Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Csányi Vilmos: Lehet az ember jó tulajdonságaira számítani

Ma az emberek azért élnek, hogy fogyaszthassanak, és nem azért fogyasztanak, hogy éljenek. Ezt meg kell változtatni, csak így lehet az emberiségnek hosszú távon is jövője. Csányi Vilmos etológusprofesszor optimista.
Ma az emberek azért élnek, hogy fogyaszthassanak, és nem azért fogyasztanak, hogy éljenek. Ezt meg kell változtatni, csak így lehet az emberiségnek hosszú távon is jövője. Csányi Vilmos etológusprofesszor optimista. Létezhet egyfajta önszabályozó rendszer – mondja –, mely azt eredményezheti: nem a legrosszabb forgatókönyv szerint oldódnak meg az emberiség súlyos problémái.

Nagyon fogy Szegeden Csányi Vilmos professzor – a tudomány és a nagyközönség köreiben egyaránt népszerű biológus, humánetológus – legújabb kötete, Az emberi viselkedés. Már a második kiadás példányait kapkodják a vevők. Merrefelé halad a világ az emberi viselkedés alapján, megoldódhatnak-e a most megoldhatatlannak látszó globális problémák? Erről kérdezzük a nemzetközileg ismert tudóst.

Technikai evolúció

– Hogy merrefelé halad a világ, nem tudjuk megmondani: nulla távolságban van a jövőhorizont – mondja. Még azt sem tudjuk előre jelezni, öt-tíz-húsz év múlva mi lesz, hát még hosszabb távon. A technikai evolúció rendkívül gyors, aki ilyen körülmények között jósolni mer, az vagy nem ért hozzá, vagy szándékosan félre akarja vezetni az embert.
Az emberiség lélekszáma jelenleg hatmilliárd, tegnap legalábbis még ennyi volt; az a rendszer, amit ekkora tömeg működtet, kívánságainktól, sőt tudatunktól függetlenül működik. Azonban az emberi népességnek valószínűleg létezik bizonyos önszabályozó képessége, s ez alapján elkerülhető az összeomlás. Itt van például az atomfenyegetés ügye, ami ugyan máig nem oldódott meg, ám hatvan év eltelt anélkül, hogy az atomfegyvert még egyszer bevetették volna a második világháború után. Ez reményt adhat arra: a mindenkori, nagy aggodalmakra okot adó gondok nem szükségképpen a lehetséges legrosszabb formájukban rendeződnek.

Tudományról, érdekesen

Csányi Vilmos – a mindennapi ember számára is érthető, szakzsargon nélküli, magyar nyelvű humánetológiai (az emberi viselkedéssel foglalkozó) irodalom létrehozója – már a harmincadik kötete fölött jár. Szintén humánetológiai fogantatású, szépirodalmi kötetei is nagy sikert arattak, jelenleg is éppen szépirodalmi művön dolgozik. De amíg nincs kész egy munkával – sohasem beszél róla.

Jelenleg a klímaváltozás az egyik legnagyobb gond, melyhez jelentős mértékben járul hozzá a közlekedés. De ilyen probléma már máskor is volt; sokszor idézett, híres példa erre: mikor még lófogatú kocsikkal történt a közlekedés, az akkori mértékadók azt jövendölték, ha továbbra is oly mértékben szaporodik Londonban a lovak száma, ahogyan növekszik, az utcákon nemsokára méternyi magasan áll majd a, hm, lóürülék. És bekövetkezett a jóslat? Nem következett be, a fejlődés olyan irányt vett, amire korábban még csak nem is lehetett gondolni. Lehet, éppígy nincs sejtésünk a jövő technikáiról, vagy még nem látszanak tömegméretekben alkalmazhatónak. S már az is sokat jelenthet a klímaváltozás visszafogásában, ha az autógyárak komolyan veszik az üzemanyag-fogyasztás csökkentését; a lehetőségek megvannak erre. Ugyanakkor léteznek teljesen kiszámíthatatlan tényezők, például: Kína, India miként fejlődik tovább.

Bizonyos bizonytalan

A sok bizonytalanság között bizonyos: nagy életmódváltozásra van szükség. Ma az emberek a fogyasztásért élnek – túlzással fogalmazva azért élnek, hogy fogyaszthassanak, és nem azért fogyasztanak, hogy éljenek. S a fogyasztás egy része mindössze azt szolgálja: fölmutatása révén az emberek státust érjenek el.

Ezt a konkrét, anyagi fogyasztást részben ki lehetne váltani mással, például szellemi értékek fölhalmozásával – s ez nem lenne környezetszennyező.

Itt kell megjegyezni azt is: a piac – amit ma mindenhatónak tartanak – nem tud megoldani minden problémát. A piac meg tud oldani olyan gondokat, amikor azonos fölhasználású termékből sokat állítunk elő, ez esetben ki lehet választani segítségével a legolcsóbbat, legjobbat. Ugyanakkor például az oktatás, a kultúra, az egészségügy területén alig-alig lehet a piacnak hasznos szerepe. Egy korlátozott piac fog kialakulni előbb-utóbb. Idő kell, amíg ez kiforrja magát, most egyfajta mélyponton vagyunk. Kialakul majd egy, a többség által elfogadott megoldás.

És mennyire lehet az emberi értelemben bízni, „mennyiben több az ember, mint az állat"?

Ember-állat

Bár génállományunk alig különbözik a csimpánzétól, nem az a meghatározó, amiben hasonlítunk, hanem amiben különbözünk. Ugyanakkor a humánetológia azt is mondja, nagyon sok olyan, biológiai tulajdonságunk létezik, amelyek könnyen rávesznek minket destruktrív magatartásra, ellenségeskedésre. Ezeknek nemcsak kulturális, hanem biológiai gyökerük van, az állatvilágból. A kultúra – az emberi tulajdonságok öszessége – segítségével ezek a tulajdonságok visszaszoríthatók, de nem tüntethetők el. Viszont azért – ha csupán a legutóbbi néhány ezer év történetét tekintjük – egészen máshogy viselkedik konfliktusokban az ember, mint valaha. Hatmilliárdan voltaképpen békés állapotok között élük a körülményekhez képest, és ez mutatja: nagyon is lehet az ember jó tulajdonságaira számítani. Ha negyven csimpánzt összezárnánk egy buszba, utaztatva őket egy órát, olyan tömegverekedést rendeznének, hogy a célba egyik sem érkezne meg élve. Az ember azonban mindig megérkezik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Szent István téri piacot

Hivatalosan is kinyitott a Szent István téri piac; hat üzlet bérelt pavilont, az őstermelők… Tovább olvasom