Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 18°C Még több cikk.

Céget és vezetőjét egyszerre pereljük?

Szeged - Lehet-e perelni a jövőben a cégvezetőt az új Ptk. szerint, ha cége nem teljesítette azt, amit szerződésben vállalt? Az üzleti világot március 15. óta izgatja, hamarabb pénzükhöz juthatnak-e a milliókért sorban álló alvállalkozók. Horváth Péter Károly ügyvéd szerint a kintlévőségeket nagy valószínűséggel ezután sem lehet behajtani az ügyvezetőkön.
 Szerződésen kívüli károkozás

A Ptk. kidolgozásában részt vevő professzorok közül többen azt állítják, nem az volt a céljuk, hogy növeljék a vezetői felelősséget. De ha a vezető okoz kárt – például tárgyalás közben zsebre vágja partnere öngyújtóját –, akkor elsősorban a magánszemély felel.

– Az új Ptk. szerint a március 15. után megkötött megbízási- és munkaszerződéseknél egy cég tisztségviselője szigorúbb szabályok szerint felel majd az okozott károkért a társasággal szemben, de ez nem azt jelenti, hogy a tartozásokat a cégvezetőn be lehetne hajtani – magyarázta Horváth Péter Károly ügyvéd, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jogi képviselője. – Ha ez igaz lenne, vagyis a társaság nevében kötött szerződésből eredő károkért a cégvezetőt is felelősségre lehetne vonni, akkor a jövőben senki sem vállalna ügyvezetést, vagy semmilyen vagyon nem lenne a nevén élete végéig.

– Az új szabályok zöme egyértelmű, de a vezető tisztségviselőknek a társasággal való egyetemleges felelősségéről szóló szövegezés szerintem nem szerencsés: többféle értelmezésre ad lehetőséget – folytatta az ügyvéd.

– Van, amelyik a felróható magatartástól teszi függővé ennek megállapítását, míg egy másik a szerződésen kívül okozott károknál tartja alkalmazhatónak a rendelkezést. Több évnek el kell telnie, mire ebben egységes képet kapunk.

Akkor mi szigorodott az új Ptk.- ban? Horváth Péter Károly úgy véli, nem változott az alapelv: aki másnak kárt okoz, azt köteles megtéríteni. A régi Ptk. alapján azonban szerződésszegés esetén mentesült a felelősség alól a vezető, ha bizonyította, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt.

Horváth Péter Károly. Fotó: DM/DV
Horváth Péter Károly. Fotó: DM/DV

A jövőben viszont csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a kárt egyrészt ellenőrzési körén kívül eső, másrészt a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje.

Ez lehetetlenné teszi a „kimentést". Cserébe viszont csökken a megtérítendő károk mértéke, nem kell mindent megtéríteni: ilyen például az elmaradt vagyoni előny. Csak azon károk megtérítését lehet igényelni, amelyeknél bizonyítják, hogy a kár a kötelezett számára előre látható volt.

– Több alkalommal tartottam az elmúlt hetekben előadást az új Ptk.-ról – mondta Horváth Péter Károly. – Azt is kérdezik ilyenkor az ügyfelek, hogy a céget, vagy egyúttal a vezetőjét is érdemes-e perelni a jövőben. Igen, érdemes megfontolni, hogy mindkét fél egyetemleges felelősségének megállapítása iránt indítsunk keresetet.

Ha ugyanis valakit kár ért, akkor praktikus minden jogi eszközt felhasználni ahhoz, hogy hozzájusson a pénzéhez. Ha mindkét felet pereljük, az ügyvezetőnek érdeke lesz a peren kívüli egyezség, hogy ne kerüljön veszélybe a saját vagyona. A felelősség kereteit azonban a bírói gyakorlat fogja kialakítani, amely több évig is eltarthat.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Berci bement, és szagolt

A választások forgatókönyvéhez hozzátartozik: bombakereső kutyával át kell vizsgálni a főhadiszállást. Tovább olvasom