a magyar költségvetés rendben legyen, ne vesszenek el fejlesztési források amiatt, mert a büdzsé nem tudja a társfinanszírozást az uniós támogatás mellé tenni. Éppen ezért, mint ahogy eddig, úgy a jövőben is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást kell folytatni Szegeden.

– A választási kiadványában szerepel, hogy a kétezer ágyas klinikai tömb megépítésével új alapokra helyezik a város betegellátását. Hogyan változik meg a rendszer? A városi kórház például beolvad a klinikákba?
– Történelmi lehetőséget jelent a város számára a példátlan mértékű uniós fejlesztési forrás, ami nem jár automatikusan, versenyezni kell érte. Ezt a munkát elvégeztük, tudjuk, mire van szükség, hogy Szeged tovább fejlődjön. Célunk, hogy pár év múlva Szeged legyen Európa legfejlettebb infrastruktúrával ellátott városa. Szegeden jelenleg 39 épületben folyik egészségügyi ellátás, és tizenkét helyen műtenek. A múlt század eleji pavilonrendszerben korszerűtlen a betegellátás, amin változtatni kell. A magas szintű ellátáshoz szükség van egy új létesítményre. Európai tapasztalat, hogy a nagy forgalmú egészségügyi intézmények mellé települnek a gyógyszergyárak és kutatócégek, ami a tudásalapú szegedi gazdaságnak elemi érdeke. Óriási fejődés előtt áll a szegedi egészségügy.