Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Dr. TIP: új szabályok alapján pereskedhetünk

Dr. TIP: új szabályok alapján pereskedhetünk
Nemrégiben a parlament elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A mostani szabályozáshoz képest jelentős változások jönnek. Dr. TIP, Tóth István Péter, ügyvéd jogi tanácsai.
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol

A jelenleg hatályos polgári perrendtartást még az 1950-es években alkották meg, a statisztikák szerint ez a jogszabály napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja meg. Az 50-es évek óta azonban nagy változás állt be a gazdasági és a társadalmi berendezkedésünkben, ami már megköveteli egy modern eljárásjogi jogszabály megalkotását.

Jelenleg sajnos nem ritka, hogy egy peres ügy több évig is elhúzódik. Ennek egyik oka –több más mellett-, hogy már nem megfelelő a jogszabályi környezet az eljárások gyors lezárásához. A jogalkotók egyik legnagyobb célkitűzése, hogy az új törvény segítségével a jogvitákat ésszerű időn belül be lehessen fejezni.

Ennek érdekében bevezetésre kerül az úgynevezett „osztott perszerkezet". Az újítás lényege, hogy az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereseti- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Ha az írásos anyagok megküldése után az eljáró bírónak világossá válik, hogy melyik fél mit kér az adott peres eljárásban, akkor lezárja a perfelvételi szakaszt, amely után következhet az érdemi tárgyalás. A kereseti kérelem megváltoztatása ebben a szakban csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

A jelenlegi rendszerben az elsőfokú eljárás során a kereseti kérelem, illetve az ellenkérelem módosítására addig van lehetősége a feleknek, amíg az eljáró bíró be nem rekeszti a tárgyalást ítélethozatal végett. Az új szabályok szerint a felek ezen mozgástere jelentősen szűkülni fog, továbbá nagyobb hangsúlyt fog kapni az írásbeliség is a per során.

Dr. TIP jogi tippjei: Dr. Tóth István Péter ügyvéd írásai az aktuálisan felmerülő, szélesebb réteget érintő jogi kérdésekkel kapcsolatosan. Ha van olyan jogi téma, illetve kérdés, amely az Ön számára különösen érdekes lehet, akkor azt küldje el nekünk az online@delmagyar.hu e-mail címre és szakértő ügyvédünktől választ kaphat.

A jogalkotó változtatott a bizonyítással kapcsolatos szabályokon is, így például beilleszti a rendszerbe a magánszakértői véleményeket is (eddig leginkább az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett személyek szakvéleménye bírt nagy relevanciával a per során). A törvény új jogintézményként vezeti be a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti azt is, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, egyebekben rendezésre kerül a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító ereje is a polgári perben.

A bizonyítási szükséghelyzet, mint új jogi eszköz azokra a sűrűn előforduló élethelyzetekre kíván megoldást kínálni, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, ezáltal pedig képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, ellehetetleníteni.

Újdonság, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró személyek jogérvényesítésének megkönnyítése érdekében bárki által elérhető formanyomtatványokat fognak bevezetni a jövőben.

A jogalkotó a korábban megkezdett tendenciát folytatva tovább szeretné erősíteni az elektronikus kapcsolattartást is a polgári perekben.

Ezt illetően érdemes megjegyezni, hogy a jogi képviselővel (ügyvéddel) eljáró felek 2016. július 01. napja óta kötelesek elektronikus kapcsolattartást alkalmazni az adott bíróság előtt, ám a rendszer mindennapi működésében egyelőre több probléma is előfordul még, melyek egy része technikai, informatikai jellegű, másik része pedig az egyes bíróságoknak az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok eltérő jogértelmezési gyakorlatából fakad.

Fentieken túl szintén változás lesz, hogy a jövőben a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályait viszont továbbra is itt fogjuk megtalálni.

Megemlítendő, hogy a jogalkalmazó szakmai köröket eléggé megosztja az elfogadott törvény jelenlegi formája, ugyanis egyelőre sok kérdőjel van egyes részek gyakorlati működését illetően, valamint többen finomítanák, csiszolnák még a most megalkotott szabályokat.

Az új polgári perrendtartás 2018. januárjától lép hatályba, ám addig könnyen előfordulhat, hogy több módosításon is át fog még esni az új jogszabály.


Szakértőnk: Tóth István Péter, ügyvéd

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csütörtöktől Délmagyarország-Rotary Advent - 48 rászoruló család kap adományt

Csütörtöktől Délmagyarország-Rotary Advent - 48 rászoruló család kap adományt
Csütörtöktől 24 napon át a Klauzál téren várunk mindenkit hagyományos jótékonysági rendezvényünkön.… Tovább olvasom