Délmagyar logó

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -3°C | 4°C Még több cikk.

Csoma Zsanett: orvos, kutató, családanya és önkéntes

Szeged - Tudományos kutatásokat vezet, egyetemi adjunktusként a klinikán dolgozik, nemzetközi konferenciákon tart előadásokat, közben három gyermeke mellett családanyaként is helytáll Csoma Zsanett bőrgyógyász. Kisebbik fia születése alapjaiban változtatta meg az életüket: Zsigmond a vártnál 12 héttel előbb érkezett – a doktornő ma már a szegedi gyermekklinika koraszülött intenzív osztályának alapítványában is dolgozik.
– Édesanyja orvos. Az ő hatására választotta a pályát?

– Otthon csak annyi volt az elvárás, hogy jól tanuljak, én döntöttem úgy a nyolcadik osztály végén, hogy orvos szeretnék lenni. Anyukám fogászati rendelője természetes közeg volt számomra, de eszembe sem jutott, hogy fogorvos legyek. Sokat gondolkodtam azon, hogy egy családra vágyó nőnek milyen szakmát érdemes választania. A bőrgyógyászatban nagy lehetőségek vannak mind a tudomány, a kutatás, mind a gyógyítás terén, és látványos eredményeket lehet elérni.

Csoma Zsanett és egyik kis páciense, a 11 hónapos Csíkos Attila, aki tavaly decemberben 990 grammal, 28 hétre született. Fotók: Schmidt Andrea
Csoma Zsanett és egyik kis páciense, a 11 hónapos Csíkos Attila, aki tavaly decemberben 990 grammal, 28 hétre született. Fotók: Schmidt Andrea

– Elég hamar elkezdett a gyermekbőrgyógyászattal alaposabban is foglalkozni. Összefügg ez a családalapítással?

– Részben. A gyerekek iránti szeretet éppúgy szerepet játszott benne, mint az, hogy úgy éreztem, olyan területről van szó, ahol nagyon sok mindent lehet még csinálni, sokat lehet tenni azért, hogy egységes, szervezett gyermek-bőrgyógyászati részleg jöjjön létre.

– Mostanra már ön vezeti a dél-alföldi régió gyermek-bőrgyógyászati ellátását.

Névjegy

Csoma Zsanett 1975-ben született Szegeden.
A Radnóti Miklós gimnáziumba járt, majd az SZTE Általános Orvostudományi Karán végzett 2000-ben, 2006-ban PhD tudományos fokozatot szerzett. Eddig három bőrgyógyászati világkonferencián (Párizsban, Szöulban és San Diegóban), számos amerikai és európai konferencián tartott előadást. Többször elnyerte a Nemzetközi Bőrgyógyászati Szövetség, illetve az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia ösztöndíját, két éve Lisszabonban az Európai Bőrgyógyászati Akadémia konferenciáján a legjobb szóbeli előadás díját kapta meg, tavaly elnyerte a Magyar Dermatológiai Társaság tudományos ösztöndíját és az Európai Kutató Bőrgyógyász Társaság tudományos díját. Idén pedig a Magyari Zoltán posztdoktori ösztöndíjra pályázott sikerrel – ez állami támogatást jelent egy szintén az újszülöttekhez kapcsolódó kutatásuk folytatásához: a klinikán jó néhány éve vizsgálják, milyen hatással van a besárgult babák kezelésére használt kék fény az anyajegyek kialakulására, illetve milyen egyéb tényezők befolyásolják az anyajegyek létrejöttét.

– Hozzá kell tennem, hogy sok kollégám foglalkozik ezzel a területtel, az ő munkájuk eredménye is ez, emellett az utóbbi időben törekedtünk új gyógyítási-kutatási irányok elindítására.

– Ez a legkisebb gyermeke, Zsigmond születéséhez is köthető.

– Igen. Mindig is sok gyereket szerettem volna, végül három lett. Zsigmond extrém koraszülött baba volt, a 28. hétre született 2008 decemberében, 1120 grammosan. Három hónapot töltöttünk a koraszülött intenzív osztályon, ráadásul szívfejlődési rendellenességgel jött a világra. Abban az időszakban kezdett érdekelni a neonatológia, a koraszülöttek és újszülöttek gyógyítása. Eldöntöttem, hogy szeretnék ezekkel a pici babákkal bőrgyógyászként is foglalkozni. Azt kértem az intézetvezetőktől, vezessünk be rendszeres bőrgyógyászati viziteket a gyermekklinikán, első körben a koraszülött intenzív osztályon. Néhány hét alatt kiderült, hogy ennek van létjogosultsága, azóta hetente kétszer járunk a gyermekklinikára, és megnézzük a babákat. Szerencsére találtam néhány kollégát, aki hozzám hasonlóan lelkes és elkötelezett ebben a kérdésben. Pár hónappal később elkezdtük az érett és egészséges újszülöttek bőrgyógyászati vizsgálatát, szűrését, szükség esetén ellátását is.

– A koraszülöttek bőrápolása világviszonylatban is teljesen új kutatási terület.

– Ezeknek a pici babáknak nagyon éretlen a bőrük, és a leggondosabb ellátás ellenére is sok veszélynek vannak kitéve. A túlélésük a tét, így nem kérdés: szúrni kell, lélegeztetni kell, szondát kell használni – ezek kapcsán viszont sok bőrgyógyászati probléma adódhat. Magyarországon ezzel azelőtt senki nem foglalkozott részletesen, a világon is csak néhány ajánlás készült eddig. A Perinatológiai Társaságtól kaptunk egy felkérést, hogy készítsük el a koraszülöttek bőrápolási és sebkezelési protokollját – számos bőrgyógyász és újszülöttgyógyász közös munkájával hónapokon belül összeáll az országos felmérés és kutatás minden eredménye.

– Mindezek mellett hogyan tud időt szakítani arra, hogy a koraszülött intenzív osztály alapítványában is dolgozzon?

– Ez egy szerelem, nagyon régóta vágytam rá, hogy ilyen munkát is végezhessek. Úgy érzem, két okból is hitelesen tudom képviselni a Korábban Érkeztem Alapítvány céljait: részt veszek a pici babák ellátásában, és a gyakorlatban is pontosan tudom, miről van szó, hiszen tapasztalt koraszülöttes anyuka vagyok. Szeretnénk biztosítani a megfelelő eszközöket az osztálynak és továbbképzési lehetőségeket a szakdolgozóknak, arról nem is beszélve, az utógondozásnak mennyire fontos szerepe van. Amikor hazavisszük a babát az osztályról, akkor kezdődik az élet – a rehabilitáció hónapokig, évekig tarthat, hogy aztán lehetőleg mindenki olyan szerencsésnek mondhassa magát, mint én, és egészséges legyen a koraszülött gyermeke.

Csoma Zsanett és egyik kis páciense, a 11 hónapos Csíkos Attila, aki tavaly decemberben 990 grammal, 28 hétre született. Fotók: Schmidt Andrea
Csoma Zsanett és egyik kis páciense, a 11 hónapos Csíkos Attila, aki tavaly decemberben 990 grammal, 28 hétre született. Fotók: Schmidt Andrea

– A családjával is szokott időnként találkozni? Mit szólnak a gyerekei ahhoz, hogy ennyi feladatot vállal?

– Igyekszem a lehető legtöbbet velük lenni, ez általában a hétvégékre korlátozódik. A két nagyobb gyermekem, a 10 éves Szonja és a 8 éves Misi rendkívül intelligensen elfogadta a helyzetet, és mindketten tudják, mennyire nagy eredmény az, hogy Zsigmond közöttünk van. A fiaim egyébként kiharcolják maguknak az időt és a figyelmet, a lányom pedig az élő lelkiismeretem. Persze néha nagyon nehéz, de ha már az ember törekszik az egyensúlyra, az is nagy dolog.

– A mondás szerint minden sikeres férfi mögött áll egy nő, önöknél, úgy tűnik, ez fordítva is igaz.

– A napi gyerekellátásban, különórákra fuvarozásban, iskolára való felkészítésben a férjem, aki egyébként nagyon sikeres a saját munkájában, maximálisan helytáll. Azt gondolom, másképp nem is tudnám mindezt megoldani, csak egy támogató társsal. Az édesapámra is bármikor számíthatunk, ez rengeteget jelent.

– Mi lesz a sokgyerekes álmával?

– Ha Zsigmond nem lett volna koraszülött, talán még az is beleférne, hogy bővüljön a családunk. Így viszont a munkámban élem ki ezt a vágyamat, a kis pácienseimre is kicsit úgy tekintek, mintha a sajátjaim lennének.

* * *

Korábbi portréink A hét embere-sorozatunkban

Szerencsés Tilla: Már kiskoromban is mentettem az állatokat
London felé kacsingat Sallay Dániel
Haluska Andrea, a tortaimádó háziasszony
Kovács Mónika, a forráskúti mindenes
˝Illemtant is belecsempésztem a táncba˝
Sebet akart kötözni, ápoló lett
Tóth Margit: Csak a tánc maradt ki az életemből
Tíz éve járja a tanyavilágot Zsuzsanna
Fél évszázad a vasút bűvöletében
Marton János, a juhnyírás Guinness-rekordere
Bánffi család: 106 év a szóda bűvöletében
Sindely Pál: Képzeletben örökre tanár maradok!
Jógázik, táncol és focizik a 70 éves órásmester
A szike és a csavar mögött van egy ember
Marta Dorin, Vásárhely császára
Akit Jimi Hendrix juttatott rendőrkézre
Keserves gyönyörűség a sebészet

A hét embere: Ribizsár Péter, az autószerelő lovag
Bojtos Ferenc a természet szerelmese
Lelkes, a vásárhelyi polihisztor
Aki mindig színesben látja a világot
Harminc év a törvény szolgálatában
Aki az aszfalton éli mindennapjait
Az örök érdekvédő és a józan paraszti ész
Élet a rács másik oldalán
Egy régi vágású kocsmáros a Diófa árnyéka alatt

Várjuk a kommenteket a Facebook-oldalunkon lévő posztban!




hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balogh Sándor modell nélkül alkot nőalakokat

Csak részleteket bont ki szobrain Balogh Sándor szegedi szobrászművész, a többit a közönség fantáziájára bízza. Tovább olvasom