| Tározóval nagyvizek ellen Az árvízcsúcsok csökkentésére készült el a Tisza menti tározórendszer terve. Megírtuk korábban többször a szaktárca információi alapján: eredetileg 14-et terveztek, most 8 van tervben, ebből Észak-Magyarországon elkészült kettő. A szegedi tározó a következő, 2014–17-es uniós költségvetésből épülne meg Baks közelében. |
22. öregvegyész 2012.06.23. 15:56 -tetszik!! (itt ugyanis nincs olyan gomb mint a facebook-n) le kell írjam
19. csonakos , persze hogy nem lehet mindenre vigyázni...ezért kellenek a jó nyomozók és az ilyeneket iszonyatos szigorral büntető törvények: nem közönséges lopás, hanem tömegkatasztrófa előidézése, és min. 10 év kényszermunka! Valóban nem a gátakat kell emelni, hanem: 1. Tározókat építeni ( ha sok a víz, beengedni, nyáron abból locsolni) 2. Kitakarítani az ártereket ( pl közmunkásokkal, elítéltekkel ) a/ értelmes foglalkoztatás, b/lesz helye a víznek, c/ a kitermelt anyagot brikettálni (pl) és eladni tüzelőnek - gazdasági haszon. De mi lesz a nádi-poszátával, gőtékkel és társaival? Azt majd a dilettáns természetvédők megoldják ( bár ezt a poszáták, gőték és társaik jobban meg tudják oldani. Ez pont olyan, mint nálunk nem lehetett szélerőműveket telepíteni, mert: " a költöző madarak útjában vannak..." Szerintetek ki a hülye? A gólya, vagy aki ilyeneket írkál?
Egy régebbi cikkben kb erről írtam. Akkor kétségbe vontam Kozák Úr egy két kijelentését a talajvíz háztartassal kapcsolatosan. Na és a gátak magassága--Tisza meder fősodorvonal aljának a kőszórásával kapcsolatosan.
Addig míg a meder alját rőzsével és kövekkel szórják (bevárosi hid környéke) addig a folyó csak felfelé tud utat törni magának. Erre jön Szeged felmagasztalt egyik építésze, aki a legszűkebb szakaszra minden eddiginél nagyobb körbástyát álmodott meg zavaros álmaiban.
Azt hiszem most Kozák úr is belátta akkori kommentem lényegét. Ha a medertér alját tudnánk lejjebb vinni nem kellene gátakat magasítani. Azt meg legolcsóbban úgy lehetne megcsinálni, hogy ingyenes (jelképes áru) föveny szállitási engedélyeket adnának ki, mindig változó területekre. A vízműnek,(vagy vállalozónak ) csak egyengetni lenne kötelező
Csak annyit szeretnék még az egészhez,hozzátenni,hogy kozwl ötvenéves tanári pályafutásom garantáltan legbutább hallgatója gyorsan Kisgazda lett, majd három év mulva a Tiszaparti Környezetvédemi igazgatója. De mondhatnék Szdsz-eset is aki beszállt az őrült liftbe,mert segített lopni. A Tisza meg folyik Egyszerűen visszadni a tiszának azt ami az ővé...... mikori állapotot, ? Én a részemről abbahagyom..
öregvegyész 2012.06.23. 12:41
"Egyszerűen vissza kellene adni a folyónak azt a területet ( részben...) ami az övé...." - ezt írtam - részben, érted ugye? Természetesen épeszű ember az "eredeti állapot" visszaállítását nem tekintheti realitásnak, de egy függő medrű (mert a Tisza ilyen) folyót csak gátakkal megvédeni iszonyatosan költséges és veszélyes.
A ciánszennyezésnél nagyon jól jött a Tisza-tóban tárolt víztömeg, amit utána lehetett küldeni a "ciándugónak".
Ha meg nem vagy vízügyes akkor egyáltalán,hogy merészelsz ilyen hangnemben beszélni? Ingerült vagy írod. Mitől? Nincs áttekintésed. A lecsó égett le?
A gumigát alatt értsd a mobil partfal röppentyűjét. Azon lehetett volna kaszálni. Az ártér karbantartása,ani nincs? Hát az árhullámok az ukrajnai és romániai erdőírtások,meg a hasonló hozzá álllás miatt érnek bennünket: Mesélsz Opusztaszerről: Engedjük a Tiszát megint szabadjára- Szóval Széchenyi hükye volt. Most több mint másfélszáz évvel utána hagyjuk a Kárőátok mocskát szétterülni?
A HCN a kéksav szinte nem is sav,mert nincs autoprotolitise. De ugye érezted a Hidrogén-cianid szagát Szegeden is? Nos azért mert a szénsav is felszabaditja vegyületeiből. És ez történt egészen a Fekete tengerig. De bek ez a fó baj,hanem a vele jött nehézfémek. Mert csak az arany és az ezüst kell,de mihamarabb, az ólom és társai maradhatna kMeg a záróművek a folyó áramlását alapvetően módosítják.Ahol pl agyagos parfal volt és a kérészek éltek azt belepi a… Tovább olvasom »
Van egy nagyon kedves evangélikus baráti házaspár ismerősöm akik vízügyi mérnökök és ma is az országos rendszerben vezető beosztásúak egyenlőre. Ők mondták el, ami ma hazánkban folyik az katasztrófához fog előbb utóbb vezetni. A dilettantizmus amivel a politika beleszól ebbe a szakmába is komoly károkat okoz ami csak nehezen visszafordítható. A műtárgyak rongálása, ellopása mindennapos és ha baj lenne csak lehet későn derülne ki a hiány. Nincs elegendő ember aki ezeket a műtárgyakat naponta ellenőrizze! Pedig ugye nagy a munkaerő kínálat de mint elmondták, mérnök végzettségű emberek is csatonát kaszálnak kézzel mert nincs pénz a gépekbe üzemanyagot venni! baltával, kézi fűrésszel azért haladatlanabb a munka!
csonakos 2012.06.23. 07:49
öregvegyész 2012.06.23. 00:14
Maradjunk annyiban, hogy vízszabályozást ( amire például a ciánszennyezés hígításánál nagyon nagy szükségünk volt..) műtárgyak (gátak, tározók stb.) nélkül megoldani nem lehet. Ezek a természetükből adódóan nem lehetnek full környezetbarátak, tehát ezt számonkérni oktalanság.
Elnézést az ingerült hangért, de amikor gumigátról és hasonlókról olvasok elszáll a csöpp kis agyam.
Nem vagyok vízügyes de tudom, hogy a hozzánk hasonló amatőrök mellett a még nálunk is amatőrebb politika is (Nagymaros...) belepofázik a vizesek dolgaiba és naponta látom azt az egyre fokozódó leépülést ami lassan padlóra küldi ezt a valamikor a világ élvonalába tartozó szakmát.
14. NP1 2012.06.22. 21:26
No, a Tisza tó szerepe ebben nem sok volt ugyan a hozzáértők szerint viszont a kubikoknak és a belső holtágaknak amelyek akkor épp tele voltak élettel annál nagyobb! Ezek a területek nem érintkeztek a ciános vízzel. Az újabb parttól partig tartó nagyvíznél meg jól visszatértek a halak az üresen maradt élettérbe. A telepítéések is nagyban hozzájárultak a helyzet normalizálódásához. Ez a Tisza csak nagysokára lesz olyan faunájú mint a cián szennyezés előtt volt!
A Tisza az mindig meanderező folyó volt így fűződtek le a holtágak később a szabályozáskor. A foki gazdálkodás még a hatvanas, hetvenes években is igen nagy területen folyt. A legnagyobb baj az, hogy nem Vásárhelyi Pál tervei nagyon jók voltak de nem ezt valósították meg hanem egy olasz mérnökét (Pietro Paleocapa)! Ő maga irányította a szabályozást is Vásárhelyi Pál helyett! Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. Az esése hat centiméterre… Tovább olvasom »
Hova kellenek az égig érő gátak? A sivatagba?
hirdetés
