Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Csoda: Kalmár Márton felépült, és újra alkot

Szeged - Újra alkot a neves szegedi szobrász, Kalmár Márton, aki márciusban súlyos autóbalesetet szenvedett, sokáig kómában volt, és felépülését az orvosok is csodának tartják. Gyógyulása utáni első önálló kiállítása holnap 17 órakor nyílik az Oskola utcai Elekszay Galériában.
A régi szegedi építészeti hagyományokat őrző, napsugaras oromzatú Nyíl utcai házában látogattuk meg tegnap Kalmár Márton szobrászművészt, akinek súlyos balesetéről és csodaszámba menő gyógyulásáról ősszel már beszámoltunk. A jeles szegedi alkotó idén március 30-án Ferihegyre vitte fel Olaszországban élő Orsi lányát és három unokáját, amikor a reptérről hazafele jövet autóbalesetet szenvedett. Súlyos agytörzsi sérüléssel szállították az egyik budapesti kórházba, tíz napon át teljes kómában volt, gégemetszést hajtottak végre rajta, és a következő hónapot kómaközeli állapotban töltötte. Később a szegedi II-es kórházban ápolták, majd az új klinikán kezelték. Sokáig nem sok jóval biztatták a családját az orvosok, mert az ilyen sérülésbe bele szoktak halni. Kalmár Márton azonban a gondos ápolásnak és hihetetlen életerejének köszönhetően felépült. Olyannyira, hogy tegnap már műtermében mutatta legfrissebb munkáit.

– Barátaim, művészkollégáim sokat segítettek, összefogtak, rendet raktak a házamban. A nyáron, amikor először kijöttem ide, még nem tudtam dolgozni. A felépülés, a pihenés akkor fontosabb volt, mint a munka. Fokozatosan javult az állapotom, az elmúlt hónapokban elkezdhettem dolgozni. A kispesti rehabilitációs központ pszichológusa rábeszélt, hogy először csak rajzoljak. Telerajzoltam egy egész füzetet. Rengeteg gondolatom támadt. Amikor jobban lettem, először a bronzöntőtől elhozott korábbi munkáimat cizelláltam. De tele volt a fejem kőszobrokkal, így faragni is elkezdtem – meséli a szobrász, aki szerint a kőfaragáshoz elsősorban nem erő, hanem jó technika és érzék kell. Az alkotás, a munka hatásos terápiának bizonyult, amióta dolgozik, még látványosabban javul az állapota. Mutatja legújabb bronz kisplasztikáját is, amit a napokban hozott el az öntőtől. Egy férfi emel a vállára egy nőt – más stílusú, mint a korábbiak.

Kalmár Márton ismét dolgozik. Fotók: Karnok Csaba
Kalmár Márton ismét dolgozik.
Fotó: Karnok Csaba

– A volt és a jelenlegi feleségem, Gizi és Hédi jó viszonyban van: összefogtak, és újra embert csináltak belőlem. Hédi még cizellálni is megtanult, azt is mondhatnám: alkotótársam lett. Azt, hogy ilyen látványosan javultam, az orvosok mellett elsősorban a körülöttem lévő nőknek köszönhetem. A lányaim is aggódtak, sokszor meglátogattak. Két héttel ezelőtt, szobrászlányom névnapján, Katalinkor született meg a legifjabb kis unokám, akit édesanyja, Dorka rólam nevezett el Mártonnak. Büszke vagyok rá! Visszatért az alkotókedvem is, sok a gondolatom, várom az újabb megbízásokat – mondja Kalmár tanár úr, aki már munkahelyére, a Tömörkény-gimnáziumba is visszajár, és abban bízik, jövő áprilisban akár újra taníthat is.

Addig is mintáz, farag, vés, csiszol. Az Oskola utca 23.-ban kialakított Elekszay Galériában pedig holnap 17 órakor Nátyi Róbert művészettörténész nyitja meg kamarakiállítását. – Az a célom ezzel a tárlattal, hogy megmutassam: nem haltam meg, itthon vagyok, és újra dolgozom. A korábbi bronz- és kőszobraim mellett több, még soha be nem mutatott kisplasztikámmal és néhány egészen újjal is találkozhatnak a látogatók. Egy művésznek sokszor újra kell kezdenie mindent, most én is ezt teszem.

Kalmár Márton szobrászművész feleségével, Hédivel.
Kalmár Márton szobrászművész feleségével, Hédivel.
Fotó: Karnok Csaba

Köztereken

Kalmár Márton szobrait jól ismerik a szegediek, hiszen munkáival a város terein, utcáin is találkozhatnak nap mint nap. Első köztéri alkotása az alma matere előtt álló Tömörkény-mellszobor volt, majd a könyvtáralapító Somogyi Károly Dóm téri portréját készítette el. Bálint Sándort és Szent-Györgyi Albertet is megmintázta. A Dóm téren látható az ’56-os szegedi mártírt, Kováts Józsefet ábrázoló munkája is. Zarándokhellyé vált az Aranycsapat emlékére állított, egy labdát csillagszerűen körülölelő tizenkét futballcipőt mintázó kompozíciója, amely a Tisza-parton, a Sellő-ház előtt áll.

Olvasóink írták

  • 2. tunococ 2008. december 31. 17:56
    „Kedves Kalmár Márton! Én ugyan angol tagozatos voltam a Tömörkény Gimiben, de azért "ismerem" Önt, sok egykori tanítványát (1976-ban érettségiztem). Orvos vagyok, így tisztában vagyok azzal, hogy Ön is egy orvosi csoda (nekem kezdő orvosként volt egy ilyen betegem, akinek a tankönyvek és tanítások szerint meg kellett volna halnia, ennek ellenére 20 év elteltével is él, kielégító egészségnek örvend). Jó egészséget és további javulást kíván tisztelője,egy egykori "tömis".”
  • 1. Zs 2008. december 11. 17:40
    „További jobbulást és alkotókedvet kívánok!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Koaxman, őschat és szegedi katica az öthalmi laktanyában

Szeged - Folyosónyi számítógépszörnyek, lézeres gépkapcsolat, televasazott „Égő Arany", Twin… Tovább olvasom