Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Csellel temették el Petőfit: 25 éve húzódik a cirkusz a szibériai csontváz körül

25 éve megszállottan kutatja Petőfi Sándor nyomait Szibériában Morvai Ferenc és csapata. Az akadémikusok folyamatosan cáfolják a civilek minden állítását. Nagyszabású fesztivált szervezett a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület pénteken a Papp László Sportarénában, majd a Fiumei úti sírkertben emlékeztek meg a költőről. Mivel a temetésre engedélyt nem kaptak, egy márvány szarkofágban a rendezvény előtt titokban helyezték el a maradványokat.

Titokban temettek


A Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület fesztivált szervezett pénteken a Papp László Sportarénában az állítólagos Petőfi Sándorról. A rendezvény záróakkordjaként a Fiumei úti sírkertben emlékeztek meg a költőről. Morvai Ferenc minapi blogbejegyzésében úgy fogalmazott: „mivel az elmúlt 25 év alatt főbb akadályok történtek, még rosszabb akadályokra számíthatunk, ezért cselhez kell folyamodnunk a temetés lebonyolítása érdekében." Mivel a temetésre engedélyt nem kaptak, egy márvány szarkofágban állítólag a rendezvény előtt az egyesület tagjai már elhelyezték a maradványokat a Fiumei úti sírkert 58-as parcellájánál található sírban. Morvai állítása szerint július 17-én délelőtt temették el a Barguzinban talált testet. Titokban, mert attól félt, hogy megakadályozzák ebben. A szarkofágra pedig azért volt szükség, mert „elárulták nekem, hogy ha eltemetem Petőfi Sándort, akkor egy éjjel majd kicserélik a csontokat, és bejelentik, hogy nőt temettem el: Olyan műszerek vannak a szarkofágban, hogy ha valaki megbontja, akkor 21 évig jelez nekem és egy külföldi vevőberendezésnek."

Csellel temették el Petőfit a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Bors - GALÉRIA

A tudomány tények alapján mond véleményt, a kultusz pedig a hitre épít. Rituáléi és főpapjai vannak, hiszen a vallások rajongásából ered. A középkorban például magától értetődően szétválasztották a csontokat, hogy minél többen részesüljenek a szent csodás hatalmából. A modern időkben azonban alapvetően megváltozott ez a szemléletmód.

Jobb Petőfit kerestek?


Petőfi Sándorról alkotott képünknek eddig stabilnak látszó pontja volt, hogy a költő 1849. július 31-én, az erdélyi hadjárat Segesvár és Fehéregyháza közötti ütközetében esett el, és ezután valamelyik ottani tömegsírba temették. Eltűnéséből ered a Petőfi-kultusz. Az ügy kapcsán ismertté vált „kazánkirály", Morvai Ferenc 25 éve egy csontvázzal állt elő, kijelentve, hogy a Szibériába hurcolt költőé. Négy, szakértőkből álló akadémiai bizottság alakult az elmúlt évtizedekben, hogy tudományos eszközökkel vizsgálja meg a burját temetőben lelt maradványokat. Az első kutatócsoportban a szegedi egyetem antropológusprofesszora, Farkas Gyula is részt vett. Tapasztalatait lapunkban 1990 februárjában tízrészes cikksorozatban írta meg, valamint számos tudományos közleményben.

– A Bajkál-tó menti temetőben jobbára mongol vonású csontvázakat tártak fel a mecénás emberei. Az először talált europidról kiderült, hogy egy Küchelbecher nevű forradalmáré. A hetedik sírban bukkantak újabb európai vonású emberre, és mivel ennek kiállt a szemfoga, így ott helyben ráfogták, hogy Petőfi. Ha tényleg a költő, vajon miért ástak ki további 21 sírt? Az égvilágon semmi értelme nem volt, hacsak nem kerestek egy „jobb Petőfit" – emlékezett vissza az Akadémia honlapján közzétett, 2005-ös dokumentumfilmben a szegedi tudós. Megkeresésünkre az akkor elmondottakat fenntartotta, de ma már nem foglalkozik a témával.

Csellel temették el Petőfit a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Bors - GALÉRIA

Nem álltak ki vitára

– Amikor a barguzini csontvázról győzelmi jelentéssel közölt képeket megláttuk a lapokban, Hajós Ferenccel, az állatorvos-egyetem professzorával és Szentágothai János akadémikussal egymástól függetlenül kijelentettük, hogy ez nem lehet férfi csontváza, mert a medencéje kifejezetten nőies. A bizottságunk Ulan Udéba, a feltáráshoz közeli városba utazott megnézni a leleteket. Morvai Ferenc és antropológusa, Kiszely István is velünk tartott. 63 méret és 23 más jellegzetesség alapján jelentettem ki, hogy egy nő csontvázát tárták fel. Ha pedig nő, akkor nem azonosítható Petőfivel – idézte fel az utazást Farkas Gyula. – Ebből következően a MEGAMORV egyesületnek az a kérése, hogy megbonthassa a Fiumei úti temető díszparcelláját, teljesen felesleges, hiszen az ott nyugvó Petőfi családhoz semmi köze a barguzini csontváznak. Évtizedekig szemben álltunk Kiszely Istvánnal (aki 2012-ben elhunyt – a szerk.), és felvetődik a kérdés, miért nem vitatkoztunk egymással. Azért, mert soha nem állt ki érvelni. Sarkalatos pont volt például Petőfi jellegzetes szemfogának esete. Ilyen feltűnően kiálló fog a magyar népesség 20 százalékára jellemző, tehát nem alkalmas azonosításra.

A tudomány lejáratása

– Már az induláskor vesztett ügy volt a szibériai halotté, mert hamisítványrendszerre építettek. Mindenekelőtt Svigel Ferenc állításaira, miszerint szibériai hadifogolyként 1916-ban Iliszunszkban felfedezett egy magyarok alapította várost, ahol állítólag Petőfi is élt 1851-től. A költő boltosnak állt, feleségül vette a kereskedő lányát, majd 1856 májusában meghalt. Az elbeszélés minden részletét megcáfolták 1940-ben. Amikor 1984–85-ben a legenda kiújult, a helyszínen csatlakozott hozzánk Eduard Viktorovics Gyomin helytörténész, és ő aztán minden eddig nem tárgyalt részletet megcáfolt. Ez alapján kijelenthető, hogy Petőfi szibériai továbbélésének semmi hiteles bizonyítéka nincsen – állítja az ügy mindmáig legkitartóbb harcosa, Kovács László régészprofesszor, aki a négy akadémiai bizottságból háromban részt vett.

– Így hát nem volt értelme a Bajkál-tó környékén keresgélni. Ezt a kiagyalt történetet próbálták beleszuszakolni abba a sztoriba, hogy Barguzinban találtak egy Petrovics nevű elhunytat, és hogy ő Alekszandr Sztyepanovics Petrovics, aki azonos Petőfi Sándorral. Ráadásul az a férfi sem került elő, hiszen az ominózus sírból egy nőt ástak ki. Már az első, antropológusokból és orvosszakértőkből álló bizottság is felesleges volt, de a többire végképp semmi szükség. Ezekkel az Akadémia tett gesztust, hogy ha Morvaiék tudják, akkor utólag igazoljanak valamit abból, amit makacsul állítanak. Ilyet azonban nem tudtak benyújtani. Ha hallgatnak az akkor még élő Petőfi-kutatóra, Kiss Józsefre, világossá vált volna, hogy a vállalkozásuk tökéletesen értelmetlen, közpénzből támogatni nem szabad, csinálni hiábavaló. Lázálom. Gyakorlatilag a magyar tudomány lejáratása – mondta a régész.

Csellel temették el Petőfit a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Bors - GALÉRIA

Törvénytelen a temetés

– A második bizottság itthon ült össze. Egyetlenegy érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni az egyesület – idézte fel munkájukat Hermann Róbert történész. Fénymásolt könyvlapokat kaptak arról, hogy Szibériába deportáltak embereket. Egy 1849-es orosz–osztrák egyezmény az áruló tisztekkel szemben ugyan valóban megengedett ilyet, a források szerint viszont egyetlen hadifoglyot sem hurcoltak orosz fogságba. 1849 augusztusában egy fogolyszállítmány indult Erdélyből Galíciába, de az oroszok azt is visszafordították, mert közben véget értek az összecsapások. Morvaiék produkáltak egy 1850-es évekbeli kéziratos listát a Szibériában őrzött köztörvényes, vagyis nem politikai foglyok egy részéről, amelyen a kutatók láttak németes hangzású neveket. Miután azonban még a Volgánál is jöttek létre német települések, németek bárhol előfordulhattak. Egyetlen igazolhatóan magyar sem bukkant fel közöttük. Magyar hangzású nevet nem soroltak fel, illetve senki olyat, akit kapcsolatba lehetett volna hozni a magyar szabadságharc résztvevőivel. Petrovics meg Petőfi egyáltalán nem szerepelt köztük.

A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, néhány csont valóban Morvai Ferencnél volt. A főcsontok, vagyis a koponya és a lábszárcsontok viszont nem. A régészprofesszor megjegyezte: „Petőfinek a Fiumei úti temetőben sírja nincs, és ha a Jóisten megsegít bennünket, nem is lesz soha. Mert ez a barguzini nő soha nem volt és nem is lesz Petőfi Sándor." Azt is mondta, Morvainak fogalma sincs a tudományos vizsgálatokról, a saját pénzét kockáztatva kutatott, és haláláig valószínűleg azt szajkózza, amit Kiszely István állított.

Az Akadémiát támogatják

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleményt adott ki a napokban. E szerint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) idén több alkalommal tárgyalt a témában, és korábban is egyhangúlag úgy döntött, hogy kitart állásfoglalásai mellett, miszerint továbbra is elfogadja a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét. Ennek megfelelően elutasítja a MEGAMORV egyesület állításait, és a kezdeményezéseiket sem támogatja. A Fiumei úti temetőben található Petőfi család síremlékének megnyitására vonatkozó kéréseket – az MTA állásfoglalását megerősítve – mind az NEKB, mind a NÖRI konzekvensen elutasította az elmúlt 15 évben. A budapesti főpolgármesteri hivatal közleménye szerint a sírkertet kezelő Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t megkereste a MEGAMORV a temetést kérvényező dokumentummal. A cég hiánypótlásra szólította fel, de az nem érkezett meg, ezért a temetőigazgatóság csütörtökön személyesen és levélben is visszautasította a kérelmet.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymásban tartották a lelket

65 éve nyitották meg a recski kényszermunkatábort Tovább olvasom