Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Dócon 34 millió a mínusz

Csodálkozás, hitetlenkedés Dócon: nem értik, miért lenne ez a község Csongrád megye leggazdagabb faluja. Fejlesztésre nincs pénz, új házak csak az egyforintos telkeken épülnek. A GfK Hungária tanulmánya szerint viszont Dóc vásárlóerő szempontjából az ország 3167 települése közül a 897. helyen áll.
Dóci utca. A község a Gfk Hungária tanulmánya szerint Csongrád megye leggazdagabb faluja. Fotó: Frank Yvette
Festői hely a mindentől, főúttól, várostól távol eső Dóc. A zsákfalu életét a déli órákban csak az teszi mozgalmassá, hogy fél 1-kor megérkezik a Tisza Volán járata és felveszi a már fél órája gyülekező embereket.

Amúgy a központban az áfészbolt bezár 12-kor: ilyenkor nincs élet. Kószó Sándorné eladó – akinek férje a Főszer-Elektroprofilnál dolgozik Szegeden – csak néz, amikor azt mondjuk, Dóc a megye leggazdagabb faluja. Sok a minimálbéres, a közmunkás, és csak azt veszik, ami kifogyott otthon, igaz, áldoznak a helyi pék 210 forintos, drágább kenyerére. Dócon vannak persze munkahelyek is: a Ferropharm Kft. 13-14, a lucernaszárító 5-6 főt foglalkoztat – maga az önkormányzat 40 embernek ad munkát. A többiek Sándorfalván, Szegeden dolgoznak.

Belovai Pál plgármester: 150 millió a keret. Fotó: Frank Yvette
– Jó érzés arról olvasni, hogy Dóc a megye leggazdagabb faluja, de nem ez a valóság – oszlatja szét az illúziókat találkozásunk első perceiben Belovai Pál polgármester. – A falu költségvetése mindössze 150 millió forint, most éppen forráshiányos 34 millióval, aminek kétharmadára megkapjuk az „önhikit". A többit viszont ki kell gazdálkodni. Nem tudni, miből: iparűzési adóból csak 3-5 millió forint folyik be.

Az (öko)iskola viszont gyönyörű, vályogból építették újonnan, van benne számítógépterem, minden, ami kell. A dóci gyerekek közül sokan tanulnak tovább középiskolában. Egy osztályba átlagosan tízen-tizenketten járnak, a folyosó tablóiról azonban nem ritkán csak heten-nyolcan mosolyognak ránk. Huszka Zoltánné iskolaigazgató szerint a gyerekek fele hátrányos helyzetű, ezért erős túlzás ezt a falut gazdagnak nevezni.

A falu

Dóc 1952-ben létesült község, Szegedtől 25 kilométerre fekszik, lakosainak száma 797 fő. Közülük 120 nyugdíjas, a 18 éven aluliak száma 180, a többiek tartoznak a munkaképes korosztályba. A teljesen közművesített község a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. 

Az iskola előtt a megyében hírnévre szert tett „egyforintos telkek" egyik tulajdonosával, Zsikó Mihálynéval és középső lányával futunk össze: a tankönyvekért jöttek. A háromgyerekes család Szegedről költözött a Dóc melletti tanyára, és már letették az új ház alapjait. „Dóc olyan, mint egy nagy család, a tanya vadregényes, noha sokáig nem volt benne folyóvíz" – mondja az anyuka, akinek férje kútfúróként gondoskodik megélhetésükről.

 

Egyforintos telkek

Tavaly egyforintos négyzetméteráron 25 telket adtak el Dócon azért, hogy idecsábítsák az embereket. Közülük csak kettő van tető alatt, egynek az alapjait rakták le. A három gyereket nevelő Szilágyi Miklós szegedi trolibuszvezető fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy télre beköltözhessen. De nem halad: az OTP ugyanis nem utalja a kölcsönt, mert a bank megítélése szerint csak 40 százalékos a ház készültségi foka. Ha nem jut ötről a hatra, nagy bajba kerül. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok közgyűlési képviselő folytatná

A 43 fős szegedi közgyűlés 37 tagja készül ismétlésre az önkormányzati választáson. A kormányoldal… Tovább olvasom