Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Csúry László: Mindig a híres szegedi órás fia maradok

A Fekete Házban különleges tárlatvezetést tartott Csúry László, mint fogalmazott, a híres szegedi órásmester fia. A születésnapos mester bemutatta a két generáció által készített és a közgyűjteménynek átadott óraritkaságokat.
Csúry László: Szülővárosomban vannak az óráink a legjobb helyen. Fotó: Miskolczi Róbert
Stílusosan óraütésre kezdődött az óraritkaságok kamaratárlata a szegedi Fekete Házban. A hajdani híres szegedi órás fia, az ugyancsak neves mester, Csúry László nyáron adta a Móra Ferenc Múzeumnak a Csúry-féle kuriózumokat.

A Dóm tér ékei

– Édesapám, Csúry Ferenc törekvő ember volt, a szegedi Brauswetter Jánostól tanulta ki a szakmát, és 1911-ben alapította saját műhelyét a Tábor utcában – emlékezett a napokban nyolcvankilencedik születésnapját ünneplő Csúry László. – Az üzlet pedig nőttön nőtt, a Kárász utcai képcsarnok helyén például három nagy helyiségben működött. Kapható volt nálunk óra, ékszer, rádió és gramofon, felépült az aranyművesműhely és berendeztünk egy toronyóra-összeszerelő üzemet. Attila utcai házunkban működött a bronz- és alumíniumöntöde, valamint a nagyobb munkagépek.

Az első toronyórát az újszegedi templom rendelte Csúry Ferenctől 1921-ben. Azt követően pedig se szeri se száma a megrendeléseinek, országszerte kétszáz templom tornyát díszíti a munkája, többek között a dómé is. A Dóm tér másik érdekessége szintén a mester műve, az 1936-ban elkészült harangjáték Csúry-féle saját szabadalom: az aprószerkezet finommechanikája kizárólag a harangjáték dallamát erősíti fel, mindenféle mellékzörej nélkül.

Vekkerek és bim-bamok

Csúry Ferenc a fiát ugyancsak iparosnak nevelte, nyaranta a műhelyében oktatta vagy együtt utaztak toronyórát beállítani.
– Az órákkal kirándultam, velük éltem. Apám így szerettette meg velem a mesterséget – emlékezett a friss szellemű Csúry László elérzékenyülve. 1946-ban kapott mesterlevelet, ám családi műhelyüket három év múlva államosították. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Nehézipari Minisztérium megbízottai megkeresték az idősebb Csúryt, működjön közre a budapesti Állami Óragyár felállításában. Az önzetlen mester maga helyett a fiát ajánlotta, így Csúry László varázsolt az egykori kézigránát-készítő üzemből óragyárat. 1960-ig ötvenféle időmérőt – vekkert és bim-bamot – gyártottak, mígnem a szocialista tábor munkamegosztásában a keletnémet, csehszlovák és orosz gyárak vették át a profilt. Akkor a mérnök- és közgazdász végzettségű órás Szentesen kapott feladatot, a Kontakta villamosszerelési cikkek gyárát alakította ki és vezette nyugdíjazásáig.

Stadionórák

– Gyönyörű és látványos megbízatásokat teljesítettem, hiszen a hatalmas órákhoz helybe kellett mennem. Rengeteget utaztam, láttam és tanultam. Stadionokba szereltem fel egyedülálló sportórákat. Magyar szabadalmam szerint a másodpercet nem harmadik mutatóval jeleztem, hanem körben villanykörtékkel villantottam fel – magyarázta Csúry László. A legelsőt Szegeden a Szeol-pályán próbálták ki, aztán következett a Népstadion órája, majd egy tuniszi, kairói, berlini, moszkvai és ázsiai felkérés. De olyan hétköznapi alkotások is őrzik a keze nyomát, mint homlokzati órák, munkahelyi blokkolók és normaidőmérők, vagy a dunaújvárosi főóraközpont négyezer alórájával. Máig számtalan relikviát őriz otthonában a magát is óramű-pontosságúnak nevező precíz mester. Ennek néhány darabját adta át nemrégiben szülővárosának és az örök időknek.


Szegedi óratörténet

Igazi óratörténeti ritkaságokat láthatnak az érdeklődők október végéig a Fekete Ház tárlatán. A szegedi származású Csúry László órásmester a közgyűjteményben helyezte el többek között a balástyai templom toronyórájának eredeti számlapját, az általa gyártott ébresztőórák ősdarabját, valamint a saját szabadalmú Csúry-féle harangjátékot. Ez a Westminster-dallamot játszó szerkezet ipartörténeti kuriózum. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aszfaltcsíkot húznak a szegedi reptéren

Várhatóan a jövő héten kezdi el építeni a szegedi reptéren az ezerkétszáz méteres futópályát a… Tovább olvasom