Délmagyar logó

2018. 07. 16. hétfő - Valter 18°C | 29°C Még több cikk.

Dr. TIP: Mi lesz a gyerekkel, ha válnak a szülők?

Dr. TIP: Mi lesz a gyerekkel, ha válnak a szülők?
A statisztikák szerint Magyarországon minden harmadik házasság válással végződik. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a házastársak közös gyermekének? Dr. TIP, Tóth István Péter, ügyvéd jogi tanácsai.
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol

A házassági bontóper során döntést kell hozni a házastársak közös gyermekét illetően a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, valamint a gyermek tartásának kérdésében is.
 
Az illetékes bíróság előtt lefolytatott peres eljárás során a szülőknek meg kell egyezniük arról, hogy ki gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat a gyermek felett. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt ezt hívták gyermek elhelyezésnek, ma már ezt a kifejezést akkor használja csak a jog, ha a szülőkön kívül más, harmadik személyhez kerül a gyermek.
 
Szülői felügyelet alatt a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. 

A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
Dr. TIP jogi tippjei: Dr. Tóth István Péter ügyvéd írásai az aktuálisan felmerülő, szélesebb réteget érintő jogi kérdésekkel kapcsolatosan. Ha van olyan jogi téma, illetve kérdés, amely az Ön számára különösen érdekes lehet, akkor azt küldje el nekünk az online@delmagyar.hu e-mail címre és szakértő ügyvédünktől választ kaphat.

Ha szülők a szülői felügyeletet a válás után is közösen gyakorolják, úgy a szülők jogai és kötelezettségei továbbra is egyenlők lesznek és a házasság felbontása során csak a gyermek lakóhelyét kell meghatározniuk.

Kiemelendő azonban, hogy ennek a modellnek a gyakorlati működtetése egy válás után meglehetősen nagy kompromisszum készséget, türelmet és toleranciát igényel mind a két szülő részéről. A megváltozott élethelyzet elfogadása és a gyermek érdekeinek szem előtt tartása helyett azonban sajnálatos módon gyakran felülkerekednek a szülőkben az egymás iránti negatív érzelmek, amelyek ellehetetlenítik a gyermek jövőbeni közös nevelését, valamint a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben történő közös döntéshozatalt is.
 
Ha a közös szülői felügyelet bármilyen okból nem tartható tovább fenn és a felek erre vonatkozóan nem tudnak egymással egyezséget kötni, úgy a bíróság bizonyítási eljárást lefolytatva dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. Ha az eljárás eredményeként a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására feljogosítja az egyik szülőt, akkor a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A jogszabály alapján lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. Ezekben a kérdésekben a két szülőnek főszabály szerint együtt kell döntést hozni. Ez alól kivételt jelenthet, ha az egyik szülő szülői felügyeleti joga a jogszabályban felsorolt okokból kifolyólag szünetel, vagy a bíróság megszüntette eme jogosultságát.
 
Kiemelendő, hogy a gyermekkel együtt élő és a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia. Ezáltal kerülhet a távol élő szülő olyan helyzetbe, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a saját gyermekéről.
 
A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és egyben köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
 
A kapcsolattartás részleteit illetően egyezség hiányában szintén az eljáró bíróság fog dönteni mérlegelve a felek kérelmét.
Általánosságban elmondható, hogy a bírói gyakorlat a rendes kapcsolattartás keretein belül kéthetente hétvégén péntek késő délutántól vasárnap késő délutánig, a szünidei kapcsolattartás vonatkozásában a szünidők felében és a páros ünnepek kijelölt napján biztosít lehetőséget a távol élő szülőnek a gyermekkel történő kapcsolattartásra.
 
Fontos megjegyezni, hogy ezt az időtartamot a bíróság döntése alapján a gyermeket nevelő szülőnek mindenképpen biztosítania kell a másik fél és a gyermek részére a kapcsolattartás vonatkozásában (minimum idő), ám a szülők közös megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a bíróság által meghatározott időtartamon túl, illetve eltérő időpontokban is még több időt tölthessen el a gyermek a másik szülőjével.
 
A témával kapcsolatos következő cikkben napirendre kerülnek a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdések is.

Szakértőnk: Tóth István Péter, ügyvéd

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fotókon örökítették meg a nyereményvásárlást dorozsmai Telekosár-nyerteseink

Fotókon örökítették meg a nyereményvásárlást dorozsmai Telekosár-nyerteseink
A kiskundorozsmai Czékus Elemér és felesége volt lapunk Telekosár játékának újabb nyertese. A házaspár olyan fontos eseménynek tartotta a 25 ezer forintos ingyenbevásárlást, hogy még fotókat is készítettek róla családi albumukba. Tovább olvasom