Szeged - delmagyar.hu

Szikrázik a vezeték, kigyullad az ágy, izzik a testén a ruha. Két és fél nap alatt harmincnál is több tűz hagyott nyomot a kicsi falusi házban. – Menjetek már ki a lakására, miért nem jött be ma dolgozni az a szorgalmas asszony?! Ezzel indított utunkra a főnök… Kár, hogy nem volt nálam fényképezőgép, mert le kellett volna kapni, azt a szobát. Így nem annyira hihető, pedig a két szememmel láttam: lángra kapott a konyharuha csak úgy, magától. Kivágódott a biztosíték. Aztán mégis világítani kezdett a lámpa. Kigyulladt az ágyneművel letakart ágy. Aztán meg izzani kezdett a gyereken a ruha… Frászt kapott a család! Nem csoda! Vagy éppen ez a csoda? – hallom, ahogy egy nő mesél a boltosnak.

Futótűz – a pletyka

Futótűzként terjed a faluban a történet: ki csodáról, ki átokról beszél, mások meg csak legyintenek: humbug az egész. Csodát, meg „kopogó szellemet" emlegetve a tűzzel játszik valaki, szó szerint.
De a család, ahol hirtelen lángra kapott az egyik, aztán a másik tárgy is, kétségbeesett. Azonnal hívták a tűzoltókat, a rendőröket, az önkormányzatot.

– A tűz furcsa nyomait mutatta nekünk a család. Több, egymástól különálló helyen – például a vizes törülközőn, egy pulóveren, egy szatyron, de takarón és ágybetéten is – láttunk tűzégette lyukat – az ötcentistől kezdve a fél-egy négyzetméteresig. Eredetükre – az ott lakók elmondása alapján – semmilyen magyarázatot sem találtunk, bár kétszer is jártunk a házban. A jogszabály ilyen esetben nem írja elő, hogy mindenképpen föl kell tárnunk az okokat – ismerte el Nógrádi Csaba. A tűzoltószázados hozzátette: még csak hasonló esettel sem találkozott, de a kollégái se. Igaz, ritkán hívják a tűzoltóságot „megmagyarázhatatlan jelenséghez". Kiállították ugyan az igazolást, azaz megállapították a tűz tényét. Ugyanakkor hangsúlyozta: – Azt hiszem el, amit látok, és amit bizonyítani lehet.

A parajelenségekről szóló történeteket húsz éve gyűjti Sós Tibor ufókutató. Fotó: Miskolczi Róbert

Mikor már szinte minden hatóság képviselője járt a Szeged környéki falu félreeső utcácskájában megbújó házban, de minden hivatalosság csak széttárta a kezét, és legfeljebb „felvette a jegyzőkönyvet", a család az ufókutatóként közismert szegedi Sós Tiborhoz fordult.

Rosszalkodó kopogó szellem

– Ritka, Magyarországon három-négy poltergeist-jelenségről tudunk – adott nevet a megmagyarázhatatlannak Sós Tibor. A közel két évtizede a szokatlan jelenségek helyszínelésével és rögzítésével foglalkozó, egy időben a Magyar Ufókutató Szövetség elnökeként, s a Negyedik dimenzió című televíziós magazin szerkesztő-műsorvezetőjeként is ismert ufókutató szerint a fölfokozott agyi jelenségeket produkáló kamasz és az idős nagyszülő együttélése válthatta ki, hogy két és fél nap alatt harmincöt helyen tüzet fogott valami abban a falusi házban. Kijelenti: az elmúlt húsz év alatt ő maga három hiteles történetről tud – e jelenségkörben: a kísértet (poltergeist) valójában „kopogó szellemet" jelent, mert általában hang is kíséri e jelenségeket. Azokat is rögzítette. Ugyanakkor arra nincs válasz: miért épp most kezdődött, és meddig tarthat e falusi család megpróbáltatása.

Vásárhelyi postás mesél arról, hogy találkozott a földönkívüliekkel: három, levelibékaszerű ujjukkal meg is érintették, aztán egy megmagyarázhatatlan eredetű heg keletkezett a mellkasán… – Épp ott, ahonnan őssejtet lehet nyerni az emberi testből – teszi hozzá Sós Tibor, mikor több száz videofelvétele közül a Csongrád megyei jelenségekre hoz példát. Úgy véli: térségünkben átlagos a „megmagyarázhatatlan jelenségek" előfordulási száma. Leggyakrabban az esti órákban, elhagyatott helyeken tapasztalnak az emberek furcsa és szokatlan jelenségeket. Sós Tibort hívták már például Kistelekre, Vásárhelyre, Szegedre is, de leggyakrabban a Sándorfalva és Balástya közti tanyavilágba. Az elmúlt két évtizedben megyénkben nagyjából húsz parajelenséget rögzített.

Kritikus ufókutató

Saját élményéről nem beszél Sós Tibor, de annyit elárul: a magyar ufókutatók közül őt tartják a legszkeptikusabbnak. Hivatásának azt tartja, hogy a bejelentéseket rögzítse, ugyanakkor a hívásoknak csak húsz százaléka „hiteles történet". Ezek előfordulása igen ritka. Szellemekre, rontásra, boszorkányságra gondolnak ilyenkor, mert nincs tudományos magyarázat a történtekre. A tudósok közül csak nagyon kevesen nyilatkoznak az ilyen esetekről. Közülük a legismertebb Egely György. A gépészmérnök (hőerőgépész), feltaláló, szakíró személyének és munkásságának megítélése vitatott az akadémikus tudománnyal szembehelyezkedő állításai miatt – írja az internetes szabadlexikon is. Egely több mint tíz éve végez intenzív kutatásokat a különleges energiaátadási folyamatok – elsősorban a gömbvillám és a parajelenségekkel összefüggő jelenségek – területén. Ő nagyítóval, pontosabban műszerekkel vizsgálja a „csodákat".

Parák

A parapszichológia olyan pszichológiai jelenségekkel foglalkozik, amelyek jelen ismereteink szerint nem tartoznak a természeti törvények által igazolt és alátámasztott jelenségek közé. E körbe sorolják a poltergeistet, amiről az Auranka ezoterikus magazin Misztika rovata azt írja: német szó, jelentése „kopogó szellem", s hogy a poltergeistnek általában a furcsa elektromos hatásokat és egyes tárgyak megmagyarázhatatlan elmozdulásai formáját nevezik. Ezeket „a jelenségeket egy időben szellemeknek tulajdonították, de a kutatók, különösen pedig William G. Roll több évtizedes vizsgálódásai során összegyűlt bizonyítékok azt mutatják, hogy a poltergeistek valójában olyan PK-hatások, amelyeket egy vagy több személy, többnyire zaklatott lelkiállapotú serdülők idéznek elő".

Vércsepp – gomba

Az itáliai Bolsenában 1264-ben egy pap, aki kételkedett az átváltozásban, Jézus Krisztus Oltáriszentségben való jelenlétében, misézés közben véletlenül feldöntötte a kelyhet, s a korporálén nem bor-, hanem vérfoltok jelentek meg... E történet egy „csoda", amit Raffaello is megörökített, ugyanakkor néhány éve szerepelt kémiai szaklap címlapján is – meséli a szegedi egyetem alkalmazott és környezeti kémiai tanszékének professzora, Hannus István. Ugyanis most találták meg a természettudományos magyarázatot a jelenségre: létezik egy gombafajta, mely bizonyos körülmények közepette cseppfolyós állagú, és vérvörös színűvé lesz. Ez is oka annak, hogy Hannus professzor vallja: kétféle csoda létezik: az egyik, amelyre az emberiség már megtalálta a tudományos magyarázatot, illetve a másik, amire még nincs egzakt, azaz szabatos, egyértelmű, pontosan meghatározott, mérhető adatokra alapozott, a szubjektív értékelést nagymértékben kizáró válasz.