Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Csoda, hogy Tóásó túlélte Bolíviát

Bár felületesen szemlélve csupán egy útlevelet kellett szerezni Tóásó Elődnek, kiszabadítási akciója ennél jóval bonyolultabb volt. Az akció egyik résztvevője szerint már az is csoda, hogy a magyar férfi túlélte a börtönt, illetve a szabadulása utáni időszakot Bolíviában. A részletekről az akció egyik résztvevője mesélt lapunknak.
Hat évvel és nyolc nappal azután, hogy Santa Cruzban letartóztatták, a Baptista Szeretetszolgálat csapata – a Külgazdasági és Külügyminisztérium technikai segítségével – hazahozta Tóásó Elődöt Bolíviából. A vele együtt fogva tartott Mario Tadicot szintén elhozták az országból. Az akciót közép-európai idő szerint múlt hét péntek délután, a Chungara közúti határátkelőhelyen hajtották végre. Időközben a bolíviai állam is elismerte, hogy Tóásó törvényesen hagyta el az országot, Hugo Moldiz bolíviai belügyminiszter ugyanis tagadta, hogy titkos akcióról lett volna szó. „Nem illegálisan távoztak, teljes és abszolút szabadságot élveztek" – jelentette ki a miniszter.

Mint ismeretes, 2009 áprilisában a bolíviai Santa Cruzban kommandósok rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag a baloldali Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette Rózsa-Flores Eduardo, Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Tadicot. Az úgynevezett terroristaperben 39 vádlott volt.

Könnyek között mesélt hazaérkezéséről Tósáó Előd. Fotó: MTI
Könnyek között mesélt hazaérkezéséről Tósáó Előd.A büntetését leülte, még ha nem is volt jogos.
 Fotó: MTI

Tóásó azt vallotta a bíróságon, hogy csupán egy film előkészítésére hívtak Bolíviába. Az ítélet szerint azonban honlapot készített Rózsa-Flores Eduardónak, hackerek ellen írt programot, illetve különböző embereknek a számítógépét tartotta karban. A bíróság szerint ezek a munkák segítették egy esetleges fegyveres felkelés szervezését. Az ítélet szerint bűnös fegyveres felkelésben való részvételben. Utóbb bebizonyosodott, nem is volt semmiféle tűzharc: három ember kivégzéséről volt szó, ami politikai jellegű bűncselekmény volt.

Tóásóék öt év tíz hónap raboskodás után, vádalkuval szabadultak február végén, de az országot nem hagyhatták el, minden lépésüket figyelte a bolíviai kormány. A magyar férfi nem érezte az életét biztonságban Bolíviában, útlevelét pedig szabadulása óta sem kapta vissza, ezért került sor az akcióra. Az új úti okmányhoz a külügyi tárca segítette hozzá, illetve a Baptista Szeretetszolgálat szervezte meg a hazatérését.

– Csak papíron szólt ez az akció mindössze arról, hogy útlevelet szereztünk Elődnek. A háttérben erről jóval többről volt szó – mesélte lapunknak a kiszabadítási akció három résztvevőjének egyike, Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke. – Semmi nem garantálta, hogy ha kap útlevelet, Bolívia elengedi. Várható volt, hogy megakadályozzák a hazatérését vagy más ürüggyel újra börtönbe viszik. Végtére is egy katonatiszt vallomásából, melyben azt mondta, hogy a szállodában talált bűnjelek egy rendőrségi raktárból kerültek oda, egyértelművé vált, hogy jogtalanul ültek börtönben. Ez esetben pedig az államnak kértérítést kell fizetnie.

Tóásó megöleli édespaját a hazaérkezését követő sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Fotó: MTI
Tóásó megöleli édespaját a hazaérkezését követő sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
Fotó: MTI

Szilágyi Béla, hogy érzékeltesse, milyen ország is Bolívia, elmesélte: már az is csoda, hogy Tóásó Előd még él. – Évek óta látogatták kollegáim a börtönben, figyelemmel kísérték az életét. Szívbeteg emberként 4 ezer méter magasságban lévő börtönben raboskodott, ahonnan rendszerint utaztatták tengerszint közeli mélységbe. Már ez is rettenetesen megterhelte a szervezetét. Emellett ez egy olyan börtön volt, ahol a raboknak is van lőfegyvere, és hetente-kéthetente törtek ki börtönlázadások vagy történtek furcsa, halálos kimenetelű balesetek.

Tóásó háza előtt szabadulása után is fegyveres őr strázsált, vélhetően követték is mindenhova. Éppen ezért hazautaztatásáról is úgy kellett gondoskodni, hogy a terv ne derüljön ki idő előtt.

– Különböző kommunikációs csatornákon tartottuk vele a kapcsolatot, majd egy megbeszélt helyen és időpontban találkoztunk, ahova több, váltott taxival érkeztek – mesélte Szilágyi Béla. – Onnan a chilei határra mentünk, ahol másfél-kétórás procedúra várt ránk. A határőr sokáig forgatta Előd útlevelét, mert még nem látott ilyet. Végül azonban sikerült elmagyaráznunk, hogy nincs birtokában saját iratának, így egy hazatérési okmányt tud bemutatni.


A magyar férfit Chilében már nővére is várta – ő nem vállalta a bolíviai utazást, mert nemzetközi pert indított az ország ellen. Tóásó Előd hétfőn érkezett haza Magyarországra, hat év után a repülőtéren ölelhette újra meg édesapját. A helyszínen tartott sajtótájékoztató óta azonban elzárkózott a nyilvánosságtól, kérésére a következő hétig nem továbbítanak neki semmiféle megkeresést.

A Baptista szeretetszolgálat immár tíz éve foglalkozik bajba került magyarok hazasegítésével: több mint száz állampolgárt hoztak már Magyarországra, akiknek maguktól ez nem sikerült volna.

– Emberkereskedelem áldozatain, betegeken, szétszakadt családokon és szenvedélybetegeken egyaránt segítettünk már vallástól, bőrszíntől függetelnül. Tóásó esete csak egy ezek közül – mondta el Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat vezetője. Hozzátette: egyetlen esetben sem vizsgálják, hogy valaki bűnös vagy sem, csak annyi a lényeg, hogy hazahozzák. – A szolgálatnak van erre egy külön programja, akár száz embert is meg tudunk mozgatni, ha szükséges. Ebben az ügyben azonban sem nehézsége, sem technikai igénye miatt nem volt szükség semmi különlegesre. Elmentünk és hazahoztuk. Mindössze a repülőjegy ára jelentett költséget, félmillió forint alatti összegből került haza Tóásó Előd.

Eddig közel 100 embert hoztak haza

A Baptista Szeretetszolgálat immár 10 éve foglalkozik bajba került magyarok hazasegítésével: több mint száz állampolgárt hoztak már haza Magyarországra, akiknek maguktól ez nem sikerült volna. - Emberkereskedelem áldozatain, betegeken, szétszakadt családokon és szenvedélybetegeken egyaránt segítettünk már, vallástól, bőrszíntől függetlenül. Tóásó esete csak egy ezek közül - mondta Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat vezetője. Hozzátette: egyetlen esetben sem vizsgálták, hogy valaki bűvös vagy sem, csak annyi a lényeg, hogy hazahozzák. - A szolgálatnak van erre egy külön programja, akár száz embert is meg tudunk mozgatni ha szükséges. Ebben az ügyben azonban sem nehézsége, sem technikai igénye miatt nem volt szükség semmi különlegesre. Elmentünk és hazahoztuk. Mindössze a repülőjegy ára jelentett költséget, félmillió forint alatti összegből került haza Tóásó Előd.

Szenczy Sándor, a tista Szeretetszolgálat vezetője. Fotó: MTI
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője. Fotó: MTI
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rákos gyereknek adta a haját Gréta

Egy hajvágással is lehet jótékonykodni – daganatos gyerekek fejére is kerülhetnek a levágott tincsek. Tovább olvasom