Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Dobos Katalin szeretne feljutni a Himalájába

Szeged - Az egyik legszebben beszélő szegedi színésznőként számos izgalmas főszerepben ismerhette meg a közönség Dobos Katalint, aki négy éve úgy döntött: sohasem lép többé világi színpadra. Krisna követőjeként a Himalájába készül – és önálló estjein legkedvesebb verseit, tanításait mondja.
– Görög katolikusként születtem, templomba járó család voltunk. Tízévesen fellázadtam, közöltem anyámmal, hogy áttérek apám református vallására, mert nem akarok gyónni. Azt szeretném, ha közvetítő nélküli kapcsolatom lenne Istennel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jékén majdnem szemben laktunk a templommal; akkor szerettem oda járni, amikor nem volt mise. Szegedre kerülve vasárnap délelőttönként a piacról jövet megálltam a zsinagóga mellett a parkolóban, felnéztem a gyönyörű kupolára, tornyokra, fákra, galambokra – ott éreztem közel magamhoz az Istent. 11 évvel ezelőtt jogász barátnőm hívott: Nandafalván, ahol vaisnava közösség él, felépült egy hindu templom, szeretnék, ha az avatásán felolvasnék a magyar és a világirodalomból lélekvándorlással kapcsolatos részleteket. Érkezett Indiából egy mester is, kérdezték, van-e kedvem meghallgatni. Megérintett a tanítása, az ő hatására kezdtem ismerkedni a hindu kultúrával. Egy évvel később, amikor a templomból Nandafalva alapítójának hamvaihoz sétáltunk át mezítláb a réten, a hívek énekeltek a tavaszi napsütésben, úgy éreztem, köszönetet kell mondanom Istennek, mert ezt kerestem – mesél Dobos Katalin a hosszú útról, ami a Krisna-tudathoz vezette.

Dobos Katalin: Nagy csapás egy színésznőre, ha baj az, hogy szépen beszél. Fotó: Schmidt Andrea
Dobos Katalin: Nagy csapás egy színésznőre, ha baj az, hogy szépen beszél. Fotó: Schmidt Andrea

„Fölégettem az összes hidakat"

Dobos Katalint és Németh József baritonistát művészházaspárként ismerik Szegeden. A színésznő négy éve elhagyta a férjét – Juhász Gyula gyönyörű versét, A Vártát mintha az estjén neki is mondaná: „Fölégettem az összes hidakat, / Egyedül állok örök ég alatt. / Nem kell a kincs és nincs már szerelem, / Csak a magány és szegénység van velem./ Nem lázadok már és nem álmodom / És nem sírok a földi romokon. / Meghaltam sokszor és nem élek én. / De mindeneknek bánata enyém. / Jövő minden reményét ringatom, / Mint a vihart és fészket a falomb. / Így állok örök békességbe már /S az Istent várom, aki földre száll."

– A lányom születésekor, 30 évvel ezelőtt súlyos beteg lettem, majdnem meghaltam. Sok szenvedésen mentem át, altatás közben elindultam egy alagúton. Nagyon furcsa, kafkai élmény volt, nem is beszéltem róla, csak egy év múlva, amikor a kezembe került Raymond Avery Moody Élet az élet után című könyve, akkor szembesültem vele, hogy rengeteg ember átélte azt, amit én. Csak ők kicsit tovább mentek azon az alagúton, és számukra már kellemes élmény volt, amikor a végén meglátták a fényt. Én nem jutottam el idáig, hamarabb visszajöttem. Ez az élmény megváltoztatja az emberek életét. Mindig olyan könyvek kerültek a kezembe, amelyek tovább vittek ezen az úton. A családom idősebb tagjaiból nagy ellenállást váltott ez ki, a fiatalok nyitottabbak voltak, elfogadták. Közben a szegedi színházban, ahol korábban csodálatos szerepeket játszottam, megváltozott minden. Nagy csapás egy színésznőre, ha baj az, hogy szépen beszél. Olyan szerepet osztottak rám, amelyben dadognom kellett. Lassan kezdtem elidegenedni a színháznak ettől a formájától, egyre többet olvastam, az Isten-kereső úton jártam. Négy évvel ezelőtt eldöntöttem: világi színpadon többé nem lépek fel. Előadóesteket tartok, szívesen tanítok. A nemrég nyílt szegedi Babzsák Teaház a bázisom: 25-én 18 órától Honnan és hova? című önálló estemmel lépek fel ott. Szeretnék kurzust tartani versmondásból. Főiskolai tanárom, Montágh Imre útmutatásai alapján szeretném megtanítani a fiatalokat tisztán, szépen beszélni magyarul – mondja a színésznő.

Honnan és hova? című estjével a szatymazi művelődési házban – nem messze attól a tanyától, ahol menedéket talált – nagy sikert aratott. A címadó Arany-költeményen kívül Babits, Faludy és Juhász Gyula versei hangzanak el benne, valamint a Szeretethimnusz a Bibliából. A műsort a Bhagavad-gítából származó rövid részletek foglalják keretbe.

– Nagy ajándéka az életemnek, hogy megismerkedhettem Sárospatakon Kuklay Antal atyával, aki A kráter peremén címmel adta közre elemzéseit Pilinszky János verseiről. Kuklay atya gondolatai címmel összeállítottam a kötetből egy CD-t, és ezt az anyagot felolvasóest formájában is bemutatom november 23-án Zsombón. Abban bízom, hogy adódnak majd újabb lehetőségek – fogalmaz Katalin.

– A végső célom: feljutni a Himalájába.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óriás darázsfészket találtak Sándorfalván

Különleges darázsfészket találtak a sándorfalvi gyógyszertár padlásán. A hagyományos fészkek méretének tízszeresét építették fel a szárnyas rovarok – vélhetően méhfarkasok. Tovább olvasom