Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Csak az idei búza ötöde származik ellenőrzött magból

Szeged - 20 éve nem termesztettek búzát olyan kevés ellenőrzött vetőmagból, mint az idén. Amellett, hogy ez veszélyes az élelmiszer-biztonságra, anyagi kockázatot is jelent a gazdáknak.
– Nem a góré aljából kell összesöpörni a vetéshez valót. Mert ha rossz minőségű búzát vet valaki, aztán sok rá a csapadék, mint idén, és nem ellenálló a betegségekkel szemben, kizárólag veszteség lesz belőle. Én német vetőmagot használok a 20 hektáromon. Furcsamód ennek kedveznek a hűvös éjjelek, a sok eső, és a fertőzések sem támadják. Márpedig ilyen fertőzéses évre, mint az idei, nem emlékszem – mondja tapasztalatairól Horváth Lajos királyhegyesi gazda, polgármester.

Hozzátette: a terméshozam nála a döntő szempont, ezért inkább takarmánynak valót termeszt. Meg is kérik a vetőmag árát, 14-15 ezer forintba kerül mázsája. Ahhoz, hogy valamennyi haszon legyen rajta, hektáronként 70 mázsát kell betakarítania. A gazdálkodó megjegyezte, azért nem választ étkezési fajtát, mert az eladáskor legfeljebb 200 forinttal többet kérhetne el mázsájáért, miközben jóval több vele a vesződség. Másoktól úgy értesült, akkora terméskiesés volt a rossz vetőmag, az eső és a fertőzések miatt, hogy sok helyen hektáronként mindössze 5–20 mázsa közötti kalászost arattak a 30-40 mázsás átlag helyett.

Csak jó minőségű vetőmagból lehet jó termésre számítani. Fotó: Schmidt Andrea
Csak jó minőségű vetőmagból lehet jó termésre számítani. Fotó: Schmidt Andrea

– Durván 1-1,1 millió hektáron terem búza az országban. Ennek tavaly mindössze az ötödét vetették be minőségi, fémzárolt vetőmaggal. Ez az utóbbi húsz év legrosszabb aránya – mondta Szilágyi László, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A nyugat-európai országok átlaga 50 százalék fölött van.

A szakember megerősíti a gazda tapasztalatait: az ellenőrizetlen vetőmag rossz mennyiséget és minőséget eredményez, ami élelmiszer-biztonsági szempontból is kockázatos. Amikor emelkedő kenyérárakról beszélünk, nagyon nem mindegy, mennyi kalászosból lehet lisztet őrölni. A silány vetőmag az egyik oka az idei gyenge termésnek.

Mondják ugyan, hogy mindenféle minőségű búzából lehet adalékanyagokkal kenyeret sütni, az mégsem az igazi. A szakember felhívta a figyelmet, hogy ha nem is fémzárolt, de legalább csávázott, vagyis vegyszerekkel kezelt vetőmagot érdemes használni. Mert ha az idei silány búzából hagynak vetőmagnak, akkor csak hatványozódik a probléma.

Évente 5 millió tonna búza terem az országban, ennyit idén is betakarítottak a földekről. Lényeges változás viszont, hogy már több mint a fele mennyiség csak takarmánynak jó, míg korábban ez az arány 60-70 százalék volt a minőségi kalászos javára. Alig marad tehát lisztnek való.

A takarmánybúza nagyobb hányadát külföldön kellene eladni, de Nyugat-Európában is inkább a kiváló búzára lenne szükség, mert ott is nagyon rossz minőségű a termés. Takarmánybúzában pedig nehéz versenyezni az orosz, az ukrán és a román konkurenciával.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendzavarók a teraszon - három rendőrautó érkezett

Szemtanúk szerint majdnem tömegverekedés lett a vége egy féltékenységi vitának a szegedi Makkosház egyik vendéglátóhelyének teraszán. Tovább olvasom