Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Egon Londonban is bemutatta napkollektorát

Szeged - Egyedüli magyarként Londonban is bemutatta innovációját Kecsenovity Egon. A Szegeden tanuló vajdasági fiatalember napkollektorhoz készített áram nélkül is működő szivattyút.
Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK harmadéves, anyagmérnök szakos hallgatója Angliában járt, az 54. London International Youth Science Forumon. Több száz hallgató közül kiválasztott legjobb tíz között bemutathatta a hazai ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyen már díjazott újítását.

Története olyan egyszerű, mint egy lányt meglátni és megszeretni: ugyanis a Vajdaságból érkezett szegedi hallgató először meglátta, majd megoldotta a problémát – áram nélkül működtethető napkollektorrendszert tervezett. – Tavaly egy ismerősöm megmutatta a háztetőre, meleg víz előállításához épített napkollektorát. Kiderült: a tetőn keletkező forró folyadékot a fizika törvényei miatt csak egy szivattyúval lehet a lakásban található bojlerbe juttatni.


Utóbbihoz viszont villamos áram is kell, de mit tehetünk, ha éppen nincs áram? Ne tusoljunk? – vázolta az újításának alapjául szolgáló problémát a húszéves szegedi egyetemi hallgató, aki jelenleg az alkalmazott és környezeti kémiai tanszéken kutat. Lapunknak elmesélte: az áram nélküli szivattyú elkészítéséhez egy közel 200 éve ismert megoldás segített.

– A pályázatom a probléma megoldásáról, a hőlégmotoros napkollektorrendszerről szólt. Robert Stirling lelkész 1816-os találmánya tette lehetővé, hogy olyan helyekre is telepítsenek majd napkollektort, ahol nincs áram a folyadék szivattyúzásához – mondta Egon. Hozzátette: tanyák is könnyen meleg vízhez juthatnának; télen is.

A Magyar Innovációs Szövetség, egyetemi és határon túli magyaroknak nyújtott pályázatok segítségével a szegedi hallgató két hetet töltött augusztusban az angliai nemzetközi tudományos fórumon. – Az idei év fő témája az emberi bolygó volt – amihez tökéletesen passzolt a környezetbarát melegvíz-előállítási megoldásom. Közel 340 diák közül 70-en állítottunk ki posztert, a legjobb tíz a nagyközönség előtt is bemutathatta innovációját – tudtuk meg Kecsenovity Egontól, aki egyedüli magyarként látogatott ki az 54. London International Youth Science Forumra.

– A tudományos előadások mellett egyetemeket látogattunk Oxfordban, Warwickben, Londonban, valamint megnéztük a Diamond Light Source kutatóintézetet is. Utóbbiban egy fél kilométer átmérőjű elektrongyorsító segítségével állítják elő a világ legerősebb intenzitású fényét. Ott állva eszembe jutott, hogy ha megvalósul az ELI, az is ilyen lenyűgöző lesz, mint ez a kutatóintézet, és talán pár év múlva én is részese lehetek.

Értem én, hogy szivattyú, de mi hajtja? A Stirling vagy hőlégmotor a hőenergiát alakítja át mechanikai energiává. Ez a mechanikai energia forgómozgásként van jelen, és ez a forgómozgás hajt meg egy pumpát, ami aztán az egész rendszerben keringeti a folyadékot.

Olvasóink írták

  • 9. mfos 2012. szeptember 20. 15:14
    „tök jó, grat az eredményekhez! :)”
  • 8. Mozimasiniszta 2012. szeptember 18. 10:10
    „Egon92 ! Kedves fiatal barátom ! gratulálok a munkádhoz és további sok sikert az életben ! Mindig örömmel olvasom a tehetséges fiatalokról szóló híreket, és ilyenkor megújul a hitem, hogy nem leszünk elveszett nemzet !”
  • 7. Egon92 2012. szeptember 18. 00:05
    „Üdv Mindenkinek!

    Először is köszönöm a gratulációkat! :) Igyekszek továbbra is helytállni.

    Kedves Öregvegyész!

    A cikkből valószínűleg nem jött le tisztán, miként is jön a víz sűrűsége a munkámhoz, ezért szeretném most tisztázni. Ahogy írta, a víz +4 Celsius fokon a legsűrűbb, ennél nagyobb hőmérsékleten a sűrűsége csökken. Az elterjedt napkollektor rendszerekben a kollektor, ami felveszi a nap hőjét, a tetőn található. A hőcserélő, ami épp lehet a bojler is, a legtöbb esetben alacsonyabban helyezkedik el, mivel a tetőtérben télen elszigetelni drága és bonyolult. (itt megjegyezném, hogy van olyan rendszer is, ahol a bojler magasabban van, mint a kollektor, ilyenkor az öncirkuláció forgatja a meleg folyadékot. Ez a trópusi vidékeken elterjedt, ahol nincs hideg tél.) Mivel ilyenkor fellép egy pár méteres szintkülönbség, a rendszerben levő folyadék nem egyenletesen melegszik fel, a kollektorban melegebb lesz a folyadék, mint lent. Más esetben a kisebb sűrűségű folyadék úszik a nagyobb sűrűségűn, a mi esetünkben a melegebb és kisebb sűrűségű folyadék igyekszik feljebb elhelyezkedni a hidegebb, sűrűbb folyadékhoz képest. Ebből adódik, hogy a kollektorban a meleg folyadék jól érzi magát, és unszolás nélkül nem fog lemenni a mélybe, hogy a hőcserélőbe vagy a bojlerban átadja a hőt a hálózati víznek. Ezért szerelik fel ezeket a rendszereket egy elektromos pumpával, ami megforgatja az egész rendszerben a folyadékot, az át tudja adni a hőt a hálózati víznek, és van meleg vizünk. Az én ,,találmányom" az, hogy megoldást találtam eme elektromos szivattyú kiváltására, és egy működőképes modellel (vagy makettel, ahogy hívjuk) prezentálni tudtam az ötletem, és teszteket végezhettem rajta. A leírásban azért használtam a folyadék szót mindenhol, mivel a hő felvevő közeg nem feltétlenül víz, általában fagyállóval kevert víz, vagy más olajalapú folyadék. Ha esetleg még kérdése akad a napkollektor rendszerekről, szívesen válaszolok, elég jól beleástam magam a témába az elmúlt két évben.

    A ,,Kónyabácsi"-s részt nem teljesen világos, ha jól értem, akkor Dr. Kónya Zoltánra, az Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék vezetőjére gondol, mint volt diákjára. Ha nem, akkor, kérem tisztázza. Ha igazam van, akkor annyit fűznék a dologhoz, hogy a cikkben leírt munkám 2011 tavaszán készítettem, és 2011 őszén kezdtem a kutatómunkát az AKKT-n. A napkollektoros munkám teljesen önálló munka volt, tanár nélkül, önköltségből, egyfajta ,,home made" kutatás, amivel aztán a Magyar Innovációs Szövetség versenyén eredményt értem el. Gyakorlatilag ekkor lett rám felfigyelve, és ennek köszönhetően jártam kint Londonban is.

    Ha adódik még kérdés, szívesen válaszolok!

    Minden jót!

    K.Egon”
  • 6. Mozimasiniszta 2012. szeptember 17. 19:38
    „2.-es ! mi a találmány ??? az hogy megcsinálta ! (nna..persze, Te ezt tudtad , csak nem sejtetted... !)”
  • 5. janoszeged 2012. szeptember 17. 19:28
    „öregvegyész
    Ha nem érted, olvass!
    A Stirling motornak semmi köze a víz sűrűségéhez.”
  • 4. kriszmol 2012. szeptember 17. 13:59
    „Le a kalappal!

    Gratula! :)”
  • 3. TLT 2012. szeptember 17. 13:51
    „Végre!!!!
    Megint egy olyan cikk amit jó látni és örömmel lehet olvasni!!!
    Gratulálok!!
    Csak így tovább!!!”
  • 2. öregvegyész 2012. szeptember 17. 13:44
    „Úgy tudom a meleg víz sűrűsée kisebb +4 fok celzius felett mint , ezt régen tudjuk. Akkoe mi a találmány? Ennyire fel akarunk fedezni? Kónyabácsi emlékszem hol ült és nem figyelt az óráimon.”
  • 1. partizánok 2012. szeptember 17. 13:30
    „Gratula.
    Csak így tovább!
    Büszkék vagyunk rád!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

26 kilós harcsát fogott – visszaengedte

Másfél éves volt a szegedi Ábrahám Attila, amikor édesapja először vitte horgászni a Tiszára. Tovább olvasom