A Boldogasszony sugárúton reggelente egymás hegyén-hátán állnak az autók. Fotó: Karnok Csaba

Hétköznap reggelenként a hétóráshoz képest nyolc után hatvan százalékkal csökken az utaslétszám a szegedi autóbuszokon, trolikon és villamosokon. Ebben az egy órában jár a legtöbb tömegközlekedési jármű és persze személyautó is a város útjain. Az otthonuktól az iskolájukig igyekvő gyerekek és a kicsiket kísérő szülők ilyenkor, a nagykabátos időszakban szenvednek leginkább a közlekedési csúcstól.

– Lépcsőzetes iskolakezdéssel igyekeztek a közlekedési zsúfoltságot enyhíteni Szegeden 1982-ben, egy tanácsi határozat nyomán – emlékeztet az ötlet eredetére Mező István, a Tisza Volán Rt. divízióigazgatója. Akkor a két és három műszakban dolgozó vállalatoknál is más-más időpontban kezdtek dolgozni, a tanítás pedig fél hét és nyolc óra között 15 perces csúszásokkal kezdődött a szegedi iskolákban. Ehhez képest ma nemcsak az iskolákban, hanem a cégek jó részénél, a hivatalokban, a szolgáltatást nyújtó szervezeteknél is 8 óra körül indul a nap. Ez pedig azt jelenti, hogy a reggeli csúcs a Szegeden kívülről érkezőket is szállító autóbuszokon két-két és fél órára nyúlt.

Utazó diákok Becslések szerint a Szegeden általános iskolába járó 11 ezer 500 tanuló közül legalább 9 ezer a 8 órás becsöngetésre időzíti a reggeli felkelést és indulást. Hozzájuk csapódik a közlekedési csúcs idején legalább 4 ezer diák a 12 ezer 500 középiskolás közül.

Ma is föllelhetők a lépcsőzetes iskolakezdés maradványai – összegzi tavalyi felmérésük tapasztalatait Kardos János, a szegedi polgármesteri hivatal közoktatási irodájának vezetője. A huszonhat önkormányzati általános iskola közül öt intézményben 7.45-kor, a többi helyen 8 órakor csöngetnek be az első órára. A megosztottság az egyetem gyakorló iskoláira is igaz: a Juhász Gyulában 8-kor, a kis Ságváriban 8.15-kor indul a munka. Színesebb a kép Szeged 19 középiskolájában. A tinik órarendjét a start pillanata alapján összehasonlítva kiderül: 7.15 és 8.15 között egyórás eltérés is lehet két intézmény, illetve egy iskolán belül két különböző nap között. Az egyetemhez tartozó Ságvári gimiben 7.30-kor; az egyházi iskolák közül a piaristáknál 8-kor, a Karolinában 8.15-kor kezdődik az oktatás.

Az összevisszaság azt mutatja, az oktatási szakemberek – az intézményi szabadságra hivatkozva – nem tartják összehangolhatónak a szegedi iskolákban a becsöngetés időpontját. Pedig a lépcsőzetes iskolakezdés, vagyis a közlekedési csúcsidőszak széthúzása enyhítené a buszok, trolik és villamosok zsúfoltságát – a nemzetközi tapasztalatok szerint is – magyarázza Dózsa Gábor. A Szegedi Közlekedési Társaság vezetője szerint ideális lenne, ha 7 és 9 óra között, 15-30 perces eltolódással kezdődne a tanítás a belvárosi sulikban.

Sűrítés A járatsűrítés jegyében a legkritikusabb időszakban, 7 óra és 7.30 között a Tisza Volán belvárost is érintő 10-es, 83-as és 35-ös vonalán akár két csuklós busz is gyűjti és viszi az utasokat. Közben Szeged vonzáskörzetéből folyamatosan, például csak Makó irányából öt autóbusz érkezik 7.30-ra a Mars térre.

Egyelőre az utasok számával arányosan növelik az autóbuszok, trolik, villamosok számát és indításának sűrűségét a szegedi tömegközlekedési cégek. De ez csak arra elég, hogy lehetőleg senki se maradjon le a tömött járművekről.

Ugyanakkor a reggeli csúcsforgalomban az utak is zsúfoltak. Az iskolák felé araszoló autók számát csökkenteni szemléletváltással, a tömegközlekedés kívánatosabbá tételével lehetne – véli Lantos Péter. A polgármesteri hivatal közlekedési referense szerint Szeged önkormányzatának fontos célja a tömegközlekedés és az úthálózat fejlesztése. Ez – a járműpark és a pálya folyamatos korszerűsítése után – akkor lesz látványos, ha elkészül a déli híd. Addig viszont a javuló komfortú tömegközlekedés és a könnyített parkolási lehetőségek összehangolásával tehetjük élhetőbb várossá Szegedet – a reggeli csúcs idején is.