Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Diplomatagyár a szegedi egyetem

Szeged - Párizs, Berlin, Bécs és Róma kulcsfontosságú diplomáciai intézményeit Szegedhez kötődő egyetemi oktatók igazgatták az ezredfordulón. Ám előtte és azóta is, több mint húsz követ indult a Tisza-parti városból.

De nem csupán ezért nevezhetjük diplomatagyárnak a szegedi egyetemet, hiszen – a meglévő tudás intézményesítéseként – létrejött az itteni nemzetközi kapcsolatok szak, mely a hazai felsőoktatási intézmények közül a második legnépszerűbb.

– Amatőr diplomataként, politikai kinevezettként kezdtük a külügyi szolgálatot, de gyorsan megtanultuk azokat a technikai fogásokat, melyek nélkül nem boldogulhattunk volna. A múlt század nyolcvanas éveinek végéig a Szovjetunió irányította a magyar külpolitikát, ott képezték ki azokat a „külügyéreket", akiknek a kiválasztásában a politikai megbízhatóság számított elsőszámú szempontnak. Ehhez képest volt szükség 180 fokos fordulatra a rendszerváltás után – adott diplomáciatörténeti vázlatot Pordány László, az Antall-kormány ausztráliai és új-zélandi, majd az Orbán-kormány dél-afrikai nagykövete. A szegedi egyetem angol tanszékéről induló, visszatérte után a tanárképzőn angol tanszéket alapító, ma már nyugdíjas oktató hozzátette: a többnyire a határon túli magyarokkal is kapcsolatokat ápoló új diplomatanemzedék – elődeivel szemben – jól ismeri a modern nyelveket és annak a térségnek a kultúráját, múltját, ahol hazánkat képviselik.

Egyszerre négy külföldi magyar intézet élén is a szegedi egyetemhez kötődő diplomata állt az ezredfordulón.

Négyen az élen

Párizsban Csernus Sándor, Berlinben Masát András, Bécsben Csúri Károly, Rómában Szabó Győző dolgozott kultúrdiplomataként. Közülük a szegedi egyetem német tanszékének egykori oktatója, ma a német nyelvű Andrássy-egyetem rektora, Masát András nem csak a berlini magyar intézet új épületének fölhúzására büszke. Azt is számon tartja, hogy a Tisza-parti városból vendégül látta, és bemutatta a német közönségnek például lapunk publicistája, Darvasi László focis könyvét, vagy a Somogyi-könyvtárból a Szőkefalvi-Nagy Erzsébet által rendezett kiállítást. A most az SZTE osztrák tanszékét vezető Csúri Károly professzor viszont a bécsi magyar intézet első embereként az osztrák–magyar kapcsolatokról 2003-ban olyan jelentős és sikeres kiállítást rendezett, hogy azt Oroszország leghíresebb múzeumában, az Ermitázsban is bemutatták 2005-ben.

Pál József háromszor – például egy 1998-as fogadáson – is találkozott a II. János Pál pápával. Fotó: DM/DV
Pál József háromszor – például egy 1998-as fogadáson – is találkozott a II. János Pál pápával.
Fotó: DM/DV

A különbség forrásai

– Újabb fordulatot hozott az uniós csatlakozás. Immár az EU-tagországok együttműködésének kerete adott, ezért e helyeken a nagykövetségek szerepe csökken, míg a korábbinál sokkalta fontosabbá lett a kulturális sajátosságok felmutatására képes intézetek és diplomaták szerepe. Ugyanakkor a nagykövetségek funkcióit a gazdasági kapcsolatépítésben a cégek közötti információháló váltja föl – említ egy új szempontot a jelenleg az olasz tanszéket vezető Pál József professzor, aki korábban helyettes államtitkárként, de a Római Magyar Akadémia vezetőjeként is, mostanában pedig mint szegedi tiszteletbeli olasz konzul és az olasz intézet irányítója kapcsolódik a külügyekhez.

Vigyázó szemünk Párizson

A legek közé tartozik, hogy volt idő, mikor egyszerre hárman – Csernus Sándor, Pálfi György és Somogyi Norbert – dolgoztak külügyesként hazájukért. A 2001-es franciaországi magyar évvel indult a nagy sikerű külföldi magyar évadok sorozata.

Hosszú névsor

Hosszabb-rövidebb ideig valamilyen külügyi intézményben szolgálatot teljesítő és Szegedhez kötődők (valószínűleg hiányos) névsora: Bollobás Enikő, Bratinka József, Csernus Sándor, Csorba László, Csúri Károly, Hunya Péter, Katona Tamás, Martonyi János, Masát András, Pál József, Pálfi György, Pordány László, Somogyi Norbert, Szabó Győző, Szörényi László, Torma József, Trócsányi László, Vastagh Pál, Vigh Éva, Zimonyi István.

– Természetesen a szigorú szakmai szempontok mellett a lokálpatriotizmus is dolgozott bennünk, amikor Párizsból szegedi helyszínű együttműködési pályázatot kezdeményeztünk a 2004-es budapesti Chirac-látogatást követően – ismeri el az embertani tanszéket vezető Pálfi György, aki 2002-től öt éven át Párizsban tudományos és technológiai tanácsosként dolgozott. Kezdeményezőként vállalt részt abban az újabb magyar–francia biotechnológiai nagyprojektben is, amely Nicolas Sarkozy 2007-es magyarországi látogatásához köthető. A szegedi diplomatának tehát köze van ahhoz, hogy több milliárd forintnyi támogatás érkezhet térségünkbe, magyar–francia együttműködésben folyó kutatásokra. Pálfi György szerint a jó szakdiplomata az együttműködések bővítése mellett a hazai tudományos-technológiai fejlődést is élénkítheti.

– Színvonalas, nemzetközileg nyitott a képzés a szegedi egyetemen. Ezt is igazolja a külügyben helyt álló, a mi univerzitásunkhoz köthető oktatók magas száma. De közülük csak azok lehetnek sikeres diplomaták, akik kellő alázattal megtanulják e nehéz szakma titkait és fogásait. Jómagam a karrierdiplomaták részéről csak segítséget tapasztaltam – folytatja a magyarázatot Csernus Sándor, aki 1990 és 1994, majd 1998 és 2000 között dolgozott a párizsi magyar intézetben, együttműködött négy magyarországi nagykövettel is, ma viszont középkori egyetemes történetet oktat, és a BTK dékánja. – A külügyben szokásos főváros-központúsággal szemben mi a regionális szempontok fontosságát átéreztük és érvényesítettük. Például az SZBK, illetve a szegedi egyetem kiválóságát ismerve támogatunk uniós projektek ideérkezését. Ezért is tartom fontosnak fenntartani a diplomácia társadalmasítását. Szeged, a régió és az egyetem nemzetközi szereplésében, hírének növekedésében a diplomáciai szolgálatba kirajzott egyetemi oktatók nagy szerepet játszottak.

Nemzetközi kapcsolatok szak

Immár 11 hazai felsőoktatási intézményben is lehet a nemzetközi tanulmányok szakon diplomázni. Ezek között – a budapesti Corvinus egyetemi után – a második legnépszerűbb a szegedi – mondja Majsa József koordinációs igazgató. Az SZTE állam és jogtudományi karának a 3. évfolyamnál tartó, új szakján körülbelül 260 hallgató ismerkedik az idegen nyelvekkel és kultúrákkal, a külföld társadalomföldrajzával, gazdaságával és jogrendszerével – a multidiszciplinaritás jegyében. Ők – reményeik szerint – a helyi és megyei önkormányzatok, kulturális rendezvények és persze a cégek bővülő külkapcsolatainak ápolójaként tudnak majd elhelyezkedni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ónos eső Szegeden is: baleset a Felső-Tiszaparton

Szeged - Egy ember könnyebben megsérült, amikor szerda reggel egy menetrend szerinti autóbuszjárat… Tovább olvasom