Délmagyar logó

2017. 01. 25. szerda - Pál -4°C | 1°C Még több cikk.

Dorozsma küzdött az elszakadásáért: bizonyíték a kőbárány

Szeged - Véres ütközetek zajlottak, sőt bírósági per is folyt Szeged és Dorozsma között a faluért. A perdöntő bizonyíték a kőbárány volt. Dorozsma nyert, mégis Szeged része maradt. Holnap együtt ünnepelnek, kőbárányavatással.
A törökdúlás éveiben elnéptelenedett Szeged melletti kun pusztákon 300 éve jász és palóc családok építettek új falut. Kezdetben 23 család lakta Dorozsmát, és művelte területeit. Szeged igényt tartott Dorozsmára, a falu pedig ragaszkodott az önállóságához. A két szomszéd gyűlölködése gyakran torkollott véres összecsapásokba. Sztriha Kálmán plébános Kiskundorozsma története című munkájában örökítette meg: 1724-ben a város pert indított Dorozsma ellen. A 13 évig tartó eljárásban a perdöntő bizonyíték egy középkori kőbárány volt. Az Isten báránya-ábrázolás – melyről a dorozsmaiak állították, hogy a régi templomukból került a szegedi várba – igazolta szerintük, hogy a falu mindig is önálló volt.

A szegedihez hasonló kőbáránya van Dorozsmának is.
A szegedihez hasonló kőbáránya van Dorozsmának is.

A torzsalkodás elült, de teljesen nem szűnt meg. Dorozsma 1885-ben melegítette fel az elszakadás kérdését. Reizner János történész, az első múzeumigazgató is csúsztatott Szeged érdekében: elhallgatta az okleveleket, a korábbi viszályt pedig szóbeszédnek állította be. Ezzel pont került a vita végére, Dorozsma maradt. Összenőtt a várossal. Horváth Ferenc régész, a Móra-múzeum kutatási igazgatóhelyettese elmondta: Dorozsmán a régi templomra románkori oszlopfő utal, a kőbárány eredeti helye azonban bizonytalan. A helyiek emlékezetében is él egy bárányos kút, aminek nyoma nem maradt fenn, csak azt tudni, hogy a Széchenyi utcában lehetett.

Dorozsmán ünnepel a város

Pár éve merült fel a kőbárány „visszaadása"; az alapgondolat a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesülettől származott. A dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház és annak igazgatója, Hajdú Géza karolta fel az ötletet. Barta András dorozsmai szobrászművésszel elkészíttette a múzeumi kőtárban látható eredeti faragvány hiteles másolatát, aki méltó foglalatot tervezett a templomdomb támfalába. Közel 2 millió forintból megépült a kőbárányos díszkút. Így és ezért holnap Dorozsmán ünnepel a város.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kurdok, grúzok a honfoglalók családfáján

Csongrád megye - A honfoglaló magyarok családfáján kevés, mindössze 16 százalékban mutatható ki az… Tovább olvasom