Délmagyar logó

2016. 08. 29. hétfő - Beatrix, Erna 18°C | 30°C

Csontfaragás tölti ki Kónya István életét

Csontfaragás tölti ki Kónya István életét
Nyugdíjas elfoglaltságnak találta ki a csontfaragást négy éve a szegedi Kónya István. Azóta megszerette, és egyre bővíti portékái körét. Fűszertartókat, nyakkendődíszt és ékszereket is készít - ajándékba.
– Négy éve a hídi vásáron láttam meg egy csontból készült sószórót. Ez adta az ötletet, hogy ilyet én is tudok, vagy tán még jobbat. Az is lökést adott, hogy akkor jöttem el nyugdíjba, és nehogy véletlenül szabadidőm maradjon a kert mellett. Az a filozófiám, hogy megcsináltam, mert nem tudtam, hogy lehetetlen – mesélte a 66 esztendős, szegedi Kónya István, miként talált rá a csontfaragásra. Addig semmi efféle kézművességgel nem foglalkozott, aktív korában garázsmesterként dolgozott. Egy évvel később már akár konkurenciának is kiállhatott volna portékáival a vásárba. Só-, bors- és csilitartóval kezdte, vázával folytatta, amire még virágmintát is vésett a felesége rajza nyomán.

Büdös, poros, zajos
Az anyagszükségletet Kónya István nagyon könnyen megoldja, hiszen a velős csontokat a marhahúslevesből veszi. Az a legalkalmasabb a faragásra. Emellett agancsokat is megmunkál. A nagyon kemény marhacsontot a műhelyében rendszeresített kuktában kifőzi, a valamivel puhább agancsot szárítva használja fel. Viccelődik, hogy azért esznek marhúslevest, hogy a csontjából alkothasson. És fordítva: azért farag, hogy ehessen.

A csontot flexszel és fémfűrésszel felaprítja, azt mondja, több sarokra érezni olyankor az égett csont „nem igazán parfüm" illatát. Ő viszont már hozzászokott; a cél érdekében nem zavarja a büdös, a por és a zaj. Faragni először faragókéssel kezdett, majd egy kis multifunkcionális csiszológéppel fejlesztett tovább. Az igazán finom fúráshoz, csiszoláshoz azonban leselejtezett fogorvosi műszert vet be. Szerencséjére kétkezes, vagyis főként a bal kezével vág, fúr, vés, ám ha elfárad, a jobbjával dolgozik tovább. Megmutatja a fogásokat: megmacskásodik ám közben az ember keze!
 
Fűszertartók után nyakkendődíszt és ékszereket talált ki a szegedi csontfaragó. Fotó: Frank Yvette
Fűszertartók után nyakkendődíszt és ékszereket talált ki a szegedi csontfaragó. Fotó: Frank Yvette


Bővül a repertoár
A fűszertartók után a csontfaragó áttért az amerikai vagy vadásznyakkendőkre, azaz a bőrszíjakat összefogó csontdíszekre. Havasi gyopárt, pisztrángot faragott rá, fémdíszekkel dekorálta. Az újabb gondolatokat további tettek követték, női vonalon különféle kitűzők, brossok és medálok színezték a repertoárt. A legérdekesebb keretet az agancs „rózsatöve" adja az ékszereknek, vagyis a szarvasagancsnak az a része, amellyel az az állat fejéhez illeszkedik. A levelek és virágok rajzolata olyan arányos, hogy azt hihetnénk, István előrajzolja magának a motívumokat. Pedig nem.

Azt meséli, az a legnehezebb, hogy erősen kell tartani a fúrót a precíziós munkához. Ennek ellenére csupán néhány apróbb sérülést szerzett a faragás közben. Egy medálra akár két napot is fordít megmunkálástól a lakkozáson át az akasztó felragasztásáig. Ennyi faragás után előfordul, hogy három napig rá sem bír nézni a csontokra. Legújabb ékszereit szárított minicsilivel és falevéllel díszíti. Kuriózumnak az úgynevezett gyöngyöző agancs számít, ami egyfajta fejlődési rendellenesség, érdekes alakú kinövésekkel.

Beindul a vezérhangya
– Buli az egész. Az ötlet az érdekes, mert ha eszembe jut valami, nem hagy nyugodni, megcsinálom. Diót is kombináltam csonttal. Türelem nélkül nem lehet faragni, csak kikapcsolva. Véletlenül sem unatkozom – teszi hozzá. Portékájából nem ad el, csak elajándékoz. Hívják kézműves- kiállításokra, vadász témájú rendezvényekre. A petőfitelepi művelődési ház után legközelebb Apátfalván mutatkozik be. Kónya István úgy tudja, egy tömörkényi agancsfaragón kívül nincs más a megyében, akinek hasonlóan a csont töltené ki az életét.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EDF DÉMÁSZ: Nincs egészségkárosító hatása a nagyfeszültségű távvezetéknek

EDF DÉMÁSZ: Nincs egészségkárosító hatása a nagyfeszültségű távvezetéknek
Az EDF DÉMÁSZ állítása szerint a háztartási berendezések jóval erősebb elektromágneses teret hoznak létre, mint a lakóépületek közelében húzódó, nagyfeszültségű távvezeték. Tovább olvasom