Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Csendes forradalom a szegedi kistérségben

A kölcsönös előnyöket hangsúlyozza a kistérségi társulás, mikor a Szeged és a környező 11 település iskoláinak működtetésével létrehozná a megye legnagyobb, közel ötezer fős és 12 osztályos intézményét. Szeged örömmel szövetkezik, de a kicsik, a falvak inkább a kényszert érzik. Félnek, Klárafalva sorsára jutnak.
Csendes forradalom zajlik a 12 települést magába foglaló szegedi kistérségben. A központ, Szeged közgyűlése kinyilvánította, hogy – a csatlakozó általános iskolák tanulólétszámának függvényében – az Eötvös gimnázium, a Csonka műszaki szakközépiskola, a szőregi Kossuth-iskola, valamint a Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet fenntartását és működtetését átadná a Szegedi Kistérség Többcélú Társaságnak.

Város és vidéke

A város és vidéke, vagyis az egymáshoz közeli települések kapcsolatát a tanácsrendszer idején járási szintnek nevezték, most kistérségnek. A régi járás és a mai kistérség között lényeges különbség, hogy ez utóbbi a települések önkéntes társulása, s nincs hatósági jogköre. Azokat mégis közigazgatási egységnek nevezi a kistérségi társulásokról 2004-ben született törvény. Többcélúnak pedig azért mondják a kistérséget, mert a „kerettagnak" számító települések kisebb-nagyobb csoportjai a csatornázás megoldásától kezdve a szociális szolgáltatásokon át az iskolák működtetéséig, többféle cél megvalósítása érdekében társulhatnak. A szegedi kistérség települései: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó.

– Szeged részvétele lehetőséget ad a településeknek arra, hogy éljenek a közoktatási törvény adta új lehetőségekkel, továbbra is működtetni tudják iskoláikat – adja a döntés magyarázatát Kardos János, a nagyvárosi oktatási iroda vezetője. – A modell újszerű, ugyanis a falvakban tanuló diákok számára felvételi nélkül tenné lehetővé a társult két középiskolában a továbbtanulást, vagyis a szegedi kistérségben 12 osztályos oktatási rendszer alakulna ki.

A kistelepüléseknek március 10-éig kell dönteniük arról, hogy belépnek-e ebbe a formálódó szövetségbe. A kistérség életét szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatója, Ratkai Imre mostanában azzal tölti napjait, hogy járja a Szeged vonzáskörzetébe tartozó 11 kistelepülést, érvel a kisiskolák működtetésére kidolgozott modell hasznossága mellett.

– Egyre több pénzükbe kerül a kistelepüléseknek a helyi iskola működtetése. Ennek oka, hogy csökken az erre biztosított állami normatíva, de a gyermeklétszám is stagnál – magyarázza Ratkai Imre. – Ugyanakkor a szegedi kistérségből 200 óvodás, 885 iskolás naponta szegedi oktatási intézménybe utazik. A helyzeten úgy fordítanánk, hogy a helyi kisiskolába járó gyerekekhez „utaztatnánk" emelt szintű szolgáltatásként az oktatást. Ennek működőképességét bizonyítja, hogy eddig is a kistérség biztosította a kistelepülések iskoláiban például a pedagógiai szakszolgáltatást, az utazó logopédust. Az esélyegyenlőség jegyében ezentúl például a nyelvi és informatikai képzést is erősítené, a helyettesítést is megoldaná.

Klárafalvi hiány

A makói kistérséghez tartozó Klárafalva patinás iskolájában az elmúlt 5-8 évben egyre csökkent a diákok száma. A mostani tanévben 11 gyerek jár az 1–4. összevont osztályba, miközben körülbelül ugyanennyi ingázik Deszkre, Szegedre. A csöpp iskola fönntartásának csak 25 százalékát fedezi a központi költségvetési normatíva, a többit az önkormányzatnak kell pótolnia – tudtuk meg Gácsi Zoltán körjegyzőtől. A helyzet tarthatatlanná vált, ezért Klárafalván szeptembertől bezár az iskola.

Ha a kistérségnek mind a 12 települése csatlakozik, akkor e tagiskolákkal 4900 fős oktatási intézmény születne. Ennek fönntartásához 200 millió forint plusznormatívához jutna a kistérség. A kistelepülések lehetőségei az állami normatíva idei 4 százalékos csökkenésével szűkültek: a helyi önkormányzatoknak a szegedi kistérségben összesen 40 millióval ad kevesebbet a kormány az oktatási intézmények fenntartására.

– Sütős téma az iskola működtetése – mondja Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. – Erre a községi önkormányzat egyre kevesebb pénzt kap az államtól, vagyis egyre nagyobb arányban kell saját bevételeit iskolája fenntartására költenie. Amit tőlünk elvesz, azt a kormány a kistérségnek emelt összegű normatívaként odaadja. Tehát anyagi kényszerrel akarja elérni a kormány, hogy bevigyük a kistérségbe az iskolát. Ezzel viszont elveszítjük a legfontosabb intézményünk feletti befolyásunkat, aminek következménye lehet a sorvadás, majd a bezárás – mint Klárafalván.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizsurazzián a fogyasztóvédők

Bizsurazzián piercingeket, ékszereket és óraszíjakat vizsgáltak Szegeden a fogyasztóvédők. Sok a… Tovább olvasom