Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Dékány Imre: Váltani kell!

Szeged - Kutatási témát háromszor váltott négy évtizedes pályája során Dékány Imre vegyész. De az akadémikus idén kart is vált. A szokatlan fordulat magyarázatát is kértük a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tavaly egyik legtöbbet idézett kémikusától, a Gábor Dénes-díjjal kitüntetett professzortól.
– A környezetvédelem oktatását – speciálkollégium keretében a Kolloidkémiai Tanszéken – már a 80-as években elkezdtük. A kezdeményezés a szakmából következett, a kolloidok megismeréséből – amelyeket nanoszerkezetű anyagoknak is neveznek manapság – magyarázza Dékány Imre akadémikus, vegyész, hogy a Gábor Dénes-díjat a múlt év decemberében miért épp a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárától, Kling Istvántól vette át.

Az SZTE tavaly egyik legtöbbet (a Web of Science szerint 649-szer) idézett kémikusa, a kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területén kiemelkedő kutatómunkát végző vegyész hangsúlyozza: a szegedi egyetemen már akkor létezett környezettudományi oktatás – a Kiricsi Imre irányításával dolgozó Alkalmazott Kémia és Környezettudományi Tanszék koordinálásával –, amikor a gazdaság még nem kellően figyelt erre a területre.

Dékány Imre és 15–20 fős kutatói csapata az ipar elvárásaira is figyel. Fotó: Miskolczi Róbert
Dékány Imre és 15–20 fős kutatói csapata az ipar elvárásaira is figyel.
Fotó: Miskolczi Róbert

– A környezetvédelemhez kötődő nanotechnológiai eljárás segítségével ultravékony rétegeket fejlesztettünk ki, amelyek reaktív tulajdonságúak és ezáltal öntisztulók – rögzíti az SZTE Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékét vezető professzor. E téren évek óta kapcsolatban állnak németországi kutatóhelyekkel, részben NATO-támogatott, többször tízmillió forintos pályázati sikerüknek köszönhetően. Módszerükkel kezelik a harci repülőgépek, a páncélozott járművek felületét, így azok a vegyi biológiai fegyverek hatását képesek semlegesíteni.

Húsz éve

A Gábor Dénes-díjakat a Novofer Alapítvány műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma ítéli oda minden évben a műszaki-szellemi élet kiválóságainak, az innovációs folyamatban alkotó módon részt vevő szakembereknek. A díj csaknem húsz éve ismeri el azt a magatartást, amelyet a névadó, Gábor Dénes egész életpályája során tanúsított.

A 90-es évek közepén már fotokatalizátor nanorészecskék alkalmazásával napfénnyel tisztították az olajjal szennyezett talajokat is. Az alapkutatási eredmények másik iránya: a szuperoldóképességű komplex folyadék, amelynek segítségével eltüntethető a falfirka. Erre létrehozott spin-off cégük, a Nanocolltech Kft. alig győzi teljesíteni a nanotechnológia alkalmazásával összefüggő egyéb igényeket. A cég által kifejlesztett termékek gyártását a Medikémia Zrt.-nél valósították meg Szegeden.

– Az elmúlt négy évtizedben háromszor változtattam alapkutatási témát. Egyik épül a másikra, de a bázis a kolloidkémia marad, mert 15–20 fős kutatói csapatommal az ipar elvárásaira és a társadalom igényeire is figyelünk – magyarázza az akadémikus, aki immár a bio-nano medicinára koncentrál.

Újításként emelte a szegedi egyetem struktúrájába az innovativitást Dékány Imre, amikor 2003-ban Szabó Gábor tudományos rektor helyettesévé választották. A 2008-ig tartó időszak eredményességét az alapkutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása, az egyetemi tudásközpontok születése, milliárdos pályázati sikerek mutatják. A tavaly az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnökévé választott tudós változatlanul fontosnak tartja az innovációt.

Nano arany és ezüst – TTIK, ÁOK

Szövetbarát voltát régóta ismeri az aranynak az orvostudomány. Az ezüstről pedig régóta ismert, hogy fertőtlenítő hatású, tehát használható az egészségiparban. De kérdés, milyen e nemesfémek hatása peptidekhez, fehérjékhez kapcsolva; illetve biológiai szenzorként hogyan működnek. A választ kereső Penke Botond akadémikus irányításával dolgozó orvoskari kutatócsoport munkájába kapcsolódott be Dékány professzor már 2006-ban. A következő tanévtől az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról az Általános Orvostudományi Karra lép – a normatív finanszírozásból adódó okok miatt. Kevés ugyanis a kémiai tanszékcsoport bérkerete. Nem minden oktatónak sikerül eredményesen pályázva pénzt szerezni, és ezzel a bevétellel is finanszírozni az oktatás és kutatás költségeit. De a hallgatók alacsony létszáma is oka annak, hogy az akadémikus 4 évtizedes természettudományi kari lét után az orvosi karon szeretné folytatni oktató és kutatómunkáját.

Olvasóink írták

  • 1. Azonosító 2010. január 28. 22:26
    „És mi az oka a hallgatók alacsony létszámának a természettudományi karon? Észnélküli szadista módon szórják-vágják ki a hallgatókat a lankadtfarú Lomonoszov leszármazottak, másban már nem tudnak élvezni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újraindulhatott a tanítás a Ságváriban

Sikerült felfűteni a tantermeket, így a szegedi Ságvári-gimnáziumban kedden már zavartalanul folytatódhatott a tanítás. Tovább olvasom