Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 3°C Még több cikk.

Dobra verik a belvárost

Pénteken a történelmi belváros egy részének eladásáról dönt a szegedi közgyűlés. Szűkíti, de nem oldja fel teljesen a tilalmi listát: bizonyos épületeket megőrizne, ugyanakkor például a műemlék Kárász-házat esetleg áruba bocsátaná. Az üzletek továbbra sem eladók.
A Kárász utcai házak nagy része városi tulajdonban marad. Fotó: Segesvári Csaba
A tulajdonosi bizottság tegnap délutáni ülésén is változtattak még azon a listán, amelyet holnap a közgyűlés elé terjesztenek, és amely az eladható, és a mégsem eladható belvárosi épületeket tartalmazza. A tilalmi lista tehát továbbra is megmaradna, de az már nem lenne olyan merev, mint az eddigi.

A szegedi belvárosnak a Tisza, valamint a kiskörút páratlan oldala által határolt területén ugyanis a rendszerváltás óta nem lehetett megvásárolni az önkormányzattól a lakásokat, kivéve persze – a meséhez hasonlatosan – „a gyevi bíróét". Vagyis kakukktojások keletkeztek a belváros térképén. Általában nem adtak el, de azért egy ideig éltek olyan határozatok is, hogy a már vegyes tulajdonú ingatlanokban engedélyezik a vásárlást. Ezt a lehetőséget is kizárta 2003-ban az előző önkormányzat.

Kedvező feltételek

A belvárosban az önkormányzat átlagosan 200 ezer forintos négyzetméterárral számol. Egy 80 négyzetméteres otthon becsült értéke 16 millió forint, de a bérlőnek az összeg 70 százalékáért, 11 millióért odaadják, mivel lakott az ingatlan. Ha készpénzben fizet, további 20 százalék kedvezményt kap, vagyis közel 9 millióért az övé lehet. De részletfizetést is kérhet: 20 százalék befizetéssel 15 évre adósodhat el kedvező feltételekkel.

Most azonban az engedékenység felé hajlanak a képviselők – informátoraink szerint – a „belvárosi lobbi" hatására. Mintegy ezer lakás további sorsa tét a város 5200 bérlakásából, amelyek közül nagyjából ennyiben „gazdag" emberek élnek, noha otthonaik még mindig a „szociális lakás" címkéjét viselik. A közgyűlési előterjesztés szerint nem adhatók el olyan épületek, amelyek hitelszerződés fedezetéül szolgálnak (például Tisza Lajos krt. 39.), s nem vihetik a bérlők a városképi szempontból kiemelten védett épületeket sem. Gyakorlatilag az összes Széchenyi téri bérház ide tartozik, valamint a Kárász utcai és a Klauzál téri lakások is. De most is akadnak kivételek: a város nevezetes Kárász-háza (Klauzál tér 5.) például eladó. Információink szerint nem lehet pályázni a Kelemen utca–Kölcsey utcai tömbben frissen felújított lakásokra, valamint azokra, amelyek épületei fejlesztési lehetőséget magukban hordozó tömbbelsőket zárnak körül.

Lehet, hogy a műemlék Kárász-háztól is megválnak. mFotó: Segesvári Csaba
„Változnak az idők" – mondta Solymos László várospolitikai alpolgármester –, ezért döntöttek a szigorú tilalom megbontása mellett. A régi, helyenként pontatlan tilalmi lista már elavult, felül kellett vizsgálni. Az új lakbérrendelet – amelynek következtében háromszorosára nőnek a lakbérek 2010-ig – miatt is úgy gondolták, az a fair, ha a valójában nem szociális célú lakásokban élők eldönthetik: tulajdonosok vagy bérlők szeretnének-e lenni inkább. Ráadásul a lakások fenntartása tavaly 860 millió forintjába került a városnak, és ennek csak a harmada folyt be lakbérből.

Továbbra is a tulajdonosi bizottság dönt minden egyes ház sorsáról, amelynek lakói jelzik vételi szándékukat. A cél az, hogy ne jöjjenek létre vegyes tulajdonú házak. Ezt Gila Ferenc, a tulajdonosi bizottság szocialista elnöke mondta. Minden ház eladását egyedi mérlegelés előzi meg. Aki meg akarja venni a lakását, azt felvilágosítják, hogy tulajdonrészt vásárol, s közlik vele, milyen a ház műszaki állapota. Az örökségvédelmi hivatalnak is áldását kell adnia az adásvételre, vagyis a mostani bérlő csak kötöttséggel válhat tulajdonossá.


Akik ma még bérlők

Dobos Katalin színművésznő és férje, Németh József operaénekes boldogan megvenné 127 négyzetméteres lakását a Kárász utcán, az Ungar-Mayer-palotában, de a ház továbbra is tilalmi listán szerepel. Tizennyolc éve laknak ott, sokat költöttek otthonukra, gazdagították a várost. Szerintük a lakbér irreálisan magas ahhoz képest, hogy mit forgat vissza az önkormányzat. Bartha László, Szeged volt polgármestere olyan házban lakik, amelyet meg lehet majd vásárolni. Az expolitikus eddig úgy volt vele, megvenné a lakást, de most gondolkodóba esett: 2003-ban 12,4 millióért szerezte meg a 154 négyzetméter bérleti jogát, 6 milliót ráköltött. Még a kedvező feltételekkel is több mint 17 millióért válhatna tulajdonossá. Nem rejtette véka alá a véleményét, hogy a város szerződésszegést követett el a lakbérek felemelésével, és ezt szeretné kompenzálni a lakások eladásával. Szerinte a befolyó pénzből csökkentenék az adósságállományt is. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió 50 ezer forinttal zárult a Gregor-portré árverése

Egymillió 50 ezer forinttal zárult tegnapra virradó éjjel a Gregor Józsefet ábrázoló festményért… Tovább olvasom