Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Dorozsmai kunok nyomában

Sokat nyomoztunk a dorozsmai kunok után. Ha már Kiskundorozsma: kell, hogy legyen benne kun is. Tatárjárás, törökdúlás, telepítések-újratelepítések, a lakosság-összetétel folyamatos módosulása ellenére. Nincs, hogy ne akadjon itt egy szál kun sem! Vagy van mégis? Lényeg: a mai Dorozsmán mindenki dorozsmai.
Jöttünk-mentünk Dorozsmán, kérdezősködtünk, minden szál Irénke nénihez, özvegy Farkas Dezsőnéhez vezetett. Mindenki mondta: ha van ember, aki mindent tud Dorozsmáról, ő az.

– Nincs itt valaki, aki kunnak vallja magát? – kérdezzük Irénke nénit, a tündéri, idős asszonyt; húsz évet simán letagadhatna életkorából.
– Dehogynincs – mondja. – Kunok vagyunk mi itt, régi dorozsmaiak mind. Konok kunok – tette hozzá kuncogva. – Ahogy magunk közt máig mondjuk is magunkról.
– No de olyan ember, akinek kun neve van? Kuthen – azaz Kötöny –, Borchol, Csertán, Ólas, Köncsög, Iloncsuk? Vagy ilyesmi lehetett egykor, mai hangzása alapján? Vagy legalább úgy hívják, hogy Kun?
– Hát... Nem tudok róla – tűnődik Irénke néni. – Volt itt ugyan egy Kun nevű ember, de igazából őt is másképp hívták. Kun Bélának csak meggyőződése miatt nevezték.

– Akkor Irénke néni lesz a dorozsmai kun – jelentjük ki.
– Az is vagyok – mondja szelíden. – Mi, régi dorozsmaiak kunnak valljuk magunkat. Ami Sztriha Kálmán nagy könyvében benne van a dorozsmaiakról: „kunok vagyunk, a jász vércsepp túlsúlyával".
Irénke nénit – Kántor Irénkének is mondják; férje, aki már elhunyt, kántor volt itt évtizedeken át, ő pedig a kántor asszony – mindenki ismeri, s mindenki tiszteli Dorozsmán. Ha valaki tudomást szerzett volna fölmenői kun eredetéről, neki okvetlen elmondja. Vagy ha nem neki, akkor például a Gyuris házaspárnak. Gyuris Mihály bácsi nyolcvannégy esztendős, máig úgy vág az esze, mint a borotva.

Ázsiai eredet

Kik is a kunok? Közép-ázsiai eredetű, egykori nomád pásztornép. Egy csoportjuk a tatárjárás előtt a mongol hódítók – akik nagy része maga is kun volt – elől bebocsáttatást kért Magyarországra. Véglegesen IV. Béla király telepítette le őket az Alföldön – mondja Zimonyi István, a Szegedi Tudományegyetem középkori egyetemes történeti tanszékének vezetője. Szeged környékére, s így Dorozsmára is az oszmán-török hódítással összefüggő népességátrendeződés során költözhettek kunok; leszármazottaik egybeolvadtak a népesség többi részével.

A kunok története nemcsak Magyarországéval kapcsolódik össze: az egykori kun törzsterület az Al-Dunától a mai Kazahsztánig terjedhetett. A Kelet-Európában élő kunok utódai a nomadizálás fölhagyása után részben elrománosodtak – Moldva egykor Cumania volt, „Kunország" –, más csoportjai pedig részt vettek a második bolgár állam létrehozásában, sőt Grúzia, Egyiptom történetének alakítása kapcsán is említhető; ismét mások szerepe Kína kapcsán is fölmerül. A kunok mai leszármazottainak a kazahok, és más délkelet-európai, nyugat- s közép-ázsiai török nyelvű népek tekinthetők. A kun hagyomány leginkább Magyarországon és Kazahsztánban él.

– A kunok?... A kun hagyomány itt benne van a levegőben, de az én nevem például szerb eredetű. Vagy inkább horvát. Gyurics! Amikor megszólal a szerb zene – voltam párszor jugó lakodalomban, annak idején, magyaroknál –, bennem valami megpezsdül. Úgy, de úgy elhallgattam azt a muzsikát! Ahogy manapság a cigányzenét. „Fáraó népe", gyerekkoromban így emlegettük a dorozsmai cigányokat, mert félmeztelen jártak-keltek, mint az egyiptomi rajzokon azok a figurák. Szóval, mit is mondott, kik is érdeklik magát? A kunok? Szóval a kunok. Valami nagyon idős embert kéne megkérdeznie, emlékeznek-e, mit mondott az apjuk meg az öregapjuk, de nálam idősebbet Dorozsmán már aligha talál. Valaha a mi utcánkban volt két nagyon idős ember, kecskét legeltettek, na, őket kellett volna megkérdeznie. Csak hát elhaltak. Hogy múlik az idő!... Apám mindig emlegette a kunokat, meg az öregapám is.

– És mit mondtak? – kérdezzük felélénkülve.
– Hogy kunok vagyunk. Konok kunok – feleli Mihály bácsi.
– Mást nem mondtak? – kérdezzük letargikusan. Mihály bácsi visszaréved gyerekkori emlékeibe, közben megérkezik felesége is, Gyurisné Márta Klára asszony. Nyolcvanhárom éves, ő is letagadhatna pár évtizedet simán. A fél megyét végigtanította, de ő se tud a dorozsmai kunokról velőtrázóan eredetit. – Mindenki mondja, kunok vagyunk. Konok kunok...

– De Kun utcánk azért csak van, és tényleg a kunokról nevezték el – halljuk Irénke nénitől; visszafelé haladunk a Gyuris házaspárnál tett látogatásból. Megvan neki a Kiskundorozsma-monográfia, szerkesztette Kövér Lajos és Tóth Sándor László. – De sok adatot mondtam én abba! – emlegeti. Mutatja is a vaskos kötetet, benne lila tintával a köszönet az adatközlésekért.

– A helyzet az, mi, régi dorozsmaiak már elég kevesen vagyunk. Még kevesebben, akik a jászok, a palócok, más betelepültek mellett a kunokból is őriznek valamennyi vért – mondja Irénke néni, akinek minden felmenője mindkét ágon dorozsmai volt, csak apai nagyapja jött Erdélyből. – A fiatalok elmennek Szegedre, itt nincs munka, megélhetés. Itt szemben, az a kéményes, azzal a házzal együtt, egy gyönyörű nagy gyár volt. És most...

Irénke néni három fia közül a legidősebb azért Dorozsmán maradt. Hol egyebütt lakna, mint a Kun utcában.
– Tudja, mikor költözött a legtöbb új ember ide? Amikor fölfedezték az algyői mezőt, s rengetegen jöttek dolgozni a Tiszántúlról a céghez. Itt kaptak albérletet Dorozsmán. Jól kerestek, lakást vettek, ide nősültek. Haj-haj... De már éppolyan dorozsmaiak, mint mi vagyunk.

Elbúcsúzunk Irénke nénitől, mendegélünk a vakító-fehér fényben. Dél van, zúgnak a harangok, a néptelen, kis utcából befordulunk a főtérre. Áruház, templom. Buszok jönnek-mennek. Gyalogosook sietnek, fiatalok, idősek, szőkék-barnák vegyesen, virágos fejkendős roma asszony vág át az úttesten srégen, benzingőz, vidám trécselés, hajsza a megélhetés után... Él Dorozsma, élnek a kunok ivadékai és a nem kunok ivadékai, egybeolvadva, hétköznapokon gürcölve, ünnepnapon ünnepelve, kun mindenki s nem kun senki. Mindenki dorozsmai.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igazgatót keres a múzeum

Tömegeket vonzó kiállításokat rendezett a Móra Ferenc Múzeum, a megyét érintő pénzelvonás miatt… Tovább olvasom