Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Détár Enikő: Nem vagyok bosszúálló

Szeged - Hét év után, első gyermeke születésekor sikerült kigyógyulnia a bulimiából. A Flóra Szívakadémia „arca" szombaton járt Szegeden.
– Kávé, konyak, cigaretta?
– Egy szerep miatt rászoktam a cigarettára. Igyekszem ezt minimálisra redukálni. Kávét iszom, de alkoholt csak nagyon keveset fogyasztok. Töményt szinte soha. Vörösbort szoktam inni, mert néha vérszegény vagyok.

– Hogy figyel oda egészsége megőrzésére?
– Nagyon fontosnak tartom a helyes táplálkozást és a lelki békét. Az országban az emberek jelentős része túlsúllyal küzd. Nagyon kevés fizikai munkát végzünk, és keveset sportolunk. Az iskolák sem tudják olyan komolyan számon kérni a testedzést – legtöbbször a tornaterem hiány miatt. Ez elhízáshoz vezethet. Korunk népbetegsége a luxuséhezés: rengeteget eszünk, de nem minőségi ételeket. Igaz, képtelenség odafigyelni mindennap arra, hogy mit fogyasztunk, de nagyon fontos, hogy legalább a gyerekeink reggelijére nagy hangsúlyt fektessünk, s ha máskor nem is, legalább hétvégenként adjuk meg a módját, és ne állva, papírból, együnk.

– Milyen a viszonya a fakanállal?
– Egészen baráti, bár gyerekkoromban néhányszor kikaptam vele. Szeretek főzni. Volt idő, amikor elvártam magamtól, hogy mindennap főzzek, de belefáradtam. Néhány éve úgy döntöttem, változtatok. Nem attól vagyok jó anya vagy jó feleség, hogy mindennap én főzök. Ha módomban áll, akkor hétvégén szívesen nekiállok. És ha úgy érek haza, még késő este is képes vagyok szilvaszószt készíteni a kisfiamnak.

Fotó: Schmidt Andrea
Fotó: Schmidt Andrea

– Volt olyan időszak az életében, amikor nem figyelt oda az egészségére?
– Hét évig bulimiás voltam, amit a stressz váltott ki. Tizenhat éves koromban édesapám egy autóbalesetben meghalt. Kifelé úgy tűnt, hogy ezt három hónap alatt sikerült feldolgoznom. De legbelül baj volt. Azt hittem, egyedül nekem van ilyen problémám, ezért rettenetesen szégyelltem. Csak az anyukám, a testvérem és az akkori szerelmem tudta.

– Optimista vagy pesszimista?
– Optimista vagyok. Amikor terhes lettem, egyik percről a másikra eldöntöttem, hogy legyőzöm a betegséget. Egy orvos barátom segítségével sikerült is.

– Film, színház, muzsika?
– Keveset filmeztem. Ez is egy klikk, aminek én nem lettem a tagja. Színházban játszom. Van amikor örömteli a munka, van amikor úgy érzem, nem is kellek. De ha végignézem ezt a huszonkét évet, megállapíthatom: számtalan főszerepet eljátszottam, amire joggal lehetek büszke. A Reflektor című RTL klubos tévéműsor öt és fél éve az életem része. Nagyon szeretem csinálni. Jó együtt dolgozni az ottani csapattal. Csak azt sajnálom, hogy a kritika is engem ér, nem csak a dicsőség.

– A férjének, Rékasi Károlynak is pozitívak a tapasztalatai? Őt nem azonosítják az emberek Zsolttal, akit a Barátok köztben játszik?
– Bár negatív figurát alakít, nagyon szeretik az emberek. A nők mindig is szerették a rosszfiúkat, a férfiak pedig szeretnének olyanok lenni, mint Zsolt, és nagy csibészségekben részt venni. Előfordul, hogy Kari is azt várja, mikor dobják be a perecet a kocsiablakon, de szerencsére nem ez a helyzet.

– Megbocsátó vagy haragtartó?
– Alapvetően megbocsátó vagyok. Ha a munkámban valaki nagyon megaláz, vagy egy adott helyzetben azt érzem, hogy csúnyán megbánt, akkor sem vagyok bosszúálló. Van, amit megpróbálok tisztázni, de ha nem sikerül, lezárom magamban. Nagyon nyitott vagyok, vadidegenekkel is leállok az utcán beszélgetni, de csak kevés embert engedek közel magamhoz. Ha közülük valaki megbánt, annak nincs több esélye.

– Három kívánság?
– Szeretném, ha ebben a pici országban az emberek összekapaszkodnának, becsülnék egymást, ha soha senkinek nem kellene nehéz betegségben szenvednie. A harmadik kívánság talán közhely, de azt szeretném, hogy a családom boldog legyen.

Olvasóink írták

  • 3. Katalinka 2008. november 09. 16:16
    „Nagyon kedves, aranyos hölgy. Igazi sztár.”
  • 2. gonzales 2008. november 09. 11:49
    „láttam Détár Enikőt egy pest környéki kórház ambulanciáján
    nem tolakodott előre,tűrelmesen várakozott,beszélgetett a bentlakó betegekkel,szegények kértek töle kávépénzt,cigire a művésznő végtelen tűrelemmel volt a betegekkel,akik nem tudták ki ő
    előttem kitűnőre vizsgázott mint ember,művésznek is kitűnő”
  • 1. rde 2008. november 09. 10:29
    „Először meg kellene tanulni beszélnie, mert nagyon raccsol.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

25 éves a Windows

A világ leggazdagabb emberévé tette Bill Gateset, mókás hibaüzeneteket küld, és még olyanok is… Tovább olvasom