Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Dékány Imre: A tudás hatalom, de ezt fel kell ismerni

Szeged - A tudósok véleményére jobban kellene támaszkodnia a döntéshozóknak – véli Dékány Imre vegyészprofesszor, akit a minap választottak meg a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökének.
Megtisztelő társadalmi megbízatásnak nevezi Dékány Imre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kolloidkémia Tanszék vezetője, hogy megválasztották a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) elnökének. A 62 éves vegyész a tudományszervezésben már gyakorlatot szerzett úgy is, mint a SZAB korábbi alelnöke, illetve az SZTE tudományos és külügyi területtel foglalkozó rektorhelyettese.

– A tudósok véleményére jobban kellene támaszkodnia a döntéshozóknak – véli Dékány Imre. – Független álláspontunk megfogalmazása – térítésmentesen – kötelességünk is, például regionális kérdésekben. Az innováció és a technológiai transzfer összekapcsolódik a tudománnyal, de lényeges, hogy az ipar megfogalmazza igényeit, mert így orientálhatjuk a kutatást.

Tudósként nanorészecskékkel, tudományszervezőként globális problémákkal is foglalkozik Dékány Imre Fotó: Miskolczi Róbert
Tudósként nanorészecskékkel, tudományszervezőként globális problémákkal is foglalkozik Dékány Imre Fotó: Miskolczi Róbert

A tudás hatalmának elismertetését tekinti az egyik legfontosabb feladatának a SZAB új elnöke. Meggyőződése, hogy a térség fejlődésének motorja az a szellemi produktum lehet, ami a szegedi egyetemen és a dél-alföldi kutatóhelyeken születik.  – A természettudományok és az informatika kulcsszerepe vitathatatlan a régió és a világ előtt álló globális problémák megoldásában – jelenti ki a vegyész. Ugyanakkor be szeretné emelni az MTA itteni szervezetébe a zene, a képzőművészet, az építészet jeles képviselőit.

– Következetes, rövid, lényegre törő megbeszélések eredményeként csak annyi feladatot szab meg, amennyit meg lehet csinálni – foglalja össze Dékány Imre az elődjétől, a SZAB elnökeként 15 éven át tevékenykedő Telegdy Gyulától megismert és követendőnek tartott vezetési módszer lényegét.

A tudomány napjai és pénzei

A Magyar Tudományos Akadémia létrehozásáról 1825. november 3-án döntött pozsonyi országgyűlés. Több mint száz évvel később, 1996-ban a magyar tudósok világtalálkozójukon arról határoztak, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja. Abban az évben érte el mélypontját a kutatás-fejlesztés GDP arányos támogatása, amit 2002-ben 1 százalék fölé emelt a kormány. Ám az utóbbi hat évben a hazai tudomány fejlesztésére szánt források jelentősen (a GDP 0,97 százalékára) csökkentek.

Európában a fejlesztési támogatások átlaga 2005-ben a nemzeti össztermék közel 2 százaléka volt, amelyet az Európai Unió 2010-re már 3 százalékra tervez megemelni. Magyar kezdeményezésre november 10. napjára hirdették meg a tudomány világnapját – megünnepléséről az UNESCO 2001-ben döntött, majd 2002-ben tartották meg először.

Olvasóink írták

  • 2. Rucz Tibor 2008. november 08. 16:52
    „Szívből gratulálok Dékány Imre professzor Úrnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökévé történt megválasztásához.Munkájához kívánok sok sikert és jó egészséget.
    Itt szeretnék ugyan csak gratulálni Prof.Dr.Vígh László Úrnak,akit ismételten megválasztottak a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöké-
    nek, akinek munkájához őszinte szívből kívánok sok sikert és nagyon
    jó egészséget.”
  • 1. zoltanz 2008. november 08. 15:30
    „"A tudósok véleményére jobban kellene támaszkodnia a döntéshozóknak"- Jó szöveg. De akkor, ha így lenne, hogy tudna GőgösBunkó végigfeszíteni Tuskógöröngy főterén, mint Döntéshozó Testület Rettegett, Világokos tagja, vagy éppen főkappanja?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka bocsánatot kért az amerikai jelzáloghitel-válságért

Szeged - A gazdasági válság volt a fő téma a tegnapi szegedi közgyűlésen, ahol az ellenzék Botka… Tovább olvasom