Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Csökkent a magyar gyümölcsök, zöldségek vitamintartalma

Hol van már a vajalma vagy az igazi ringlószilva? Hol a kicsi, de cukor nélkül is édes eper?
Drámaian csökkent a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék ásványianyag- és vitamintartalma 1966 és 1990 között. Aztán egy kicsit javult a helyzet – állítja kutatási eredményei alapján a Szent István Egyetem tanára. A legfőbb ok: a piacon a szépet keresik, erre figyeltek a növénynemesítők. A javulás pedig annak köszönhető, hogy a termelőknek egyre kevesebb pénzük van műtrágyára.

Hol van már a vajalma vagy az igazi ringlószilva? Hol a kicsi, de cukor nélkül is édes eper? A szerencséseknél odahaza vagy a tanya környékén még megterem, de a városi üzletek polcain már nem nagyon lelhetők fel. A boltokban lévő gyömölcsöknek nem csak az íze és illata változott hátrányosan. Bár küllemük tetszetősebb, mint korábban, de ásványianyag- és vitamintartalmuk drámaian csökkent. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem nyugalmazott tanára vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1966 és 1990 között a sárgarépa vitamintartalma 40, a borsóé több mint 50, a káposztáé 95 százalékkal csökkent. A búza ásványianyag-tartalma 50, az árpáé több mint 60, a kukoricáé pedig több mint 80 százalékkal mérséklődött.

Gyümölcs a piacon. Kívül előnyükre, belül hátrányukra változtak. Fotó: Tésik Attila
Gyümölcs a piacon. Kívül előnyükre, belül hátrányukra változtak. Fotó: Tésik Attila

– A talaj mikroelem- és ásványianyag-tartalma 1966 és 1990 között a nagy műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a savas esők miatt erősen lecsökkent, s ez jelentkezik a növények beltartalmában is. Ráadásul a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket az eltelt időszakban is folyamatosan nemesítették. Ez a munka elsősorban arról szólt, minél szebb legyen az áru. A megnövekedett víztartalom viszont a vitamin csökkenését eredményezte – mondta Márai Géza. A kutató vizsgálatai szerint 1996 után megállt a romlás. Sőt némileg javult is a helyzet – annak következtében, hogy a gazdáknak nincs annyi pénzük vegyszerekre és műtrágyákra, mint a rendszerváltás előtt a szövetkezeteknek. – Már a makói hagyma sem az igazi – állítja a szakértő, aki úgy látja, hogy az eredeti, óriási szárazanyag-tartalmú hagyma helyes tárolással sokáig eltartható volt, míg a mostani nemesített nagyobb víztartalma miatt nem bírja a rossz tárolási körülményeket.

Nem ért egyet ez utóbbi állítással Barnóczki Attila, a hagymakutató állomás szaktanácsadója. Mint mondta, az 1900-as évek elején körülbelül 2300 makói és a város környéken élő család termelt fehér húsú, kemény héjú, nagy szárazanyag-tartalmú, de alakban és színben eltérő vöröshagymát. Ezek egyesített jó tulajdonságai jellemzik a mára nemesített makói hagymát. Igaz, ennek nem vizsgálták ásványianyag- vagy vitamintartalom-változását.

Nem bízzák a véletlenre

Ami a kukorica „beltartalmának" csökkenését illeti: manapság nem bízzák a jószágtartók a véletlenre, hogy melyik állat mennyi vitamint vagy ásványi anyagot fogyaszt – mondta érdeklődésünkre Szmodics Sándor vásárhelyi állatorvos. Hozzátette: ma már a haszonállatok nem a mezőn legelésznek, többségüket iparszerű körülmények között, zárt környezetben tartják, s kiszámolják számukra az ásványianyag- és vitaminmennyiséget is. Ha ezt a takarmány nem tartalmazza, akkor pótolják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Európai szenzáció a Móra-múzeum raktárából

Szeged - Ritka reneszánsz festmény bukkant elő a Móra-múzeum raktárából. Eddig a híres firenzei… Tovább olvasom