Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Égig érő gátak kellenek?

Csongrád megye Rémisztő sajtóhírek jelentek meg a Tiszáról, miszerint a medre évente 3 centit emelkedik, éppen ezért 50 év múlva a mainál másfél–két méterrel magasabb gátak kellenek. Megkérdeztük a vízügyi szakembert.
– A vízügy 1866 óta vizsgálja az Alsó-Tisza-vidék mederváltozásait. Ha igaz lenne az az állítás, hogy a Tisza medre évente 3 centit emelkedik, már bajban lennénk – tudtuk meg Kozák Pétertől, az Ativizig igazgatójától. – Tény, hogy a folyómeder állandóan változik, de nem a híreknek megfelelően – a tektonikus mozgások bizonyítják. A feliszapolódás emeli meg lassan a hullámtér (és nem a folyómeder) felszínét. Az 1970-es évek óta végzett kutatások igazolták, hogy a Tisza mentén, a mederhez közeli zónában intenzív a feltöltődés olyan mértékadó árvizek után, mint az 1970-es, a 2000-es, a 2006-os, a 2010-es, de az omlások, csuszamlások idővel visszajuttatják az üledék egy részét a folyóba. A felhalmozódó anyag vastagsága függ a főmedertől való távolságtól, a hullámtér szélességétől, a domborzattól és a növényzet sűrűségétől. Az utóbbi ötven évben ez a jelenség átlagosan néhány centiméteres feltöltődést okozott például a parti sávokban, de helyenként néhány deciméterről is beszélhetünk.

Égig érő gátak kellenek? Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Tározóval nagyvizek ellen

Az árvízcsúcsok csökkentésére készült el a Tisza menti tározórendszer terve. Megírtuk korábban többször a szaktárca információi alapján: eredetileg 14-et terveztek, most 8 van tervben, ebből Észak-Magyarországon elkészült kettő. A szegedi tározó a következő, 2014–17-es uniós költségvetésből épülne meg Baks közelében.

A feliszapolódás hosszú folyamata jól megfigyelhető az 1860-as években létrehozott és a mai napig meglévő kubikgödrökben: ezekben az alsó-tiszai üledékcsapdákban átlagosan 48 centi üledék halmozódott fel. Égig érő gátakra tehát nincs szükség, hiszen elenyésző a hullámtér emelkedésének mértéke. A szakember hozzátette: gond nem elsősorban a gátakkal van. Magasabb vizeket eredményez a globális felmelegedés a hevesebb, kiszámíthatatlan időjárással, valamint a művelés és a fakitermelés. A hazai védművekkel szemben az az elvárás, hogy az átlagosan 100 évente egyszer előforduló árvízi terheléssel szemben is biztonságos ellenállást biztosítsanak. A 2006-os árvízkor sem a gátak magassága okozott problémát, hanem a tartóssága volt a kérdés, hiszen akkor a nagyvíz 40 napig elhúzódott. Az az árvíz arra irányította rá a figyelmet, hogy ahol nem elég magasak a gátak, ott azokat – a számítások szerint – fél méterrel kellene megemelni. Védművek erősítését és magasítását szolgálják a közeljövőben induló, uniós támogatással megvalósuló fejlesztések. Várhatóan jövőre kezdődik el a szegedi partfal 1,8 milliárd forintos rekonstrukciója, a Tisza és a Maros bal parti fővédvonalának 1,1 milliárdos fejlesztése, a csongrádi partfal rekonstrukciójának befejezése nagyjából 1,5 milliárd forintból és a Maros jobb partjának fejlesztése 250 millióból.

* * *

Árvizeket hasonlítottak össze

Az Ativizig szakemberei összehasonlították az 1970-es és 2006-os árvíz vízhozamát, és kimutatták, hogy nagyjából mindkét évben 4000 köbméter víz folyt le másodpercenként. Míg 1970-ben 960, addig 2006-ban 1009 centiméteres vízszinttel folyt át Szegednél. Ez is azt bizonyítja, hogy a hullámtér akkor jobb állapotban volt, és ha tisztább lenne, gyorsabban távozna a nagyvíz. Az emberi természetű beavatkozás alapvetően megváltozott a hullámtérben: a hetvenes évekig erdő- és mezőgazdasági művelés folyt, az utóbbi években az erdőgazdálkodás és a természetvédelem hangsúlyos. Ez a hullámtér árvízlevezető képessége szempontjából rendkívül előnytelen, a területeket sűrűn benőtte a gyalogakác és a vadszőlő, a hullámtér áthatolhatatlanná vált. Alsó-tiszai probléma, hogy a folyó nem ismeri a határokat, vagyis hiába tisztítják ki a magyar szakaszát és épülnek meg a Vásárhelyi-terv tározói, ha a szerbiai részen megmarad a jelenlegi levezető képesség, ami visszaduzzaszt.

Olvasóink írták

25 hozzászólás
12
  • 25. info 2012. június 24. 09:17
    „22. öregvegyész 2012.06.23. 15:56 -tetszik!! (itt ugyanis nincs olyan gomb mint a facebook-n) le kell írjam”
  • 24. czindi 2012. június 23. 22:01
    „19. csonakos , persze hogy nem lehet mindenre vigyázni...ezért kellenek a jó nyomozók és az ilyeneket iszonyatos szigorral büntető törvények: nem közönséges lopás, hanem tömegkatasztrófa előidézése, és min. 10 év kényszermunka! Valóban nem a gátakat kell emelni, hanem: 1. Tározókat építeni ( ha sok a víz, beengedni, nyáron abból locsolni) 2. Kitakarítani az ártereket ( pl közmunkásokkal, elítéltekkel ) a/ értelmes foglalkoztatás, b/lesz helye a víznek, c/ a kitermelt anyagot brikettálni (pl) és eladni tüzelőnek - gazdasági haszon. De mi lesz a nádi-poszátával, gőtékkel és társaival? Azt majd a dilettáns természetvédők megoldják ( bár ezt a poszáták, gőték és társaik jobban meg tudják oldani. Ez pont olyan, mint nálunk nem lehetett szélerőműveket telepíteni, mert: " a költöző madarak útjában vannak..." Szerintetek ki a hülye? A gólya, vagy aki ilyeneket írkál?”
  • 23. lukrecia 2012. június 23. 20:49
    „Egy régebbi cikkben kb erről írtam. Akkor kétségbe vontam Kozák Úr egy két kijelentését a talajvíz háztartassal kapcsolatosan. Na és a gátak magassága--Tisza meder fősodorvonal aljának a kőszórásával kapcsolatosan.
    Addig míg a meder alját rőzsével és kövekkel szórják (bevárosi hid környéke) addig a folyó csak felfelé tud utat törni magának. Erre jön Szeged felmagasztalt egyik építésze, aki a legszűkebb szakaszra minden eddiginél nagyobb körbástyát álmodott meg zavaros álmaiban.
    Azt hiszem most Kozák úr is belátta akkori kommentem lényegét. Ha a medertér alját tudnánk lejjebb vinni nem kellene gátakat magasítani. Azt meg legolcsóbban úgy lehetne megcsinálni, hogy ingyenes (jelképes áru) föveny szállitási engedélyeket adnának ki, mindig változó területekre. A vízműnek,(vagy vállalozónak ) csak egyengetni lenne kötelező”
  • 22. öregvegyész 2012. június 23. 15:56
    „Csak annyit szeretnék még az egészhez,hozzátenni,hogy kozwl ötvenéves tanári pályafutásom garantáltan legbutább hallgatója gyorsan Kisgazda lett, majd három év mulva a Tiszaparti Környezetvédemi igazgatója. De mondhatnék Szdsz-eset is aki beszállt az őrült liftbe,mert segített lopni. A Tisza meg folyik Egyszerűen visszadni a tiszának azt ami az ővé...... mikori állapotot, ? Én a részemről abbahagyom..”
  • 21. NP1 2012. június 23. 14:14
    „öregvegyész 2012.06.23. 12:41

    "Egyszerűen vissza kellene adni a folyónak azt a területet ( részben...) ami az övé...." - ezt írtam - részben, érted ugye? Természetesen épeszű ember az "eredeti állapot" visszaállítását nem tekintheti realitásnak, de egy függő medrű (mert a Tisza ilyen) folyót csak gátakkal megvédeni iszonyatosan költséges és veszélyes.

    A ciánszennyezésnél nagyon jól jött a Tisza-tóban tárolt víztömeg, amit utána lehetett küldeni a "ciándugónak".”
  • 20. öregvegyész 2012. június 23. 12:41
    „Ha meg nem vagy vízügyes akkor egyáltalán,hogy merészelsz ilyen hangnemben beszélni? Ingerült vagy írod. Mitől? Nincs áttekintésed. A lecsó égett le?
    A gumigát alatt értsd a mobil partfal röppentyűjét. Azon lehetett volna kaszálni. Az ártér karbantartása,ani nincs? Hát az árhullámok az ukrajnai és romániai erdőírtások,meg a hasonló hozzá álllás miatt érnek bennünket: Mesélsz Opusztaszerről: Engedjük a Tiszát megint szabadjára- Szóval Széchenyi hükye volt. Most több mint másfélszáz évvel utána hagyjuk a Kárőátok mocskát szétterülni?
    A HCN a kéksav szinte nem is sav,mert nincs autoprotolitise. De ugye érezted a Hidrogén-cianid szagát Szegeden is? Nos azért mert a szénsav is felszabaditja vegyületeiből. És ez történt egészen a Fekete tengerig. De bek ez a fó baj,hanem a vele jött nehézfémek. Mert csak az arany és az ezüst kell,de mihamarabb, az ólom és társai maradhatna kMeg a záróművek a folyó áramlását alapvetően módosítják.Ahol pl agyagos parfal volt és a kérészek éltek azt belepi a hordalék és a lárvák megfulladna. Szívesen leírnám még számodra, hogy mia cianid fiziológiás hatás, hogy miaz a cián sikoly,de tudod a halak némák. Tisztelettel:öv”
  • 19. csonakos 2012. június 23. 12:16
    „Van egy nagyon kedves evangélikus baráti házaspár ismerősöm akik vízügyi mérnökök és ma is az országos rendszerben vezető beosztásúak egyenlőre. Ők mondták el, ami ma hazánkban folyik az katasztrófához fog előbb utóbb vezetni. A dilettantizmus amivel a politika beleszól ebbe a szakmába is komoly károkat okoz ami csak nehezen visszafordítható. A műtárgyak rongálása, ellopása mindennapos és ha baj lenne csak lehet későn derülne ki a hiány. Nincs elegendő ember aki ezeket a műtárgyakat naponta ellenőrizze! Pedig ugye nagy a munkaerő kínálat de mint elmondták, mérnök végzettségű emberek is csatonát kaszálnak kézzel mert nincs pénz a gépekbe üzemanyagot venni! baltával, kézi fűrésszel azért haladatlanabb a munka!”
  • 18. NP1 2012. június 23. 10:18
    „csonakos 2012.06.23. 07:49
    öregvegyész 2012.06.23. 00:14

    Maradjunk annyiban, hogy vízszabályozást ( amire például a ciánszennyezés hígításánál nagyon nagy szükségünk volt..) műtárgyak (gátak, tározók stb.) nélkül megoldani nem lehet. Ezek a természetükből adódóan nem lehetnek full környezetbarátak, tehát ezt számonkérni oktalanság.
    Elnézést az ingerült hangért, de amikor gumigátról és hasonlókról olvasok elszáll a csöpp kis agyam.
    Nem vagyok vízügyes de tudom, hogy a hozzánk hasonló amatőrök mellett a még nálunk is amatőrebb politika is (Nagymaros...) belepofázik a vizesek dolgaiba és naponta látom azt az egyre fokozódó leépülést ami lassan padlóra küldi ezt a valamikor a világ élvonalába tartozó szakmát.”
  • 17. csonakos 2012. június 23. 07:49
    „14. NP1 2012.06.22. 21:26
    No, a Tisza tó szerepe ebben nem sok volt ugyan a hozzáértők szerint viszont a kubikoknak és a belső holtágaknak amelyek akkor épp tele voltak élettel annál nagyobb! Ezek a területek nem érintkeztek a ciános vízzel. Az újabb parttól partig tartó nagyvíznél meg jól visszatértek a halak az üresen maradt élettérbe. A telepítéések is nagyban hozzájárultak a helyzet normalizálódásához. Ez a Tisza csak nagysokára lesz olyan faunájú mint a cián szennyezés előtt volt!
    A Tisza az mindig meanderező folyó volt így fűződtek le a holtágak később a szabályozáskor. A foki gazdálkodás még a hatvanas, hetvenes években is igen nagy területen folyt. A legnagyobb baj az, hogy nem Vásárhelyi Pál tervei nagyon jók voltak de nem ezt valósították meg hanem egy olasz mérnökét (Pietro Paleocapa)! Ő maga irányította a szabályozást is Vásárhelyi Pál helyett! Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. Az esése hat centiméterre nőtt az előző 3,5 centiméterhez képest.”
  • 16. dodoni 2012. június 23. 07:27
    „Hova kellenek az égig érő gátak? A sivatagba?”
  • 15. öregvegyész 2012. június 23. 00:14
    „NP 1
    Köszönöm barátságos hozzáállásodat,azt hiszem hála Isten nem te döntöd el ,hogy mihez és mennyit értek. . Nem tudom elfogadni azon megállapításod,hogy a Tisza-tó miatt szűnt meg a cián szennyezés.Mondjuk a cián egy vegyszer amihez spec talán értek. Elég sokszor dolgoztam vele ismerem tulajdonságait
    Egyébkánt ha te netán vízügyes vagy akkor azt kell mondanom: a vízügy egy szakma volt. És bocsásd meg nekem,hogy nem baromoztalak le. A fórum nem dühöngő. De ha erre volna igényed adj egy lehetőséget a személyes találkozásra.
    Egyébként nézzétek meg hogy Kiliti alatt mennyi víz van a Dunánkban,meg ítéljétek meg észszerű-e a Tisza-tavat évente leereszteni. Érdemi dolgokkal foglalkozzunk.
    No meg vegyúk észre nem vagyunk teljesen urai a helyzetnek, mert vizeink külföldről érkeznek”
  • 14. NP1 2012. június 22. 21:26
    „öregvegyész 2012.06.22. 19:53

    Ha nem lenne Tisza-tó a ciánszennyezés hatásait még mindig éreznénk! Nézz utána.
    Láthatóan nem értesz ehhez a témához - mi a csodáért kel itt osztanod az észt, gumigátról meg egyéb baromságokról?
    A vízügy egy szakma, mint a vegyészet....

    Az Ópusztaszeri monostorromtól néhány száz méterre bent az erdőben látható a Tisza valamikori árterének a széle. Miről is beszélünk? Egyszerűen vissza kellene adni a folyónak azt a területet ( részben...) ami az övé....”
  • 13. öregvegyész 2012. június 22. 19:53
    „Nagyon egyetértek az előttem szólókkal NEM FILÓZNI KELLENE HANEM TENNI!

    De egy dologról külön is kellene beszélni: a vízlépcsőkről. Először is a becseiről ami minimum Mindszentig hat, A Tisza tóról,ahol semmi sincs természetbarát módon megoldva. De javaslom nézzétek meg a testvérlapban a KIsalföldben: mi van Kiliti után a Dunánkkal. Ez az egész Kis-alföldet veszélyezteti Osztrák (legjobb) barátaink meg sorra építik a hegyek között a vízlépcsőket
    Mindig vannak tervek,utána meg a nagy hallgatás.
    gumigát kartársnak külön puszi. Ez a színvonal.”
  • 12. csonakos 2012. június 22. 16:37
    „11. deszkás 2012.06.22. 15:35
    Erre a nagy hibára akkor jöttek rá, hogy a töltésen nem engedték a forgalmat amikor nagy áradás jött és a töltés olyan volt mint a sajt! A motoros, és emberi erővel hajtott jáművek zaja elvadítja a töltés oldalát átfúró állatok nagy többségét!
    Abban teljesen igazad van, hogy a töltésoldalt szakaszonként most is ki kellene adni kaszálásra! Régen ezért versengtek a gazdák mert igen jó minőségű szénát adott a jószágoknak.
    70-ben részem volt az árvízvédelemben két és fél hónapig! Ma, mivel a nagyüzemek megszüntek csak mozgósítással lehetne ennyi embert a gátakra vinni! Nem szabad elfelejteni, ma sorkatonaság sincs és bizony Makó az orosz katonák nélkül az enyészeté lett volna!”
  • 11. deszkás 2012. június 22. 15:35
    „Na akkor én gerjesztem,terjesztem a rémhíreket. A töltés állapota az Eidami sajtra hasonlít. A mezőgazdaság sikeres átalakítása hozta hogy a töltésoldalt a tehenesgazdák rendszeresen kaszálták addig ma a természet "gondozza" ahogy sikerül elven. A gátőröknek valaha munkaköri leirásában szerepelt pl. a vakond megfigyelése is. A töltésen még gyalog közlekedni se volt szabad.Anno szabályosan ritkították a fákat,és mezőgazdaságilag művelték.(olyan krumpli nem termett sehol mint ott. És ma? Semminek nincs gazdája.Ma egy 70-es szintű kitelepitésre esély sincs.Akkor egy éjszaka a Volán buszait - lecserélték reggelre-BKV-s buszokra. Van viszont egy kátásztófavédelmünk átláthatatlan feladatokkal amitől az isten óvjon meg bennünket. Ma Magyarországon a cikkben említettek miatt is- nagy esély van rá-egy 70-es szintű árvíz elvisz mindent. Az ALU töltés megálmodója meg csak tesz hozzá-a víz nem "kívülről" hanem belülről áraszt el mindent. Folytathatnám de nem látom értelmét.”
  • 10. kapás 2012. június 22. 15:35
    „Érdekes volt látni, hogy a nagy árvizeknék, hogy féltette majdnem mindenki a töltést, nehogy baja legyen, most pedig naponta több alkalommal is crossmotorosok száguldoznak rajta, ami a rezgések miatt nem biztos hogy jót tesz a védműnek. Senki nem szól érte, pedig a töltéseken csak engedéllyel szabad közlekedni, ilyenkor mindenki elfelejti, hogy a töltés miért van ott. Az ember egyik állatoktól eltérő tulajdonsága, hogy van jövő képe. Lehet, hogy sokan elveszítik ezt a képességüket ?”
  • 9. szatyi 2012. június 22. 12:23
    „"7. csonakos 2012.06.22. 10:17 "

    Tényleg, most, hogy említed! Gyerekkoromban háznagyságú rőzsekazlak voltak a töltés tetején szabályos távolságban! Hogy eltűntek ezek is!”
  • 8. yamaha70 2012. június 22. 10:25
    „Hi! 2006-ban, előtte, utánna mit csinált az Ativizig? Szerintem semmit! A természettől függünk. Szép jövő kép. A vezetőknek a kíváló munka elismerése miatt milliós juttatások stb. Bár ezen már senki - én sem - lepődik meg. Mindenhol ez van. Csoda, hogy eddig is eléltünk.”
  • 7. csonakos 2012. június 22. 10:17
    „4. szatyi 2012.06.22. 09:04
    No, ez a lényeg! A Tisza mederkotrása évtizedek óta áll! Ez a legfőbb hiba! Azért az ártereket is tisztántartották addig amíg erre volt embere és pénze a vízügynek! Annyi vessző összekészítve a gátak tetején már régen volt amivel a magas árvizeknél a töltést védték a hullámveréstől.”
  • 6. yamaha70 2012. június 22. 09:59
    „Hali! Szerintem is kotorni, tisztítani kellene. Állítólag több méteres iszap rakódott le (az évek során), s ha csak 1 métert kikotornának, akkor már nem kellene emelni - bedeszkázni Szegednél - a védművet, mint 2006-ban. Egyik - fideszes csatornán, ha van ilyen - megkérdeztek magyar vállalkozókat, hogy mit csinálnának másként kis hazánkban. Egy idősebb úr azt találta mondani, hogy a védművekre küldené a munkanélkülieket. A megelőzés SOKKAL kevesebbe kerülne, mint a katasztrófa utáni helyreállítás. A folyamatos munka pedig elvinné a munkanélküliséget, nem pedig a házunkat, nyaralónkat! Kellemes hétvégét mindenkinek.”
25 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A 29 fok miért nem hőség?

Állítólag szép, jó, hőségmentes idő lesz a hétvégén. „Csak" 29 fokban kell izzadnunk... Tovább olvasom