Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Cigánykérdés: előítéletek és esélyek

Amit a többségi társadalom cigány sajátosságnak tekint, az a mélyszegénység következménye – állítja Havas Gábor. A szociológus szerint a középosztály mindig hajlamos a szegényeket morális alapon megítélni.
– A cigányság nem egységes massza, nincs egységes cigány kultúra, nincs egységes cigány életforma. Minden olyan állítás, amely úgy kezdődik, hogy a cigányok ilyenek vagy olyanok, a cigányokra ez vagy az jellemző, nem állja meg a helyét. Nemcsak azért, mert hatalmas különbségek vannak a cigány társadalomban, de közös nevezőt is nagyon nehéz, szinte lehetetlen találni. Amit a többségi társadalom cigány sajátosságnak tekint, és jelentős részében ilyen alapon bélyegez meg, az az esetek túlnyomó többségében a mélyszegénység következménye. Vagyis az, amiért a cigányokkal kapcsolatban a többségben mindenféle ellenérzések fogalmazódnak meg, annak a gyökerei a szegénységben rejlenek, és nem abban, hogy cigányokról van szó – így kezdte a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Közéleti Akadémiáján a cigányokról szóló előadását nemrégiben Havas Gábor szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének egykori munkatársa.

Cigánykérdés: előítéletek és esélyek. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)

Végleg leszakadnak?

Több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet is honlapja felfüggesztésével tiltakozott nemrégiben az alaptörvény negyedik módosítása miatt, mert szerintük olyan változások léptek életbe, amelyek aránytalanul nagy hatásúak lesznek a legszegényebbekre és a legsérülékenyebb társadalmi csoportokra, így különösen a romákra. A törvénymódosítással hozzányúlnak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényhez is. A módosítás értelmében a jövőben nem tiltják majd az elkülönített osztályok működtetését, ami a tiltakozók szerint a roma gyerekek végleges leszakadásához vezet. Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke szerint ezzel újra törvényesítik a „C" (azaz cigány) osztályokat. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter úgy nyilatkozott a napokban az ügyben, hogy az iskolai elkülönítés nem szegregáció, hanem felzárkóztatás, amit támogatni kell.

Keleten maradtak rések, pozíciók

Már a XV. században éltek itt cigányok, és a XX. század elején is vándoroltak be csoportok Magyarországra. Nyugat-Európába is eljutottak a cigányok a XV. században. Ott már kiépült, kifinomult társadalmi munkamegosztás működött, amelyben a cigányok nem nagyon találták a helyüket. Választhattak: vagy beolvadnak a társadalomba, vagy kívül maradnak. Ekkor nyugaton nagyon kemény rendeletek is születtek, annak lehetőségét is megfogalmazták, hogy ki lehet végezni a kóbor cigányokat. Ma sokkal kisebb számban élnek cigányok Nyugaton, mint Keleten. Kívül maradásuk bizonyítéka, hogy még ma is vannak vándorló csoportok a nyugati országokban. Közép-Kelet-Európában nem volt annyira kifinomult a társadalmi munkamegosztás, maradtak rések és pozíciók. A cigányok nem épültek be teljesen a helyi társadalomba, de nem is maradtak kívül.

Újparasztok, vályogvetők, sztárprímások

1773-ban a Mária Terézia-féle összeírások kapcsán egy Kiskunhalason kelt „a cigányok és újparasztok állapotára vonatkozó" dokumentumból kiderül, hogy a kovácsmester, juhász és szántóvető cigányok már elfogadott tagjai voltak a helyi társadalomnak. A cigányok jelentős része beolvadt a többségi társadalomba, sőt akadtak, akik teljesen felszívódtak, már nem tartották nyilván a származásukat, mert életmódjukban idomultak a helyi környezethez. 1893-ban ismételten összeírták a cigányokat, amiből kiderült: a cigányok közel 90 százaléka már letelepedett Magyarországon, és csak 3 százalékuk kóbor cigány. 1893-ban 274 ezer cigányt számoltak össze, amiből csak 60 ezer élt a mai Magyarország területén, a többség Erdélyben lakott. A felmérések szerint a cigányok között több volt a magyar anyanyelvű, mint a teljes népességben. Foglalkozását tekintve muzsikus volt a legtöbb, majd kovács és üstfoldozó, vályogvető, téglaégető, teknővájó, kosárfonó és földműves. A falusi iparos cigányok, a kontárok nem intézményes formában, hanem elleséssel tanulták a mesterségüket. Havas Gábor szerint az összeírásból az a kép rajzolódott ki, van egy felemás, nem teljes, de mégis csak létező integrálódás a többségi társadalomba. Különböző csoportok alakultak ki nagy különbségekkel, hiszen a muzsikus cigányok között akadtak fővárosi sztárprímások és falusi zenészek is. A két háború közötti időszakban erősen romlott a cigányok helyzete Magyarországon.



Szeged 2029-ig felszámolja a telepeket

Szeged önkormányzata 2008-
ban fogadta el az antiszegregációs tervet, amely 2029-ig ad programot az elkülönítés megszüntetésére, így többek között a Cserepes sori és a dorozsmai Árpa és Búza utcai szegregátum helyzetének rendezésére. Már korábban bezárták Szegeden a Kolozsvári téri iskolát, ahová többségében roma gyerekek jártak, és a mentori program segítségével integrálták a város más iskoláiba a diákokat. A Cserepes sori romatelepen évente két lakás kiüresítése a cél. A városi közgyűlés pénteken nagy többséggel fogadta el a terv felülvizsgálatáról szóló előterjesztést. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a Cserepes sori szegregátumban 6 társasházban 64 lakás található, ezek közül 2012 végéig 16 lakás ürült ki. Jelenleg a Cserepes sori szegregátumban 28 bérlő, 20 tulajdonos és 16 üres lakás van. Egyik társasházban sem üresedett meg valamennyi lakás, így egyelőre nem tudják lebontani az épületeket. Az önkormányzat költségvetésében elkülönített keretekből segíti azokat a szervezeteket, amelyek a roma közösség érdekében dolgoznak. Idén például a romatanoda 2 millió forint támogatást kapott a várostól. Szegeden 4000 gyermek kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást, egyötödük halmozottan hátrányos helyzetű. Tavaly 54 Cserepes sori és 32 Árpa utcai gyermek kapott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, ami a pénzbeli támogatás mellett ingyenes étkeztetést és tankönyvet jelent. Tavaly a nyári szünetben a szegregátumban élők közül 29 család gyermeke számára biztosított egyszeri meleg étkezést az önkormányzat. Az antiszegregációs programban a Cserepes soriak szűrővizsgálatokon vehettek részt, tavaly karácsonykor pedig 76 csomagot osztott ki az önkormányzat a két romatelepen.

Mindenki állami alkalmazott a diktatúrában

1945 után az egész magyar társadalom bérmunkás státuszba került. Mindenkit megfosztottak az önállóságától a diktatúrában. Mindenkit betereltek a vállalati munkaviszonyba, mindenki állami alkalmazott lett állami függőségben. Megindult az erőteljes iparfejlesztés, amibe a cigányokat is bevonta a hatalom, de előbb megfosztotta őket az azonosságtudatuktól. Egy 1971-es felmérés szerint a munkaképes cigány férfiak 85 százaléka volt foglalkoztatott. Ez az arány a teljes népességben 87 százalék volt. Az oláh cigányokat nem sikerült bepasszírozni a rendszerbe, mert ők azt tartották magukról, hogy többek és jobbak, mint a gádzsók, a nem cigányok – mondta Havas Gábor. Nagyon erős differenciálódás ment végbe a Kádár-rendszerben is a cigányok között. Voltak, akik ki tudtak lépni a szegénységből, a nyolcvanas években már vállalkoztak az iparban vagy a mezőgazdaságban. A Kádár-rendszerben bőven lehetett munkát találni nyolc általánossal, amiért elfogadható bért fizettek. – Ma más a helyzet. Egy kutatásban megkérdeztük a hatodikos cigány gyermekek szüleit a továbbtanulással kapcsolatban. Kevesen adták volna a gyermeküket érettségit adó középiskolába, viszont azt fontosnak tartották, hogy elsősorban vendéglátó-ipari vagy kereskedelmi szakmát tanuljon a gyerekük. Egyre több cigánycsalád, elsősorban a mélyszegénységben élők – ilyen a cigányok egyharmada – ismerik fel, hogy a gyermek iskoláztatása nélkül nem sokra lehet jutni a mai világban – mondta Havas Gábor. Hangsúlyozta: egyértelműen bizonyítható: a szegregáció, a kirekesztés, elkülönítés súlyosan hátráltatja a cigánygyerekek felzárkóztatását. A gettóiskolákból alig tanulnak tovább a diákok. Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló cigánydiákok száma a 90-es évek közepétől mostanáig 10 százalékról 30 százalékra emelkedett.

– Most, hogy korlátozzák a gimnáziumba felvehető gyermekek számát, félek, rossz irányba változik a trend, amely 15 éven át egyenletesen emelkedett – mondta a szociológus. A 2011-es népszámlálási adatok szerint nemcsak a romák, de valamennyi nemzetiség száma jelentősen megnőtt. A 2001-es 205 ezerről 315 ezerre nőtt a magukat a roma kisebbséghez sorolók száma. A szociológusok szerint a valós adatok ennél is sokkal magasabbak. A romák számát általában 7-800 ezerre teszik.

A középosztály ítélete

– Az előítéleteknek könyvtárnyi irodalmuk van, amiről órákat lehetne beszélni. Úgy látom, hogy annak a támogatói körnek, amely cigányellenes megmozdulásokon vesz részt, tekintélyes része a leszakadt szegénységhez tartozik. Mondhatjuk, érdekütközés van. De az is lehet, hogy azzal, hogy leszólja, semmibe veszi, alacsonyabb rendűnek tartja a cigányokat, magát akarja magasabbra emelni, magának akar öntudati töltést adni. A rendszerváltás után nagyon sok egzisztencia megrendült. A középosztályból is sokan csúsztak le, és megjelent a félelem, hogy „én is oda kerülhetek". A középosztály mindig hajlamos a szegényeket morális alapon megítélni. Azt mondja, azért vannak a szegények abban a helyzetben, amiben vannak, mert bizonyos erények hiányoznak belőlük. Ha mélyebben belemegyünk abba, milyen erények hiányoznak a szegényekből, és milyenek a középosztálybeliekből, akkor nem biztos, hogy az derül ki, mennyire erényes egyik vagy másik. Bizonyos dolgokban persze erényes, amire hivatkozhat is, de másban nem biztos, hogy az. Így nem indokolt a morális felsőbbrendűség. Nem indokolt, hogy azt állítsuk, csak azért nem jut többre, mert részeges, lumpen. Ennél sokkal többről van szó, még ha vannak esetek, hogy ez is belejátszik, de nem ez a meghatározó – hangsúlyozta Havas Gábor.

* * *

Cigánykérdés: előítéletek és esélyek. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)

Példaértékű a vásárhelyi modell


Ha nem ért valamit, akkor az osztályfőnökétől, aki mentora is, kér segítséget. Ha kell, együtt készülnek a dolgozatokra. Javított a jegyein történelemből, biológiából és földrajzból, négyesről ötösre. A pályaválasztásban is segítségére van a mentora – sorolta Aczél Leila, a vásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola nyolcadikosa, miben számíthat Csikós Erzsébetre.

Minőségi oktatás, gazdaságosság, hatékonyság, esélyegyenlőség – ezek jegyében kezdték 2007-ben elsőként az országban átszervezni Hódmezővásárhely oktatási intézményeit. – Eltérő képet mutattak az iskolák. Akadt, ahol kevés volt a gyerek, máshol elegendő volt a létszám, de az oktatás minősége hagyott kívánnivalót maga után. Felmértük a szülői véleményeket, szakértők bevonásával értékeltük a pedagógusok munkáját – emlékezett vissza Tóthné Kecskeméti Katalin, a Varga Tamás Általános Iskola akkori igazgatója, jelenleg tankerületi igazgató. Az intézmények összevonásával 11 általános iskola helyett 4 városi és 1 kistérségi fenntartású lett. Megszűnt a Szántó Kovács János Általános Iskola, ahova zömében hátrányos helyzetű gyermekek jártak. Az iskolák beiskolázási körzeteket kaptak, eredményeként mára a hátrányos helyzetű diákok aránya a városi átlaghoz képest egyetlen intézményben sem magasabb 15 százaléknál, azaz nem alakulhat ki sehol sem szegregátum.

Cigánykérdés: előítéletek és esélyek. Fotó: Karnok Csaba, Schmidt Andrea (galéria)

– Az integráció egyaránt szól a roma és a főként a külterületen élő, hátrányos helyzetű gyermekekről, nem mondunk le egyetlen gyermekről sem, legyen akármilyen is a családi háttere – mondta. A felzárkóztatás mellett oktatásszakmai programok indultak, a kettős mentorálás például elősegítette az óvodából az általános iskolába, illetve onnan a középiskolába történő átmenetet. A vásárhelyi integrációs modell példaértékűvé vált, külföldön is tanulmányozzák. A siker egyik záloga Tóthné Kecskeméti Katalin szerint a közvetlen kommunikációs stratégia: az intézményekkel, a tantestületekkel és a szülőkkel folyamatosan egyeztettek. Eredménye: a kompetenciamérések szerint a vásárhelyi intézményekben az integrációt követően emelkedett, egységesebbé vált az oktatás színvonala. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás, a szakmai programok mellett felújításra, eszközfejlesztésre az elmúlt években közel 1 milliárd forintot fordított a város.

* * *

Anglia: 5 ok, amiért eltanácsolják a romákat

Az angliai oktatási minisztérium 2003-as felmérésből kiderült, a roma és vándorcigány tanulók minden más etnikumnál többet hiányoztak az iskolákból, valamint közülük tanácsolták el a legtöbb diákot. A 2010-es kutatási eredmények azt mutatták, az eredmények alig javultak. Az Egyesült Királyságban kiadott The Equal Rights Review-ban közelmúltban megjelent tanulmány felsorolja azt az öt okot, amiért a leggyakrabban tanácsolnak el kisebbséghez tartozó diákokat: tiszteletlen magatartás, a diákok agresszióval válaszolnak a rasszista zaklatásra, hiányzások magas száma, alacsony iskolai teljesítmény és a szülői együttműködés teljes hiánya. Az Egyesült Királyságban a 2010-es egyenlőségi törvénnyel 116 korábbi szabályozást alakított át, létrehozva a szigetország új diszkriminációs törvényét. Ennek értelmében többek között törvényellenessé vált az iskolákban, hogy megkülönböztessék a gyerekeket a felvételi eljárás során. A szintén angol Daily Mail című napilap terjedelmes, kritikus hangvételű cikket közölt az egyenlőségi törvény hatásáról. A lap megfogalmazása szerint az új törvény értelmében az iskoláknak „kesztyűs kézzel" kell bánniuk a rossz magaviseletű roma gyerekekkel. A konzervatív párti képviselő, Priti Patel a cikkben úgy fogalmazott: – Vannak helyzetek, amikor az iskoláknak, hogy megvédjék más gyerekek tanuláshoz való jogait, el kell bocsátaniuk a tanulókat, az igazgatók pedig nem szabad, hogy az új egyenlőségi törvénytől való félelmükben halogassák ezt a döntést.

Olvasóink írták

98 hozzászólás
  • 98. HAJDÚKFOKOSA 2013. szeptember 07. 08:13
    „sajnos a cigány tesz is érte hogy utálják öket, nem birnak nem akarnak integrálodni, én alapbol utálom öket, mert csak a rosszat teszik”
  • 97. tucat 2013. április 18. 21:23
    „Az eredetükön kívül, természetesen, sok egyéb különbség is van e két, önmagában is heterogén népcsoport között, amelyek azonban a helyzetüket és a kilátásaikat, meg a társadalom többségének a velük is kapcsolatos felelősségét érintő lényegen jottányit sem változtatnak, vagyis a státuszuk és perspektíváik hasonlósága a különbségek ellenére is vitathatatlan. De ebben is van egy jelentős különbség: az ottani társadalom már évtizedekkel ezelőtt feleszmélt, és határozott lépéseket tett a probléma valódi megoldása érdekében, ahelyett, hogy a napi politikai-hatalmi játszmái eszközévé tette volna a feketéket. Voltak ilyen törekvések arrafelé is, de nem érvényesültek. Sejtelmem sincs, miért. Vagy, ha van, most nem magyaráznám inkább.

    Jó éjt!”
  • 96. czindi 2013. április 18. 20:43
    „Kedves tucat! Nem Öntől olvasom először a cigány és néger-kérdés összemosását, összehasonlítását. Hatalmas a tévedés:
    a cigányok jöttek, a négereket ( bár jobban szeretem - és ők is ) a feketéket pedig behurcolták! Aki nem érti a kettő közti különbséget, az ne fogjon "tollat". Más: ha egy gyermeket otthon folyton csak kényeztetnek, mindent megadnak neki, de semmit nem követelnek tőle, abból nem lesz soha becsületesen dolgozó felnőtt, illetve csak nagyon ritkán. Most itt tartunk a cigánysággal: mindent megkapnak: segélyeket, ingyen gyógyszert, tankönyvet, ellátást az iskolában, óvodában, és kiköltöztetik őket a lebontásra ítélt házakból szép új otthonokba. Mit gondol, az átlagemberek, akik verejtékezve dolgoznak nap-mint-nap, és mindezeket nem kapják ingyen, és egy esetleges rossz döntésük miatt még a házukat is elárverezik a fejük fölül, mit és hogyan éreznek, ezeket látván?”
  • 95. tucat 2013. április 18. 16:03
    „A mód, ahogyan Anmari51 megközelíti a problémát, rokonszenves a számomra. Ő, bár naponta elszenvedi a rossz szomszédság kellemetlen következményeit, nem indulatoskodik, hanem valódi megoldások után kutatva gondolkodik a helyzetről, és szerintem nem is rosszul, ha bevallottan nem is látja át a kérdés teljes spektrumát, de a lényeget nem véti el, és a legfontosabb összefüggésekre is fényt derített, dicséretesen, autodidakta módszerekkel.

    Van úgy, hogy a távoli hasonlatokat jobban értjük, mert tárgyilagosabban, érzelmektől mentesebben tekinthetünk rájuk, ezért még egy ilyennel megpróbálkozom.
    Az Amerikai Egyesült Államok elnöke egy fekete (valójában félvér) ember, Barack Obama. Számomra egyáltalán nem tűnik minden ember felett állóan zseniálisnak, bár kétségkívül jó képességű, értelmes, szorgalmas és rokonszenves fickó. Teljesen nyilvánvaló és köztudott, hogy hozzá hasonlóan jó adottságú feketék milliói élnek az Egyesült államokban, akikből sosem lesz elnök, de még csak tisztességes melós sem. Miközben tehát e hatalmas ország elnöke, akinek minden szavára figyel az egész világ is, fekete, az ország sok régiójában és városában, kifelé gettószerűen zárt (territoriális, önvédelmi izolálódás, hasonlóan, mint nálunk a cigánytelepek, csak ezek nagyobbak és veszélyesebbek), fekete kolóniákban tengetik az emberek a nem éppen szívderítő hétköznapjaikat, amelyek ott is a szociális válság minden tünetét felvonultatják: testi-lelki nyomorúság, lárma, drog, alkohol, prostitúció, bűnözés..., s mindennek a tetejébe még a jó öreg amerikai alkotmány második, hírhedt függelékében ("keeping arms") rögzített jogukkal, a fegyverviseléssel is kiegészül a paletta, szóval elég nagy a gáz, és arrafelé már-már illetlenségnek számít, ha valaki otthon, vagy egy kórházban (hogy is kerülne oda, hacsak lőtt, vagy szúrt sebbel nem) végelgyengülésben int búcsút az élet meg sem tapasztalt csodáinak...
    Nálunk messze nem ennyire meredek a helyzet, és hogy ne is legyen, nem ártana nekünk, a közembereknek is követnünk Annamari51 megközelítési törekvéseit: nem indulatból, hanem józan ésszel, közös erőfeszítéssel keresve a valódi megoldásokat a közös, nagyon is közös problémáinkra. Annamari51 azt is világosan látja, hogy mivel elemien szociális eredetű a baj, a megoldás enyhén szólva sem lesz egyszerű, csak hosszú, kitartó munkával érhető el eredmény e kérdésben - is. Persze, csak, ha egyszer végre sikerülne hozzáfognunk, de mi még ettől is messze vagyunk, s a szociális fóbiáink miatt jelenleg távolodunk is a kívánatos állapottól. Annamari51 ezt is jól érzékeli.

    Kedves Annamari! A sorait ugyan nem nekem címezte, de örömmel olvastam őket! Köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait!”
  • 94. Anmari51 2013. április 18. 12:05
    „Cigánykérdés: előítéletek és esélyek DM cikk kapcsán Havas Gábor szociológus előadásához, és a polgármesteri hivatal e témához közölt adatok, a cikkhez becsatolt képgalériához szeretnék Havas Úrnak írni néhány gondolatot.
    Tisztelt Havas Úr! Feltételezem, elolvasta/olvassa a cikkhez írt fórumozók véleményét a napi valóságról, mit jelent velük, köztük élni. Van néhány véleményt formáló, aki zsigerből haragszik erre a népcsoportra, de a többség különösen azok, akik saját lakókörnyezetükben nap, mint nap átélik mit jelent roma szomszédnak lenni, hát őket nagyon is megértem, magam is érintett vagyok ez ügyben. Szociológiai és a romológus tudomány elmélete nem azonos a napi gondokkal.
    Álságos a cikkhez becsatolt nyomorban komfort nélküli ,,lakásban" élő cigányokról készült fotó. Azzal egyet értek nem emberhez méltó a képeken látható lakásokban élők helyzete. /Móra városban éltem jó néhány évig gyermekkoromban akkor is élt sok cigány azon a részen nem volt velük baj lakókörnyezetükben és az iskolában sem. Laktunk olyan panellakásban, ahol a közvetlen szomszédom a Cserepes soron nőtt fel sok gyerekes cigány családban minden testvérnek más volt a vezeték neve, szegénységben tisztességesen felnevelte gyerekeit édesanyjuk. És a saját életük sem tért el a környezetükhöz képest, egyszerű munkás család volt két fiúgyermekkel, nagyon összetartó családi kötelékkel, máig jó kapcsolatban vagyunk/.
    De vajon miért nem készült egyetlen olyan fotó sem azokról a cigány családokról, akiket beköltöztettek az utóbbi tíz évben épült belvárosi, belvároshoz közeli önkormányzati tulajdonú bérházakban? Mint például a Szent István téri, Cserzy Mihály utcai, Arany János utcai házak bármelyikét hozzuk fel példának mind a három új összkomfortos házban több cigány család kapott szociális alapon lakást. De lehetne példa bármelyik lakótelep, vagy a város kertvárosi része. Szinte alig van olyan utca, ahova a város ne helyezett el volna cigány családokat. Szeged élen jár a roma lakosság integrálásban csak az a nagy baj, hogy letudja a város az Unió által támogatott, elvárt integrációjukat azzal, hogy megoldja a lakhatásukat, és sok jogcímen kapják az anyagi támogatást. Csak az nem akar megoldást nyerni, mi történik a többségi társadalom tagjainak életével. Van olyan utca a városban, ahol az egyik oldalon egy régi rossz állagú bérházban romák élnek, a másik oldalon meg saját tulajdonú társasházak épültek, érdemes volna az ott élőket is megkérdezni, mit jelent néhány méter távolságon belül cigány szomszédnak lenni! Nem ez a jó, általuk is elfogadott megoldás, ugyanis a cigányok nem tartanak igényt az integrálásukra, a jobb, élhetőbb életkörülményt elfogadják, de a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait eszük ágában nincs figyelembe venni! Ők nem tartanak igényt a nem roma lakótársak barátságára saját köreikből, kerül ki társaságuk, így mindig sokan vannak és hangosak, mert nekik ez a természetes! Alapvető a békés együttélés megoldását kereső arra illetékes, nevezetesen a CÖK elnöke is csak annyit mondott a róluk szóló panaszomra, hogy a nevük alapján nem is magyar cigányok. A CÖK elnök-helyettese meg úgy reagált (többszöri) segítségkérésemkor, hogy ők ilyenek, kezelhetetlenek. Minden olyan házban, ahol szociális rászorultság alapon kiutalt város cigány családoknak lakást, a viselkedésük miatt rengeteg probléma van velük. Ezt a tényt alátámasztja az is, hogy rendszeresen jelenik meg velük kapcsolatos cikk, és a cikkhez írt fórumozók véleményéből leszűrhető a probléma társadalmi súlyossága. A rendőrség szerint nem bűncselekmény a hangos viselkedésük, ebben egyetértünk, de e ténytől még elviselhetetlen, vállalhatatlan állapot köztük, velük egy házban/utcában élni! A fenntartó rendészete meg arra hivatkozik, ők nem rendelkeznek hatósági intézkedési joggal, nem tudnak érdemben mit kezdeni a problémával. Bejelentést követően esetenként kijönnek jegyzőkönyvet, vesznek fel, ellenőrzöttekkel aláíratják mellyel, elismerik a figyelmeztetést, megértették, tudomásul veszik, nem fognak zajt okozni. Az ígéret még addig sincs betartva, amíg a házból távozik a rendész, minden ott folytatódik, ahol abba hagyták! Nem vagyok rasszista, nincs előítéletem senkivel szemben, értékrendem alapján nem a faji, vallási bőrszín szerint minősítem embertársaim, csak a számít, mint ember hogyan viselkedik, hogyan él! És nagyon tisztelem az értelmiségi és a kétkezi munkás romákat, akik hasznos tagjai a társadalomnak! Nincs külön többségi, vagy kisebbségi törvényünk jogaink és kötelezettségeink is azonosak, de rendszerváltozás óta ez csak elméletileg felel meg a valóságnak! A cikkben felsorolt szakmák, munkalehetőségek megszűntek a kilencvenes évek elején és az óta két generáció nőtt úgy fel, hogy nincs munkalehetőség képzettség, szakma hiányában! Rendszerváltozásnak legnagyobb vesztesei a cigány népcsoport, tagjai! De az igazi mély szegénység és nyomor nem a nagyvárosokban élő cigányokat sújtja, ha nem az egyébként is leszakadt észak-keleti és dél-dunántúli megyékben élőket. Sajnos ott nem csak a cigányok éheznek és fáznak a többségi társadalom tagjai is!
    És természetesen nem gondolnám, hogy agresszív módszerrel kéne őket nevelni, nem bántatni, megalázni kell őket, türelemmel, rendszeres törődéssel, ellenőrzéssel foglalkozni kéne velük az arra illetékeseknek. Szociális munkások, állásukat vesztő ,,hadba fogható" népművelők, gyermek és ifjúságvédők, védőnők, pedagógusok a számtalan alapítvány munkatársai, akik anyagiakban segítik őket. Tudom a többségi társadalomba történő integrációjuk több száz év múltával nem sikerült Magyarországon, és sehol máshol a nagyvilágban, talán nem volt megfelelő a politikai szándék és a megoldáshoz szükséges pénz sem állt rendelkezésre. Mára olyan mértékben nőtt meg ennek a népcsoportnak viselkedése, dologtalan életvitele miatt a társadalmi felháborodás, hogy túl sokáig már nem ódázható el az érdemi változás megoldása.
    A DM cikkben, táblázatban szemléltetik, hogy a Cserepes soron 247 fő, a Búza és Árpa utcában 98 fő él, akik arra várnak, hogy a város felszámolja az általuk lakott roma-telepet céldátum 2029. Közelmúltban megjelenő KSH adat szerint 4-5 ezer ennek a népcsoportnak a száma. Ezek szerint a többségük már beintegrálva emberi körülmények között él?
    " A városi közgyűlés pénteken nagy többséggel fogadta el a terv felülvizsgálatáról szóló előterjesztést". Szó szerint mit jelent ez a mondat nem tudom, online olvastam a múlt heti közgyűlést ilyen mondatra, szavazásra nem emlékszem, vagy nem került bele a szerkesztett anyagba.
    Köszönöm, hogy megtisztelt személyes tapasztalatom, véleményem elolvasásával.”
  • 93. czindi 2013. április 18. 10:51
    „Csak nem bírom megállni, tucat85: " Higgye el, ezek az emberek is szívesebben tartoznának már ahhoz, a sajnos rassztól függetlenül is erősen fogyatkozó, de még többségben lévő csoporthoz, amely képes gondoskodni önmagáról, s netán el tudja tartani a nála elesettebbeket." ÉS MI TARTJA VISSZA ŐKET? Netán az a rasszista, gyülevész magyarság nem engedi a munkához férni őket? A kitörést a gyerekeik iskoláztatása jelentené, hogy ne csak segédmunkásnak legyenek alkalmasak, de mint NAP MINT NAP tapasztaljuk inkább azt nézik, hogy tudnák ellehetetleníteni a gyerekek tanulását? És ön szerint az véletlen, hogy egyre többször fiatalkorúak ( nem büntethetők) az elkövetők, vagy tervszerű és tudatos cselekmény? Mondjuk Havas Gáborral is szívesen elbeszélgetnék...ha tudnám hol találom...
    ( Bár nem tudom, mi akadálya annak, hogy a fiatalkorú elkövetők helyett a szülőt büntessék, hisz még ők a felelősek a gyerekeikért, korra, nemre, felekezetre és fajra való tekintet nélkül?!)”
  • 92. béci61 2013. április 18. 07:12
    „Tisztelt 85. tucat! ,,De ettől még ugyanolyan lényegű emberek, mint Ön, vagy én." Írja Ön. Egyetlen lényegi különbséget látok az emlegetett csoportok és közöttem: magam nem avval töltöm a napjaimat, hogy azt figyeljem és tárgyaljam a fajtársaimmal, hogy mit honnan lehet elemelni, honnan és miből tudok drogot vásárolni, kit kellene kirabolni a legnagyobb eredmény érdekében, milyen csapattal lehetne a büntetést megúszva megszerezni dolgokat. Tehát személyes sértésként értékelem, hogy ,,ugyanolyan lényegű"-nek tekint, mint az emlegetettek. Ettől még úgy vélem nem kell jelzőkkel illetnem. Tisztában vagyok avval - éppen a már idézett mondatai alapján -, hogy azt a felelősséget, amely a cigányságot terheli az ügyben a társadalom felelősségévé próbálja tenni. Bennem nem lesz a szavai által lelkiismeret furdalás, főleg azért, mert a tapasztalataimat fogalmaztam meg, nem pedig az előítéleteimet. A cifrábbakat - amikor a kiszámíthatatlanság volt számomra a legmeglepőbb -, nem is írtam le. Valószínűleg az előző hozzászólásomban idézett mondatai vége az, amely engem is megragadott.”
  • 91. tucat 2013. április 18. 04:44
    „89. maros50
    Köszönöm.”
  • 90. bambinaXX 2013. április 17. 23:59
    „65. rózsakert - én teszek ellene: nekem 3 van és nem vagyok roma.
    viccet félretéve: hibás dolog, hogy az, aki nem adózott, kap a rsz.ből TB-ellátást, GYES-t, CsP-ot.. hozzá kellene szokni, hogy mindez annak jár, aki befizető volt. de nem kell teljesen megvonni, csak pl. fél évig jár (vagy pl annyi hónapig, míg befizető volt), utána bölcsi és mehet anyuka dolgozni. az irígyelt NY-on is így van.
    Felelős emberek azt számolgatják, hogy meglegyen az 1-2év m.viszony a GYED-hez. + vmi anyagi bázis, mert lakást se kapnak csak, úgy..”
  • 89. maros50 2013. április 17. 21:57
    „85.Tucat! Teljes mértékben egyetértek a véleményeddel.Okos, értelmes hozzászólás.Gratulálok!”
  • 88. tucat 2013. április 17. 21:46
    „87. vélemény
    Csak néhány perc volt, uram, de tudom, annyit se ér.”
  • 87. vélemény 2013. április 17. 20:45
    „85. tucat
    Az egész napod ráment, mire leírtad ezt a rövid, tömör és közérthető választ? :))”
  • 86. vélemény 2013. április 17. 20:37
    „73. békaügetés
    Szeged Polgármesteri Hivatala ,adatot gyűjtött a cigányságról.
    - Nekik biztos lehet. :)”
  • 85. tucat 2013. április 17. 19:10
    „84. béci61
    Attól tartok, jobb, ha úgy teszek, mintha nem érteném, amit mond. Nem esik nehezemre, mert valójában nem is tudok vele mit kezdeni, annyira más hullámhosszon gondolkodunk. "Eltartottak..., fajtajellemzők, körbevizelik...", e kifejezéseket, bár bosszantanak, vagy megmosolyogtatnak, legalább értem, de ezt már értelmezni sem tudom, még nyelv logikáját ide-oda csavargatva sem: "...az emlegetett népcsoport tagjai a társadalom megfélemlítésének az eszközeit védelmezik valamilyen cél érdekében?".
    Mindenesetre úgy beszél ezekről az emberekről, mintha más fajhoz tartoznának, és nem az Ön által is képviselt homo sapienshez. Persze, őket könnyebb izolálni, mint sok más kisebbséghez tartozót, mert valóban vannak, ha nem is "fajtabeli", de a rasszukról látványosan árulkodó, jól látható, külső jellegzetességeik. De ettől még ugyanolyan lényegű emberek, mint Ön, vagy én.
    Tudja, mióta itt élnek, pár évtizednyi megszakítással (az előző rendszer teljes foglalkoztatottsága, bányászat, kohászat, nehézipar, mezőgazdaság...) a perifériákra (szó szerint, fizikailag és szociológiailag is) kényszerítve, a magyar többségi társadalom évszázadok óta még azt sem volt képes eldönteni, mihez kezdjen velük: asszimilálja, vagy integrálja inkább őket. E kérdés máig megválaszolatlanul áll előttünk, s talán jobb is így, feltéve, hogy egyszer megjön a jobbik (nem politikailag) eszünk, és felismerjük végre magunkat - bennük is.
    Nehogy a gondolatai nagyon kifaroljanak, a két fogalom jelentése röviden:
    - asszimiláció: teljes beolvasztás, genetikai elkeverés a többséggel, ami az önálló etnikumként való létezésük teljes megszűnését és az eltűnésüket eredményezi, beleértve az élő nyelvüket és a kultúrájukat is, amely jó esetben archivált formában, felvételeken és múzeumok tárlóiban, nyomokban megmarad;
    - integráció: megőrizve, megtartva beépítés a többség elfogadásával és támogatásával, melynek eredményeként az adott kisebbségi csoport megtartja az értékeit, a legfőbb jellegzetességeit, és a többség kultúráját színesíti, gazdagítja.

    Gondolom, mondanom sem kell, melyiket támogatnám, ha végre érzékelném, hogy a társadalom valóban komolyan veszi a problémát, és az érintetteket is bevonva, komoly erőfeszítéseket kezd tenni a megoldás érdekében. De - nem csak ez ügyben - nem látok ilyesmit, sőt, a politikai kalandorok sikerrel konzerválják, szítják és hasznosítják is azokat a feszültségeket, amelyek jó része akár magától is megszűnne, ha egyszerűen nem bolygatnánk őket. A cigányság ügye sajnos nem egészen ilyen, mert jelentős mértékben szociális probléma is, amely e népcsoport évszázados periferiális helyzetéből adódó szegénységével is összefügg, sok egyéb mellett, természetesen.

    A hasonlatra, amelyet állítólag tőlem idézett, nem emlékszem pontosan, így azt sem tudom, mikor és mire vonatkozott, de még így, az eredeti szövegkörnyezetéből kiragadva is arról szól számomra, hogy a bajban lévőre nem lehet, ezért nem is szabad ráerőltetni a segítséget, mert akkor támadásnak tekinti, és minden erejével, mintegy ösztönösen védekezni fog a vélt agresszió ellen. Tudom, erre megint jöhet a "piros hetes" (tudja, az ultiban az az utolsó lap): a mi pénzünkön, a mi adóforintjainkon, a segélyből, stb. Higgye el, ezek az emberek is szívesebben tartoznának már ahhoz, a sajnos rassztól függetlenül is erősen fogyatkozó, de még többségben lévő csoporthoz, amely képes gondoskodni önmagáról, s netán el tudja tartani a nála elesettebbeket.

    Derűs estét!
    Tucat shavo”
  • 84. béci61 2013. április 17. 07:59
    „Tisztelt 80. tucat! Visszatérek a tényekhez: úgy vélem, ha ,,évszázadokon át kezeletlenül halmozódó" probléma az hogy a jellegzetes fajtajellemzőkkel bíró népcsoport tagjai körbevizelik a territóriumukat, teleszemetelik a környezetüket - teszik mindezt a társadalom által eltartottan -, s ezt még a többségi társadalom problémájaként próbálják egyesek beállítani, akkor valami megbicsaklott. Ezt a megbicsaklást pedig nem tudom a többség szellemi problémájaként értékelni. A hozzászólók többsége konkrét tapasztalati problémáikat osztják meg az olvasókkal. Az természetes a jellegzetes fajtajellemzőkkel bíró népcsoport tagjainak viselkedésével való találkozások után, hogy próbálná a gondolkodó ember elkerülni a társaságukat, de minél messzebbről. Most pedig Öntől idézek: ,,Tudja, az elgázolt, vérző és fájdalmas sebeivel az úton fekvő kutyának nem könnyű segíteni: a félelmei bizalmatlanná teszik, vadul óvja az életét, vagy azt, ami maradt belőle, és ha nem vigyáz, nemhogy segíteni nem tud neki, hanem csúnyán a kezébe is marhat szegény... De ha jól csinálja, rövidesen a kezéből eszik akár a fenevad is, miközben mások számára marad, ami volt: igazi fenevad." Mindezt nyilatkozza a társadalom által eltartottakról. Arról nem is beszélve, hogy a hasonlata alapján az emlegetett népcsoport tagjai a társadalom megfélemlítésének az eszközeit védelmezik valamilyen cél érdekében?”
  • 83. nobody13 2013. április 17. 07:37
    „Lacipapa! Hogy a csudába ne érezné jól magát? Megkapják az összes támogatást, segélyt, ami összeadva biztosan több, mint egy egyedül élő rokkant havi jövedelme. Ha nem fizetnek, nem merik szankcionálni őket. Ha kilakoltatják őket, kapnak cserelakást. Én éppen tegnap jegyeztem meg, hogy mi a fenének próbálok én kaparni, dolgozni, tevékenykedni, amikor az állam a megkeresett pénzeknek adó, áfa meg a termékeket terhelő rárakódások formájában lassan a 90%-ot visszaveszi? Nézem, hogyan nem telik a rezsire, a gyógyszereim sorra kerülnek ki a támogatás alól, hogy mindenféle generikus pancsot tegyenek a helyére, étel címszó alatt tisztelet a kivételnek a megfizethető áru az üzletekben nem étel, hanem egy kupac... saját magam által moderálva. Ez élet? Négy éve jutott luxusra: fogorvos, alapáras kozmetikumok (nő lévén), néha turkáló, egyéb nyalánkságok, most gyakorlatilag kifizetem a lakással járó költségeket, a pici maradékot gyógyszerre, és kész. Nem ettem, nem közlekedem, nem járok sehova. Kozmetikum, fogorvos, turkáló? Álmaimban, amik nem a Bahamákról szólnak, hanem egy új szemüvegről. Pl. Itt tartunk, és van lejjebb. A romákért üvölt az EU, az ENSZ, holott ahonnan lehetett, már kilapátolták őket, az éhező magyar nem roma gyerekekért, éhen haló, agyonvert, megfagyó felnőttekért, az ócska gyógyszerek mellékhatásaként meghaló, még betegebbé váló emberekért, a szemét élelmiszerek következményeként egyre betegebb emberekért, a 30-50 éves korban stressz okozta betegségekben naponta meghaló emberekért, az átlag MAGYARÉRT nem ordít senki. A rákos kisgyerekekért nem ordít senki. A fiatal, egyre szaporodó, megmagyarázhatatlan okból meddő párokért nem ordít senki. Úgy vagyunk, mint Afrika. Néha egy kis segélyszállítmány, ettől mindenkinek kitisztul a lelkiismerete, a többi hadd pusztuljon, hadd szenvedjen. Szégyelljük magunkat, remek termőföldjeink, vizeink, geotermikus mezőink, földgázmezőink vannak, még bányáink is, csomó életerős, dolgozni akaró magyarral, mi mégis itt halunk éhen a saját hazánkban kiszolgáltatva, még csak nem is rabszolgaként, mert annak legalább van munkája, és a gazdájának érdeke, hogy jó erőben legyen és egészséges. Vajon kinek kell ez a remek kis ország, akinek érdeke, hogy a magyar nép mihamarabb elfogyjon? Na, ezt fogadom, nem engedik át :-(((”
  • 82. lacipapa68 2013. április 16. 23:41
    „Az egesz cikk Magyarorszagra vonatkozo resze egy nagy blabla. Könnyü azt mondani, hogy azert sz@rjuk le a törvenyeket es szabalyokat, mert "nekünk mas a kulturank". Semmi mas nem törtenik, mint az, hogy a ciganysag nagy resze igy is rohadtul jol erzi magat, miközben kivonja magat minden kötelezettseg alol. Az elözö hozzaszolasokat nem olvastam, nem vagyok rasszista, csak ezeket mar megtapasztaltam.”
  • 81. jozko 2013. április 16. 22:33
    „Szőnyeg...”
  • 80. tucat 2013. április 16. 20:34
    „Sokaknak, a bölcs, mindentudó, akadémikusokat megszégyenítő többségnek, annak tudatában, hogy orkánnal szemben pisilni..., akár egyenesen a cipőmbe...
    Az évszázadokon át kezeletlenül halmozódó, rém összetett problémákra és a súlyos, többségi szociálpolitikai hibákra adott társadalmi és etnikai válasz nem kizárólag, még csak nem is elsősorban az érintett (etnikai, vallási, kulturális, nyelvi, szexuális, stb.) kisebbséget minősíti. Ha érted a mondatot, tedd fel magadban, magadnak bátran a kérdést: de akkor kit, miért, és hogyan?
    Egyszerűbb a felelősséget és a bűntudatot hárítással távol tartani? Igen, ezt én is tudom. De mást is. Talán egyszer te is megtudsz sok minden mást is. Magadról is. S ha így lesz, akkor rólam is és mindenkiről. De akkor kezdj el majd óvatos lenni, és nem árt a tudásodat eltitkolni sem, hogy ne légy folyton nagy veszélyben...

    Elég rövid, ugye? Tőlem szokatlanul az, de a hozzászólások döntő többségére figyelemmel, nagy butaság lenne a tények és összefüggések megmutatásán fáradozni. Itt mindenképpen. Másutt is sajnos. Ma már szinte mindenütt. Ez a legszomorúbb az egészben.

    Lashi ratyi!
    Zha Devlesa!”
  • 79. rózsakert 2013. április 16. 19:14
    „78.Anmari51 2013.04.16. 17:36

    71.sügér63 2013.04.16. 12:07

    és miért is kellen ezt a valamit így HAZA névvel illetni?
    amikor az adózók csak a levágható gyapjujuk miatt kellenek.....EZ AZ IGAZI SZÉGYEN !

    ÖNÖKNÉL AZ IGAZSÁG !”
98 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetés helyett a börtönt választják

Elzárásra változtathatja bárki szabálysértési bírságát tavaly áprilistól, ha azt nem tudja vagy nem akarja megfizetni. Tovább olvasom