Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

Csongrád megye fele nem érhető el sínpáron

Szeged - Csongrád megye településeinek kevesebb mint fele érhető el közvetlenül vasúton. Az érvényes területfejlesztési koncepció szerint fejleszteni kellene – például Szegedet mint vasúti csomópontot. Ugyanakkor a megyét érintő nyolc sínpár közül kettő jövőjét érvről évre megkérdőjelezik.
Vasúti sínpárral Csongrád megye 60 települése közül 27 büszkélkedhet. Szeged és Vásárhely négy, Szentes és Makó három irányból közelíthető meg vasúttal. A többi, vasútállomással vagy megállóval rendelkező 23 településen csak átzakatol a vonat. Ugyanakkor megyénk 33 települését – a városok közül Mórahalmot és Sándorfalvát – elkerüli a vasút.

Ezüstnyíl

Az Ezüstnyíl az egyetlen nemzetközi vasúti járatunk. Ez a MÁV 136-os számú mellékvonalán, pontosabban a Szeged–Szabadka vasútvonal Magyarországhoz tartozó részén döcög. A Nagyvárad–Eszék közötti Alföld-Fiume vasút részét jelentő vonal 1863 és 1869 között készült. Jelenleg az egyvágányú, nem villamosított vasútvonal hozzánk tartozó megállói: Szeged és Röszke, majd ott a Magyarország és Szerbia közötti országhatár.

Ha a fővárosból számított menetidőt nézzük, akkor a megyebeli városok közül Kisteleké a pálma: Budapestről 2 óra 3 perc alatt érhetünk oda. A leghosszabb menetidőt (4 óra 4 perc) a makóiak kénytelenek elkönyvelni. Megyénk legkeletibb csücskébe, Nagylakra 4 óra 25 perc a legrövidebb menetidő.

A vasúthálózat itteni hossza több mint 305 kilométer. Térségünket jelenleg nyolc vasútvonal szeli át, illetve érinti.

Az itteni 140. számú, Cegléd–Szeged közti fővonalat 1854-ben építette az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság. E sínpár Makó–Arad felé folytatódott, ám e kapcsolat ma már nem létezik. Errefelé legfeljebb 100 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a vonatok a megállókat – Csengele, Kisteleki szőlők, Kistelek, Kapitányság, Balástya, Őszeszék, Vilmaszállás, Szatymaz, Jánosszállás, Kiskundorozsma – érintve, egészen Szegedig. Érdekességnek minősíti a wikipedia internetes lexikon, hogy a pálya eredetileg kétvágányúnak épült. E tervre és az uniós szempontú igényekre is alapoz a megyei területfejlesztési koncepció, mely szerint kétvágányú vonalkiépítéssel kell az itteni kapacitást bővíteni.

Ugyancsak fővonal a 135-ös Szeged–Békéscsaba és a 130-as (Szolnok)–Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhely–Makó vasútvonal, melyen napi egy pár gyorsvonat is közlekedik.


A mellékvonalak közé sorolja a területfejlesztési koncepció is a 147-es számú, vitatott sorsú Csongrád–Szentes vonalat, melynek nagy része – a kor szokásának megfelelően – helyiérdekű vasútként épült meg. Ma Szentes és Csongrád lakosainak biztosít összeköttetést a fővárossal. A fénykorban az alábbi megyebeli megállókat tartotta számon a menetrend: Kónyaszék, Csongrád alsó és Csongrád, Tiszahídfő, Várfok, Hékéd, Szentes, Kántorhalom, Lapistó, Dónát, Kórógy, Pusztatemplom, Fábiánsebestyéni csemetekert, Fábiánsebestyén, Mikeccsárda, Almáskert, Újváros.

Különleges a helyzete a 121-es Újszeged–Mezőhegyes–Kétegyháza vasútvonalnak is: régen a Szeged és Arad közötti fővonalhoz tartozott, a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása óta azonban nem épült újjá. E vasútvonallal érintkezik Deszk, Kiszombor, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak, Csanádpalota. Csongrád megye szélét érinti a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes vasútvonal is – Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községnél. Így teljes a vasúti leltár.

Olvasóink írták

  • 1. http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=73570643&t=9115539 2007. november 27. 15:41
    „"Hát igen, Újszeged olyan amilyen. Az igazsághoz tartozik, hogy utoljára 1913-ban korszerűsítették, és a legszükségesebb talpfacseréken kívül semmit sem csináltak rajta."”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor József nevét venné fel az újszegedi Fő fasori iskola

Szeged - Újra névváltoztatásra készül az 1963 óta működő újszegedi Fő Fasori Általános Iskola, azt… Tovább olvasom