Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Ciánszennyezés: a halállomány azóta sem a régi

Szeged - Tíz éve 12 nap alatt vonult le a cián a Tiszán, ezer tonna döglött halat hagyott maga után. A gyors pusztulást lassú gyógyulás követte. A katasztrófa tizedik évfordulóján természetvédő civilt és a környezetvédelmi hatóság képviselőjét, a halászok felügyelőjét és folyóparti települési vezetőt kértük mérlegkészítésre.
- A halállomány látványos pusztulása egész Európa és a világ zöldkérdések iránt fogékony közvéleményét is megmozgatta, a figyelmet a vízszennyezés megakadályozásának jelentőségére irányította. Magyarországon, illetve az unión belül betiltották az arany- és ezüstbányászat kockázatos, katasztrofális következményekkel járó ciános technológiáját. Romániában azonban máig engedélyezett. Ugyanakkor változást hozhat, hogy a szomszédos ország környezetvédelmére uniós figyelem irányul – véli Bojtos Ferenc. A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szegedi irodavezetője fontosnak tartja, hogy hazánk és Románia új környezetvédelmi ügyekért felelős minisztere találkozott és tárgyal egymással.

– Az árhullámokkal levonuló, határon túli illegális hulladéklerakókból származó pillepalackoktól kezdve a kisebb gátszakadásokon át egészen az ipari tevékenység miatti szennyezésig sokféle terhelés éri folyóinkat. Ezekre is nagyságrendekkel nagyobb figyelem irányul, a megelőzésre a korábbinál jelentősebb súly helyeződik – összegzi a ciánszennyezés óta eltelt évtized tapasztalatait az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATIKTVF) igazgatója. Kardos Sándor reméli: az uniós tagállam Románia idővel egyre kisebb környezeti kockázatú technológiákat engedélyez a bányászatban, az iparban. Ugyanakkor a nem EU-tag Ukrajnára is figyelniük kell a környezetvédőknek.

A szennyezés óra ismét megjelentek a kérészek a Tiszán: igazi turistalátványosság, amikor a folyó kivirágzik. Fotó: Segesvári Csaba
A szennyezés óra ismét megjelentek a kérészek a Tiszán: igazi turistalátványosság,
amikor a folyó kivirágzik. Fotó: Segesvári Csaba

– A planktonok, a vízi növények, a halak, sőt még a Tisza hullámterében élő állatok, négylábúak és madarak közül is számos elpusztult a folyóba került ciántól. Tilalommal és telepítéssel telt a katasztrófa utáni első időszak a halászok és a horgászok számára. Érvényesült a természeti törvény: a halpusztulás miatti „üresedést" az élővilág megpróbálta kitölteni. De azóta a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a halászok is az ívóhelyek védelmére – mondja Papp András. A megyei halászati felügyelőtől tudjuk, hogy már 2007-ben akkor volt a „haltermés", mint a ciánszennyezés előtt: két éve 30 halász 51 tonna halat fogott a Tisza megyei szakaszán, míg a 4000 horgász 22 tonnát. Ugyanakkor a halállomány összetétele nem a régi, kimaradtak évjáratok is.

– Visszavetette a halászatot, de a horgászturizmust, az idegenforgalmat is, amikor híre kelt a ciánkatasztrófának – emlékszik a tíz évvel ezelőtt történtekre Bedő Tamás. Csongrád polgármestere szerint „szerencse a szerencsétlenségben", hogy az ilyen mértékben nem szennyeződött mellékfolyók, így például a Körösök, illetve a magas vízállás segítette a Tisza öngyógyítását. Azóta viszont kevesebb a hal a folyóban. Ez feszültséget teremt, mert a halászok annyi halat foghatnak, amennyit akarnak, a horgászok viszont kétszer annyian vannak, mint tíz éve. A folyó élővilága kiheverte a mérgezést, amit bizonyít, hogy ismét megjelentek a kérészek: a helyiek és a turisták számára is igazi látványosasság, mert gyönyörű a Tisza, amikor „kivirágzik".

Olvasóink írták

  • 4. tiszavirag07 2010. február 02. 16:59
    „Papp András bizony tudja, hiszen nap mint nap ellenőrzi a halászokat a Tiszán??!! Tudja, hogy a Barci réten vagy Kollantóban, vagy Körtvélyesen a tilalmi idő ellenére méretkorlátozás nélkül minden lehetséges helyen a hivatásos halászok viszik az ívó halat döbbenetes mennyiségben eladni. Soha nem írják be a kifogott halat a halász és ezt ellenőrizni sem tudják, mert hajnalban és késő este rabolja a vizet. Már nincs darabos harcsa a Tiszában, mert a halász büszke arra, hogy fogott egy 20 kg-on felüli harcsát, holott éppen ezeket kellene visszaengedni a folyóba. Tehát számtalan olyan ellenőrizhetetlen területe van az ártérnek, ahol csak a halász ismeri a haljárást és teszi le a szerszámait. Igen, egy megoldás van: BE KELL SZÜNTETNI A FOLYÓKON A HALÁSZATOT és utána civil egyesületeknek kell átadni a terepet, akik ellenőriznek és a vízi rendőrséggel karöltve keményen büntetnek.”
  • 3. ferike75 2010. február 02. 16:19
    „az elovizi halaszatot mar regesreg be kellett volna szuntetni, foleg a cian ota ez lett volna legjobb a tiszanak.a halaszok a legnagyobb rablok,persze a horgaszokat se kell felteni be kell vezetni mint kulfoldon,hogy minden halat vissza kell engedni es mindig lesz hal es utanpotlas,es persze a lehetseges szennyezesek megszuntetesevel.ennyi a titka.”
  • 2. kuvasz 2010. február 01. 19:07
    „"De azóta a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a halászok is az ívóhelyek védelmére" na ez szép...A vízről nézve ez kicsit más képet mutat! Tolvaj banda!”
  • 1. maz 2010. február 01. 12:15
    „de legalabb nincs torpeharcs ezis vallami”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegeden nincs szükség szmogriadóra

Szeged - Magyarország 12 városában az egészségügyi határértéknél kétszer több por keringett a… Tovább olvasom