Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Csongrád megye harmadik az ''öregségi'' rangsorban

Szeged - Évről évre csökken a születések száma, a várható élettartam viszont folyamatosan növekszik. Csongrád megyében a népesség három százaléka 80 év feletti, az országos „toplista" harmadik helyén állunk. Az „elöregedő társadalomban" egyre nagyobbak a foglalkoztatottak eltartási terhei.
Csongrád megyében jelenleg a népesség 22 százaléka, azaz mintegy 93 ezer személy hatvanéves, illetve ennél idősebb. A szépkorúak száma és aránya az utóbbi népszámlálások adatai szerint folyamatosan emelkedett, 1980-ban még csak 19 százalékos volt ez az arány – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Hajdú-Bihar vezet

Megnéztünk még két másik megyét, amelyeknek székhelye Szegedhez hasonló nagyváros. Csongrád, Baranya és Hajdú-Bihar adatainak összehasonlításából kiderül, hogy ez utóbbi megyében emelkedett a hatvanévesnél idősebbek aránya az 1980-as évekhez képest a legnagyobb mértékben.

Túl a századikon

Az ország teljes népességét tekintve Csongrád megye bronzérmes: a nők és férfiak nálunk magas arányban élik meg 80. születésnapjukat, a megye lakosságának három százaléka lépi túl a nyolcadik X-et. Szegeden két éve 1445 férfi és 3191 nő érte meg ezt a kort. Tavaly márciusban 109 évesen hunyt el a legidősebb magyar férfi, aki szegedi volt. Molnár Gergő bácsi Kiskunmajsán egy tanyán született és sokáig Kiskundorozsmán élt nagyon aktív hétköznapokat. A századik születésnapján túl még kaszált, állatokat etetett és ebédet főzött unokáinak-dédunokáinak. 2006 őszén katonai díszpompával köszöntötték a szegedi Honvéd téren, ahonnan egykoron elindult az első világháborúba.

Elöregedik a társadalom

– Évről-évre folyamatosan csökken a születések száma és nő a várható élettartam, így a hatvan éven felüliek népességen belüli aránya is emelkedik – magyarázta Szűcs Anna, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi igazgatósága tájékoztatási és információszolgáltatási osztályának vezetője. A folyamat egyik következménye, hogy „elöregedik" a társadalom. A meglett korúak számának növekedéséhez párosul hogy egyre kevesebb gyermek születik, kevesebb fiatal lép át a felnőttkorba, vagyis csökken azoknak a foglalkoztatottaknak a száma, akik „eltartják" a nyugdíjasokat. Ráadásul az aktív korúak között sok a munkanélküli, vagyis egyre nagyobb teher hárul a ténylegesen munkát végzőkre. Míg 1980-ban a foglalkoztatottak népességen belüli aránya még 48 százalék volt, addig 2005-re lecsökkent 37 százalékra. 1980-ban száz foglalkoztatottra 110 inaktív kereső (például a gyesen lévő szülő) és eltartott jutott, de 2005-ben ez a szám már 159 főre emelkedett.

Tovább kellene dolgozni

Jelenleg Magyarországon nagyjából hárommillió nyugdíjas él, majdnem minden harmadik állampolgár ellátást kap, illetve nem fizet járulékot. E magas arány csökkentéséhez az egyik út az lehet, ha az egyébként még aktív 55-64 éves népesség foglalkoztatási arányát növelik. Ezért a nyugdíjbiztosítási rendszer megreformálása aligha halasztható.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iván, a mini szarvas

Aki a verőfényes őszi napsütésben a Szegedi Vadasparkba látogat, ne lepődjön meg, ha séta közben… Tovább olvasom