Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

Csapó Benő: a tudás további tudás forrása lehet

Szeged - Sokkal nagyobb probléma van a közoktatással annál, mint amit a siralmas PISA-felmérés mutat, állítja Csapó Benő. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője többek között a pedagógusképzés fejlesztésében látja a kiutat.
– Nemrég jelent meg a legújabb PISA-felmérés eredménye. Az egyes országok oktatási színvonalát bemutató nemzetközi felmérés siralmas képet fest Magyarországról. Valóban ekkora a baj?

– Talán még nagyobb is, mint amit ezek az adatok önmagukban mutatnak. A felmérés mindhárom vizsgált területen – matematika, szövegértés, természettudományok – az OECD-lista végére sorol bennünket, alig van néhány ország, amelynél előrébb vagyunk. Tágabb perspektívában nagyon aggasztó, hogy miközben nálunk a tanulók teljesítménye romlik, olyan országok jönnek fel gyors ütemben, mint Törökország, Kazahsztán, Malajzia, Brazília, nem is beszélve Kínáról. Ezek már nem kistigrisek, hanem nagy népességű országok. El kell gondolkodnunk azon, hol lesz a helyünk néhány év múlva a globális munkaerőpiacon, és azon, hogy milyen az esélyünk a nemzetközi tudományos-technológiai versenyben.

Bár már nem olvasás-szövegértésből a legrosszabbak az eredményeink, ezen a területen is az OECD-lista végén kullognak a magyar diákok. Illusztráció: Frank Yvette
Bár már nem olvasás-szövegértésből a legrosszabbak az eredményeink, ezen a területen is az OECD-lista végén kullognak a magyar diákok. Illusztráció: Frank Yvette

– Milyen megoldást lát az oktatás megújítására?

– Nem kell valami új megoldással előállni, mert a problémákat hosszú ideje ismerjük, és a tennivalókat is sokszor megfogalmaztuk. Például 2008-ban sok kollégámmal együtt készítettünk egy összefoglalót erről Zöld könyv – A magyar közoktatás megújításáért címmel. Itt is arról írtunk, hogy minden további fejlődés kulcsa a pedagógusképzés. A tanárok kiválasztása, képzése, pályára való felkészítésük, továbbképzésük, pályán való megtartásuk minden további fejlődés alapja. Ehhez szükséges az is, hogy legalább akkora legyen a fizetésük, mint a diplomás átlagbér. Sajnos ezen a téren nincs lényeges előrelépés. Ennek is tulajdonítható, hogy pedagógusképzésre nagyon kevesen jelentkeznek, és már messze nem a legkiválóbbak kerülnek be. Legalább tízszeres túljelentkezésre lenne szükség ahhoz, hogy ki lehessen szűrni a legalkalmasabb fiatalokat. Ehhez képest sokkal kevesebb a jelentkező, mint amennyit fel kellene venni. Fontos lenne a kisgyermekkori nevelés megújítása, az első iskolai évek sikeresebbé tétele mindenki számára, és folyamatosan figyelmet kellene fordítani a lemaradások elkerülésére.

– Miért nem hallgatnak önökre?

– Nem arról van szó, hogy ránk kellene hallgatni, hanem meg kellene érteni, hogy mit üzennek a tények. Mi következik abból a sok-sok elemzésből, amely a PISA és más felmérések adataiból megjelent? A Zöld könyvben mi csak összefoglaltuk, amit a kutatási eredmények, elemzések mutatnak, a leírtakhoz képest azonban sok tekintetben ellenkező irányba tart az ország. Természetesen a döntéshozók munkáját nem lehet összehasonlítani a kutatókéval, de sok más országban valahogy mégis működik az a gyakorlat, hogy a beavatkozásokat alapos, tudományos igényű elemzések, hatástanulmányok előzik meg. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD is éppen azért indította el a háromévenkénti PISA-méréseket, hogy a fejlődéshez szükséges változtatásokat megalapozza. De ma már van olyan program is, amelyik a pedagógusokra vagy a felsőoktatásra összpontosít, sőt már az a felmérés is elindult, amelyik a felnőtteket vizsgálja. Számos elemzést végeznek, amelyek kapcsolatot teremtetnek az oktatás eredményei és a gazdasági fejlődés között. Sokan ismerték fel a megoldást, azt, hogy a válságból való kilábalás egyik kulcsa az oktatás fejlesztése. Ázsiai országokat emelnék ki, Sanghaj szinte minden területen első, Kína is rengeteget áldoz a tudásra. Dél-Koreában egy tanító többet keres, mint egy gimnáziumi tanár. Lengyelországban a 90-es évek végén indították el a közoktatás reformját, ennek eredményei akkor értek be, amikor elindultak a PISA-mérések 2000-ben. Kedvenc példám az észtek helyzete, akik a Szovjetunió részeként rosszabb helyzetben voltak, mint mi. Miután önállóvá váltak, gyors oktatás-fejlesztési program valósult meg, ma már megelőzik a mindig is mintaként említett finneket, akiktől sokat tanultak.

Csapó Benő: Minden további fejlődés kulcsa a pedagógusképzés. Fotó: Karnok Csaba
Csapó Benő: Minden további fejlődés kulcsa a pedagógusképzés. Fotó: Karnok Csaba

– Tud valami pozitívumot említeni a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban? Mi a jövőnk?

– Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a nemzetközi vizsgálatokban, a 70-es, 80-as években a magyar diákok matematikai és természettudományos tudása a világ élvonalába tartozott. Természettudomány-tudás terén 1983-ban még jócskán megelőztük a második helyen álló japánokat. Nem kellene mást tennünk, mint visszakerülni abba a pozícióba, ahol egyszer már voltunk. Ez nem lehetetlen, mint az említett példák is mutatják, de ehhez nagyon következetes fejlesztés kellene, ahogyan azt mások példája ugyancsak megmutatja. A 2000-ben indult mérésekben már a középmezőnyben szerepeltek a magyar tanulók, azóta pedig folyamatosan romlik a helyzet. A szövegértés korábban a leggyengébb terület volt, és miután elkezdtük népszerűsíteni az olvasást Magyarországon, és volt néhány egyéb pozitív hatású beavatkozás is, 2006 és 2009 között javultak az eredmények. Ennek hatása még most is megfigyelhető, már nem olvasásból a legrosszabbak az eredményeink. Valami tehát a közelmúltban is sikerült, ami bizakodásra adhat okot. Hasonló beavatkozásra lenne szükség most is. Népszerűsíteni kellene a matematikát, fejleszteni kellene a matematikai gondolkodást már kisgyermekkorban is, most ebből szerepeltünk a legrosszabbul. Ahogy ebből a felmérésből is látszik, egy nagyon veszélyes negatív spirálba zuhanhat az ország, hiszen az egyre gyengébben teljesítő generációkkal kellene az egyre súlyosabbá váló problémákat megoldani. De, hogy pozitív oldalról szemléljük a dolgokat, ez fordítva is igaz: az oktatásba fektetett tudás további tudást eredményezhet. Óriási mennyiségű ismeretanyag áll rendelkezésünkre arról, mit kellene tennünk ahhoz, hogy a negatív változásokat megfordítsuk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ritka madarak is érkeznek a Fehér-tóra

Télvíz idején sem áll meg az élet a Fehér-tón, ahol sok madárfaj egyedei vállalják a kockázatot, és a tájvédelmi körzetben vészelik át a telet. Tovább olvasom