Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Édes Piroskák kultusza

Szeged - Farkasból több van, mint Piroskából, ha a vezetéknevek gyakorisági sorrendjét nézzük. Ám Piroska főszereplő: világhíres mese, magyar sláger, és az egyetlen vásárhely-kutasi regény ihletője, de hírműsorok zárómondata is volt már az eleve becézett név. Piroska-napra piroskás csokrot készítettünk.
Főszereplő a Grimm-testvérek világszerte ismert meséjében Piroska, a szófogadatlan piros ruhás kislány. Ám a Piroska latin eredetű női név, a Prisca jelentése: régi, ősi, tiszteletre méltó.

– Piroska az egyetlen olyan regény a világirodalomban, amelynek cselekménye Hódmezővásárhelyen, Szegeden, a kutasi pusztán játszódik. Hugo Hartung nosztalgiázós művét édesapám, Sipka Sándor mutatta be Magyarországon először: cikke 1957. július 26-án a Csongrád Megyei Hírlapban jelent meg – meséli Sipka Rózsa. Volt gimnáziumi magyartanárnőm arra is büszke, hogy a regényt édesanyja, Sipkáné Serfőző Rózsa fordította le magyarra. Megjelentetését 1987-ben az a svájci Német Lajos segítette, aki a német nyelvterületről számos turistacsoportot hozott a környékre.

– A 80-as években a Szeged Tourist, onnan is Paksi Pauletta szervezett nosztalgiavonatos és magyaros vendégszeretet bemutató programokat, amelyeken édesanyám ismertette a németek által annyira kedvelt Piroska regény születési körülményeit. Ezen alkalmak egyikén vetette föl, és indított gyűjtést azért, hogy Hugo Hartungnak emléket állítsanak Székkutason – mutatja az erről szóló levelet Sipka Rózsa. Film is született Hartung Piroska-regényéből. Az író szobrának létrehozását pártfogolta Tóth Imre református lelkész, aki máig élteti a székkutasi Piroska-kultuszt. Pedig tudjuk: a főszereplő Piroskát valójában nem Piroskának hívják, és azt is, hogy nem az állomásfőnök lánya volt, akivel az 1921-ben Hódmezővásárhely-Kutasipusztán vendégeskedő Hartung úgy találkozott, hogy az itteni nyár később, 1954-ben regényírásra ihlette. Tartja magát azonban a Piroska-legenda, német nyelvterületen máig népszerű regény az „Ich denke oft an Piroschka".

Vezetéknévként is ismerős megyénkben a Piroska: a Csongrád mai arcát formáló, mert parkjait, tereit, városházáját tervező, 1933 és 1939 közötti polgármester, Piroska János révén. Ám a csongrádi Piroska János a színekkel varázsoló festőművészként is közismert: akvarell-temperafestményei témája az Alföld, a színes növényvilág. A Tisza-parti kisvárosban azt is tudják: Piroska polgármester unokája Losonczi Áron, aki feltalálta üvegbetont, amely átereszti a fényt, a színek éltetőjét.

Hangok

„Isten véled, édes Piroskám, van még rajtad kívül csinos lány..." – halljuk Aradszky László örökzöld slágerét. De a pirosas név hallatán más hang is fölidéződhet emlékezetünkben. Üde hangjára ébredtünk évtizedeken át, hallhattuk a déli harangszó után – a nyolcadik ikszen túljutott Debrenti Piroska. Az ismerős hangú bemondónő 1926 januárjában, a magyar rádiózás 1925 decemberében született. Ezért nyilatkozta: a rádió a „bátyja". Nemrég a Kossuthon adott interjújában mesélte el, hogy 1954-ben olvasta fel az első hírt. 1956. október 23-án is szolgálatban volt: ő mondta be 13 órakor a gyülekezési tilalomról szóló hírt, aztán négy napra bent rekedt a Parlamentben rögtönzött rádióstúdióban. Hallhattuk őt kabaréműsorokat konferálni ugyanúgy, mint máig, alkalmanként a Bartók adón.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rutin ellenőrzésen buktak le az autótolvajok

Szeged - Egy rutin igazoltatás során bukott le két 18 éves fiatalember Szegeden, akik korábban… Tovább olvasom