Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Családonként félmillió napkollektorokra - december 31-éig

Szeged – Egy szegedi társasház 2009-ben napkollektort telepített, a meleg vízen 2 év alatt több tízezret spóroltak. Az NFM pályázati támogatásával és 500 ezer forintos beruházással családi házak tulajdonosai is spórolhatnak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatására kiírt pályázatára december 31-éig lehet jelentkezni.

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár Facebook-profilján közzétett bejegyzés szerint a pályázatra rendelkezésre álló 3 milliárd forintból november 8-áig 704 pályázó 486 millió forintot igényelt. Az októberben meghirdetett Új Széchenyi-terv Zöld Beruházási Rendszerben csak természetes személyek és legfeljebb 12 lakásos társasházak vehetnek részt.

Napkollektorok egy szegedi társasház tetején. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A Magyar Szolár Szövetségtől megtudtuk, egy lakás energiaigényének körülbelül egyhatoda a meleg víz előállítására megy el. A napkollektorok ennek a melegvíz-szükségletnek éves szinten mintegy 65 százalékát tudják kiváltani. Számításaik szerint egy ember melegvíz-szükségletét egy négyzetméter napkollektorral lehet fedezni. A napkollektort 230 ezer forint/négyzetméter körüli áron lehet telepíteni, így egy négytagú család napenergiás vízmelegítése 920 ezer forintba – állami támogatással 460 ezerbe – kerülhet.

Megtérülés: 6 év

A naplopo.hu kalkulátora szerint egy családi házra telepített 6 négyzetméteres, két hőcserélős, 300 literes melegvíz-tárolóval ellátott napkollektorrendszer ára 880 ezer forint körüli. A naplopo.hu számításai szerint a beruházás támogatás nélkül – gázfűtést feltételezve – 12 év alatt térül meg. A mostani pályázattal ez felére csökkenhet.

Vajon megéri családonként közel félmillió forintot napkollektoros vízmelegítésre elkölteni?

– 2009-ben váltunk le a szegedi távhőszolgáltatóról, az új fűtésrendszer mellé napkollektorokat is telepíttettünk. Külön nem mérjük, mennyivel csökkent a melegvíz-fogyasztás energiaigénye, viszont a korábbi 20–24 ezer forint/hó előleg helyett 10–13 ezer forintot fizetünk, ami nagyjából fedezi is a fűtés-, melegvíz-előállítás költségét. 15 darab húszcsöves napkollektort szereltek fel a tetőre, megnézheti, a mostani napsütésben is teljes üzemben dolgoznak a napkollektorok – magyarázta Kátay Miklósné, a szegedi Sajka utcai társasház egyik lakója. Megtudtuk, a teljes melegvíz- és fűtésrendszer kialakítása 2009-ben pályázati pénzek nélkül lakásonként 650–750 ezer forintba került.

–Tudtuk, hogy a beruházás nem térül meg egy év alatt, de szerintünk megérte a váltás – tette hozzá. Kátay Miklóssal felmentünk a tetőre. A szigetelt csövek a hűvös, napos időben is érezhetően ontják a meleget. Benéztünk a kazánházba, ahol Kátay Miklós megmutatta: a tetőről 107–108 fokos folyadék érkezik a rendszerbe, amelyből többek között meleg víz is készül.

Napkollektorok egy szegedi társasház tetején. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

– Meglévő rendszerre csatlakoztatták a napkollektort, a földszinten egy puffertartályban gyűlik a meleg víz. A lakásokban szinte semmilyen átalakítás nem kellett ahhoz, hogy a napenergiával készített meleg vizet használjuk – osztotta meg tapasztalatait Kátay Miklós. 

Olvasóink írták

  • 18. ValakiaSOKKözül 2011. december 02. 16:51
    „A baj ott van, hogy a támogatás utólagos...

    Megtervezteted, megcsináltatod és ha kész, akkor jöhet a pályázat.
    Ha esélyes vagy a pályázatra, akkor vizsgálják a terv és a tényleges megvalósulást..ha nem stimmel, akkor bukta....és vizsgálják a számlákat, jogosságukat..... ha nem stimmel, akkor is bukta.

    Tehát magánszemély részére ezek a pályázatok ha nincs ismeretsége, akkor egy igen kockázatos vállalkozás...szerintem”
  • 17. faker 2011. december 02. 15:35
    „Elavult napkollektor???
    Nézzük csak: a napkollektorok hatásfoka 50-70%-os, függően attól, hogy mennyi fogyasztót lát el.
    Egy 200L-es tárolót -jó fekvés esetén- egy, de max két darab kollektor simán felfűt. Ezzel megvan
    egy 4tagú család meleg víz felhasználása. Ez támogatással együtt kb 400 000HUF.
    (Aztán persze tovább is lehet gondolni... -amennyiben van alacsony hőmérsékletű a fűtésrendszerünk (padló, falfűtés) egy megfelelően méretezett pufferrel és 5-6 kollektorral márciustól-novemberig mind a fűtés, mind a meleg víz INGYEN VAN!)
    A napelemnél merőben más a helyzet. A napelem hatásfoka 10-14%, típustól függően (itt már azért van némi hendikep az "elavult napkollektor"hoz képest). Egy 2-300 watt teljesítményű napelem ára kb. 150ezer HUF
    (egy 120 literes villanybojler 1800watt-tal állít elő meleg vizet).
    A napelemmel az a baj, hogy az egész tetőt be kell vele borítani, ami sem esztétikailag, anyagilag pedig még annyira sem felemelő.
    És akkor még nem beszéltem az inverter áráról, már amennyiben van annyi pénzed, hogy
    befedd a tetőt napelemmel és van annyi fölös energiád, hogy visszatöltsd!

    Szóval egyelőre KO-val nyert a napkollektor, pláne, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a gáz ára 10 év alatt a háromszorosára emelkedett (ez a tendencia valószínűleg folytatódik).
    Attól függetlenül természetesen igaz, hogy nem rövid a megtérülési ideje, de ebben az esetben emberöltőkben kell mérni a léptéket, ami alapján vita nélkül megéri!”
  • 16. Larsson 2011. december 02. 12:21
    „1 KW áram előállítása 11 Ft, szóval te kapnál érte kb 7-8 Ft-ot! :D”
  • 15. gyukolac 2011. december 02. 10:44
    „én is körbejártam a témát, beszéltem sok emberrel (szakemberrel, felhasználóval, laikussal stb.)
    Az jött ki, hoyg támogatással is minimum 400e forintomba kerülne a házamra a meglévő HMV rendszerre ráépíteni a napkollektort, pedig nekem elő vannak készítve a falban a csövek és a 300l-es HMV tárolóm is üzemel jónéhány éve. Pályázatíró ktg-ét, tulajdoni lap lekérés ktg-ét nem is számoltam a páylázat mellé.
    Jelenleg gázzal állítjuk elő a melegvizet és ez éves szinten 36-40eFtba kerül a 4 fős családomra. (gázt és a keringető szivattyú működési költségét vettem figyelembe.
    Szumma szummárum így is 10-12 év lenne a megtérülés, támogatás nélkül meg 20-24 év. Ezért magánházba csak akkor szabad berakni, ha valaki vasvillával forgatja fenn a padláson a papírpénzt. 10 év múlva meg ki tudja merre fejlődik a technika, ezért hagytam a francba.
    Én is hallottam, hogy a napkollektor helyett a napelem lehet a befutó, annak műszaki tartalmát, költségét azonban nem ismerem.
    Egyébként az áramot most is köteles a szolgáltató átvennei, meghatározatt árom, csak ott a baj, hogy ő mondja meg, hol veszi át és te vidd oda a termelt áramodat. Ha minden igaz 2013-tól a telekhatáron átadod neki és neki kötelessége lesz azt átvenni ott és fizetni mint a katonatiszt.
    Uff”
  • 14. balihoho 2011. december 02. 06:58
    „Ebben a nagy eladósodottságban, csak a pénztartalékkal rendelkezők szállhatnak be, ebbe az energia buliba! Már megint a gazdagokat támogatja az állam, miközben emberek fagynak meg, mert nincs pénzük fűteni. Hitel felvételre pedig jobb nem gondolni!”
  • 13. sheriffkoma 2011. december 01. 22:19
    „A sörösdobozos csávó légfűtést csinál, nyáron nincs kihasználtsága.
    A kollektor télen-nyáron csinálja a melegvizet.
    A napelemek hatásfoka 15%, az inverter ezen csak ront, nem hiszem, hogy napelem+inverter jobb hatásfokú, mint a vákumcsöves kollektor. Nem árt a vákumcsövek mögé hőtükröt tenni, hogy a közöttük elhaladó fény is visszaverődjön rájuk.”
  • 12. papika56 2011. december 01. 20:40
    „Ennél sokkal olcsóbb megoldás is van. A héten volt a TV-ben --ergy magyar feltaláló :sörösdobozokból csinált ugyan ilyen rendszert--töredék ár ért !”
  • 11. Smerdis 2011. december 01. 20:05
    „7. Larsson 2011.12.01. 17:52

    okostóni, lesz nálam is, pedig nincs egyetlen haverom se ezek között. szerencsére :)”
  • 10. Bandi78 2011. december 01. 19:40
    „Símán össze lehet mosni a 2 technológiát, mivel a napelemmel, áramot termelsz, amit egy hőtárolós villanybojlerrel átalakíthatsz melegvízzé, és már ugyanott vagy. Ráadásul nyáron meghajthatsz vele szivattyút (pl: kertöntözéshez), vagy bármit, ami áramot fogyaszt. Pl: veszel egy elektromos autót, motort, vagy biciklit, és azt is töltheted vele, akkor már a benzint is megspóroltad. Ott van még a szélerőmű is, azt is lehet áramtermelésre használni, és már az is majdnem elérhető áron van. Ha áramod van, akkor gázra már nincs is szükséged.”
  • 9. .suhym. 2011. december 01. 19:28
    „7. Larsson 2011.12.01. 17:52

    Bárki pályázhat, akár te is, ha akarsz:
    Bencsik János faecbook-os oldalán elég sok információt szerezhetsz róla, kérdéseket is tehetsz fel.”
  • 8. tótkomlósi 2011. december 01. 18:07
    „5. szeti 2011.12.01. 17:14

    TI KÉT KÜLÖMBÖZŐ TECHNOLÓGIÁT PRÓBÁLTOK A NAGY ESZETEKKEL ÖSSZEMOSNI!

    A napkollektor az melegvíz előállítására van kitalálva. A vákumcsöves technika hőmérséklettől függetlenül már szórt napfénnyel is üzemel. Tehát nemcsak nyáron verőfényben, hanem a mínusz 10 fokban is, ha világít a nap!

    A napelem villany előállítására van kitalálva. Tehát itt az alapvető külőmbség, és a kettő nem helyettesítheti és nem válthatja ki egymást.

    Tehát, kéretik nem keverni a szezont a fazonnal!”
  • 7. Larsson 2011. december 01. 17:52
    „Nem baj, a haverok állami támogatással napkollektort szereltethetnek a házukba...”
  • 6. .suhym. 2011. december 01. 17:17
    „1. lukrecia 2011.12.01. 15:28

    Pár napja egyik reggel volt szó erről a rádióban. Tanulságos riport volt!”
  • 5. szeti 2011. december 01. 17:14
    „3. Hasonló a véleményem. Minek nyomatják az elavult napkollektort, amikor profi napelemek vannak már a piacon sokkal de sokkal magasabb hatásfokkal?

    Ráadásul ha a napkollektor nyáron túlteljesít, azzal nem tud az ember mit kezdeni. Ellenben a napelem többletteljesítményét asszem jövőre / 2013-tól kötelesek lesznek átvenni a szolgáltatók. Tehát nyáron akár még az is lehet, hogy a szolgáltató fizet a többletáramért a fogyasztónak (aki innentől már nem is fogyasztó). :)”
  • 4. louise 2011. december 01. 17:04
    „1. lukrecia 2011.12.01. 15:28
    ezt én is olvastam :) Ügyes emberke ez az Arno Zengerle :)

    az én kis városkámon is segítene egy ilyen beruházás, és még sok kisvároson, meg falun.”
  • 3. Koszta 2011. december 01. 17:03
    „Sajnos a fejlett világ az elavult és elfekvő technikáit mindig a fejlődőeknél próbálja elsütni...
    A napkollektornál sokkal kedvezőbb ma már a napelem... A kollektor "csak" meleg vizet termel (verőfényben), a napelem áramot, tehát nem csak meleg vízre jó... és számos napelem verziója már szórt fényben is működik. (nem csak verőfényes napsütésben)
    Kár, hogy ezt (a napelemet) nem támogatja a pályázat!
    Ugyanakkor senki ne higgye, hogy most itt az "ingyenvilág", ugyanis a pályázati kiírás szerint "A támogatás mértéke nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 50%-ánál. A támogatás felső határa maximum 800.000 Ft/lakás támogatás lehet.
    Támogatott tevékenységek:
    Napkollektoros rendszer telepítése használati melegvíz ellátásra és/vagy fűtés rásegítésre. A rendszernek illeszkednie kell a meglévő épületgépészeti rendszerhez és egész évben működőképesnek kell lennie. Az alábbi rendszer elemek támogathatók
    o Napkollektor
    o A napkollektorhoz csatlakozó elemek (tartó szerkezet, tároló, szabályozó automatika, szivattyú, csővezetékek, biztonsági szerelvények stb.)
    o Munkadíj, mely a támogatás szempontjából elismert bekerülési költség max. 30%-a lehet
    A cikkhez kiegészítésként annyit, hogy akit mégis érdekelne a dolog az itt tud utána nézni:
    http://www.emi.hu/res2/USZT-ZBR-NAP-2011_PalyazatiFelhivas.pdf”
  • 2. info 2011. december 01. 16:16
    „MI TÖRTÉNT A MOSÓGÉP ÉS A HŰTŐGÉP PÁLYÁZATOKKAL?????????? HM”
  • 1. lukrecia 2011. december 01. 15:28
    „Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság mellett a kedvező törvények is segítik őket. A kis bajor faluról, Wildpoldsriedről az utóbbi hónapokban több helyütt lehetett olvasni - részben azért, mert a fukusimai atomkatasztrófa után a polgármester ) NEM a SZEGEDI HEEEEE) világ körüli kampánykörútra indult a zöldenergia népszerűsítése érdekében. Ilyen lesz Németország tíz év múlva - így is beharangozhatnánk, hogy mi történik Wildpoldsriedben, de ez a jelmondat félrevezető. A mintafalut ugyanis nem állami utasításra és dotációval fejlesztették zöldenergia nagyhatalommá, mindez a helyi közösségnek köszönhető.
    1997-ben a falu frissen megválasztott önkormányzata komoly dilemma előtt állt: a települést a magas munkanélküliség miatt elnéptelenedés fenyegette. Az új polgármester előtt nemcsak a munkahelyteremtés feladata állt, hanem forrást kellett találnia a helyiek életkörülményeinek javítására és az elvándorlás elkerülése érdekében tervezett fejlesztésekhez, így a sportcsarnokhoz, a művelődési házhoz, a nyugdíjasotthonhoz és a szórakozóhelyhez; mindezt hitel felvétele nélkül.

    Tizennégy évvel később az immár harmadik ciklusát töltő polgármester, Arno Zengerle hosszú listát tud felmutatni: kilenc közösségi létesítményt avattak fel, köztük iskolát, fitnesztermet, faluházat. Most fejezik be az ötödik biogázüzemet, a hét szélgenerátor mellé megrendeltek még kettőt, már 42 épületet lát el az új távhőközpont, három törpe vízerőmű, árvízvédmű és ökológiai szennyvízülepítő épült, a közösségi épületeken kívül 190 magánház tetejét fedi napelem. Az összes egységet beszámítva a saját energiaszükségletük több mint háromszorosát (321 százalékát) termelik meg. A hajdani szerény agrárfalu mára energiaipari központtá vált. "A munkanélküliség olyan csekély mértékű, hogy nem is tudok százalékot mondani", felelte az [origo] kérdésére Susi Vogl, az önkormányzat munkatársa.
    A nap-, szél-, biogáz- és vízerőművekből származó elektromos áramot a tartományi elektromos műveknek (AÜW) értékesítik, ebből az idén négymillió euró bevételre számítanak a falubeliek. A nagyjából 2600 lelket számláló Wildpoldsriedben tehát minden lakosra évi 1500 euró jut, ami nagyjából fele az egyhavi német átlagfizetésnek. A magyar helyzetre lefordítva (októberi adat szerint 221 ezer forint a magyar átlagbér) ez annyit tesz, mintha egy hasonló méretű hazai községben 25 millió forintos tiszta hasznot termelne meg.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nemzeti termékkosár – a fogyasztók döntenek

Új honlap indult Nemzeti Fogyasztói Termékkosár. Célja: a kipróbált, jó szívvel ajánlható termékek bemutatása. Tovább olvasom