Délmagyar logó

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -3°C | 6°C Még több cikk.

Csak a kötelező ellátásra futja a klinikákon

Szeged - A hónapok utolsó harmadára elfogyhat a kezelési költségeket fedező finanszírozás, ezért a jövőben csak azokat látják el az ország klinikái, akiket kötelező. Még a szigorú korlátozás bevezetésével sem biztos, hogy a magyar egészségügy csúcsintézményei elkerülik a csődöt – állítják a centrumvezetők.
Néhány napja – a Magyar Kórházszövetség hasonló tartalmú állásfoglalása után – a négy magyar orvosképző központot tömörítő Egyetemi Klinikák Szövetsége is drámai hangú közleményben fordult a közvéleményhez. Ebben leírják, hogy az áprilisban bevezetett új finanszírozási rendszer miatt a továbbiakban még a hazai egészségügy csúcsát jelentő intézmények sem képesek a megfelelő színvonalú betegellátást biztosítani.

Közlik azt is, hogy a jövőben nem tudják fogadni azokat, akik az adott szakellátásban nem az egyetemi klinikák körzetébe tartoznak. Minden ilyen beteget kénytelenek visszaküldeni a lakóhelyük szerinti súlyponti kórházba – akárhogy is ragaszkodnak a páciensek az egyetemi szintű ellátáshoz. A közlemény hangsúlyozza, hogy a klinikák várható fizetési nehézségeiért – és az esetleges csődökért – nem vállalnak felelősséget.
Pál Attila, a szegedi klinikai központ elnöke elmondta: teljes betegforgalmuknak összesen 4–5 százalékát adják a területen kívüli páciensek, annak a megoszlása viszont változó, melyik szakterületen milyen ez az arány. A jövőben várhatóan a belgyógyászati, a gyermekgyógyászati és nőgyógyászati ellátásoknál kell elutasítaniuk a körzeten – ezeknél az ellátásoknál többnyire Csongrád megyén – kívüli betegek kezelését. Az érintett szakmákon belül is akadnak azonban olyan speciális szakterületek – főként a gyermekgyógyászatban –, ahol a szegedi klinikai központ kötelező ellátási körzete az egész országra kiterjed.

A területen kívüli betegek elutasítására azért van szükség – magyarázta az elnök –, mert az OEP a tavalyi teljesítménynek csak a 70 százalékát fizeti ki teljes áron, a többi 30 százalékot úgynevezett lebegő pontérték alapján, ami a többi kórház teljesítményétől függően havonta változik. Ez jelenleg a teljes ár 44 százaléka. Ha továbbra is ellátnák a területen kívüli betegeket – ami nem kötelessége a kórházaknak –, már az adott hónap 20-ára elfogyhat a „teljes árú" finanszírozásuk, a később érkezőket így csak jóval a költségeiken alulfinanszírozva tudnák kezelni. Ettől pedig idővel bedőlhet az intézmény gazdálkodása – indokolt Pál Attila. Ezért csak a területen belüli betegeket vállalhatják, az ő ellátásuk ugyanis kötelező. Az ellátási területen kívülről érkezőknek csak a szüléseit, boncolását és újszülöttellátását végzik ezután a szegedi klinikákon – tette hozzá.

Reakció

Székely Tamás szakminiszter szerint az egyetemi klinikák vezetőinek nem jók az információik, vagy politikai okokból kongatják a vészharangot. Közleményében azt állítja: összesen 4,1 milliárd forinttal kapnak többet az orvosképző centrumok, mint tavaly ilyenkor. Arról viszont nem szól a közlemény, hogy ez nagyrészt az ellátott betegek után járó normatíva 4000 forintos emelkedéséből származik – ami nem fedezi a gyógyszer-, eszköz- és rezsiköltségek emelkedését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább karcsúsodik ősztől az oktatás

Szeged - Az ovisok száma most nem csökken, de az iskolásoké igen. Ezért szeptembertől 2 általános iskolával, 2 középiskolai kollégiummal, összesen 28 osztállyal kevesebbet tart fönn Szeged önkormányzata. Tovább olvasom